A „Jövő Irodája” elnevezéssel végzett felméréseket a DNB-vel együttműködve az Euroconstruct norvég tagintézete, a Prognosesenteret. A felmérés fő célja az volt, hogy megtudják: a távmunka lehetősége befolyásolja-e a norvég irodai dolgozók lakhatási preferenciáit és terveit. A kutatás kapcsán az Euroconstruct magyar tagintézete, a Buildecon is utánanézett ezen OECD adatoknak a hazai piac tekintetében.
Budapesten számtalan mobilitási eszköz közül választhat, aki A-ból el szeretne jutni B-be, de az elmúlt években sok szempontból a legideálisabb megoldás a saját autó használata volt, még akkor is, ha a forgalmi dugók az utóbbi időben egyre nagyobb fejfájást okoztak az autósoknak. Azonban az új és használt autók árának és fenntartási költségeinek elszállása, a benzinárrobbanás, az urbánus parkolási és forgalmi kihívások olyan mértékben változtatják meg az eddigi körülményeket, hogy – sok más nyugati városhoz hasonlóan, ahol ezek a folyamatok évekkel korábban elindultak – tömegesen cserélhetik a városlakók és a vállalati szektor a saját autóikat olyan bérleti vagy megosztásos konstrukciókra, mint a carsharing. A külföldi példák azt mutatják, hogy az autómegosztás és egyéb mobilitási megoldások ötvözése sokat javíthat a városi környezet élhetőbbé tételében is, amihez azonban szükség van a terület megfelelő szabályozására, a fenntarthatóbb alternatívák akár kedvezmények útján való támogatására is.
„A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon” – emelte ki a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és fiatalokért felelős biztosa annak apropóján, hogy október 28-án Magyarországra érkezett. Marija Gabriel a látogatása során felkereste a budapesti székhelyű uniós intézményt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet is, és az írásos interjúban szó volt az intézménynek a magyar a startup-világban betöltött lényeges szerepéről is amellett, hogy számos nagy magyar sikertörténetet is név szerint kiemelt. Az uniós biztos az interjúban részletesen beszélt a magyar felsőoktatási intézmények különböző uniós programokban való részvételéről és a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésében való kulcsfontosságú szerepükről. Szóba kerültek a koronavírus-járvány digitális oktatásra és a népszerű Erasmus+ programra, továbbá a Brexit oktatási programokra gyakorolt hatásai is, valamint az is, hogy az uniós csatlakozásunk óta bekövetkezett több százezer fős kivándorlást és az agyelszívás jelenségét hogyan, milyen uniós stratégiákon keresztül lehet fékezni.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy a 2021-2027-es időszakra szóló Erasmus+ programot 26,2 milliárd euróval finanszírozza, és az EU külső finanszírozási eszközei révén további 2,2 milliárd euróval egészíti ki.
A március 4-én bejelentett magyarországi járványügyi szigorítások hatására március 4-7. között felpörgött a magyarok mobilitása, főként a bevásárló központokbeli aktivitás, majd március 8-tól beszakadt – derül ki a Google legfrissebb mobilitási adataiból. Ezek az adatok teljesen összhangban vannak azzal, mint amit ma reggel közölt interjúnkban Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja mondott, miszerint a korlátozások előtti hétvégén „országosan olyan mozgás indult, mintha se járvány, se holnap nem lenne és széthordtuk a vírust”. A zárás előtt felgyorsult mobilitás tehát sajnos hozzájárulhatott a járvány felgyorsulásához is, amely néhány megyénkben már egyébként is nagyon gyorsan terjedt. Mivel a megyei, vagy regionális szintű korlátozások lehetőségét is belengette a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetékese a március 15-i hosszú hétvégén, így a Google adatai alapján megnéztük azt is, hogy a fertőzési számok alapján veszélyzónában lévő megyékben hogyan alakultak március 8. előtt és után a mobilitási trendek.
A Mol ma reggel tette közzé aktualizált hosszútávú stratégiáját, amelyhez prezentációt is készítettek, ebből többek között kiderül, hogy mit vár a Mol a vállalat szempontjából fontos inputokkal, és a vállalat eredményével kapcsolatban. Összegyűjtöttük a prezentációból a befektetők számára legfontosabb sarokszámokat.
A tavaly bejelentett akvizíciókkal az eredetileg tervezettnél jóval gyorsabban nőtt az AutoWallis, azonban ezt a tempót nem akarja beégetni a menedzsment, nem az a cél, hogy minden évben akkorákat ugorjanak, mint 2021-re. Az viszont egyértelmű, hogy előre kell menni, folytatni kell ezt a stratégiát. Legalább annyi tárgyalásuk van, mint amennyi felvásárlást bejelentettek tavaly, hogy ebből milyen ütemben és mennyit tudnak megvalósítani, annak sok feltétele van, de nem fognak elugrani a lehetőségek elől, mondta el a Portfolio-nak Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója, akivel növekedési tervekről, iparági konszolidációról, elektromobilitásról, mobilitási szolgáltatásokról, devizakockázatokról, osztalékpolitikáról és az idei részvénykibocsátásról is beszélgettünk.
Húsz hazai és nemzetközi vállalat megalapította a Jövő Mobilitása Szövetséget, amelynek kiemelt célja a fenntartható közlekedési megoldások és innovációk bemutatása, fejlesztése, az érintett hazai piaci szereplők szakmai képviselete - jelentette be Pukler Gábor, a szövetség elnöke hétfőn a szervezet bemutatkozó sajtótájékoztatóján.
A járványhelyzet geográfus szemszögből igazi csemege hiszen - bár elcsépelt, de attól még igaz - a turizmustól a fogyasztási szokásokig, a munkán át a szórakozásig az élet valamennyi területét érinti, ezeknek pedig minden esetben mérhető területi vetülete van. A különféle egymásra ható rendszerek nem csupán konferenciák termeiben vagy döntéshozók asztalain, de az átlagember számára is megelevenedtek, mi több, a napi valóság részévé váltak. Különösen az első hullám idején, amikor a 21. században nem tapasztalt korlátozások kerültek bevezetésre számos országban.
A koronavírus-járvány erősödésével párhuzamosan az utóbbi két hétben elkezdett növekedni az otthon töltött idő hosszúsága Magyarországon, azaz csökkent az emberek mobilitása – derül ki a Google mobilitási indexeinek idősorából. Azt is megnéztük, hogy azokban a magyar megyékben, amelyeket a minap tett „tiltólistára” a német járványügy, hogyan változott a munkahelyen és lakhatási célú helyen töltött idő hosszúsága. Úgy tűnik, ezeken a helyeken is elindult egy változás a járvány második hullámának erősödésével, igaz a legkevésbé fertőzöttnek mondható megyékben is hasonló tendenciákat látunk. Mindez azzal is összefügghet, hogy több tízezer embert köteleztek hivatalosan hatósági házi karanténra az utóbbi hetekben, illetve választották önkéntesen ezt.
"Éles vita folyik arról, mennyire helyes vagy helytelen az elmúlt hónapokban létesített budapesti kerékpársávok további megtartása. Érdemes nemzetgazdasági szempontból is megvizsgálni a kérdést" - vezeti fel a témát két vendégszerzőnk: Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Iarina Ciceu, a civil szervezet önkéntese a Portfolio-nak küldött véleménycikkében, amelyben a kerékpáros közlekedés gazdasági előnyeire világítanak rá. Az alábbiakban az ő cikküket közöljük.
Egy nemrég készült felmérés szerint a kijárási korlátozások idején a megkérdezettek 46%-a továbbra is látogatta a hozzá közeli tereket, és parkokat. Többek között ez is kiderült abból az online lakossági felmérésből, ami április végétől május közepéig tartott. A 170 válaszadó 54%-a azonban betartotta a kijárási korlátozást és nem kereste fel kedvenc közösségi terét. Ugyanakkor mindezt elsősorban a vírustól való félelemmel indokolták. Azok közül viszont, akik kimozdultak, 13%-uk gyakrabban tette, mint korábban, elsősorban a mozgáshiányra hivatkozva.
Az utóbbi két hétben megtorpanni látszik a gazdasági aktivitás Európában, ami összefügghet azzal, hogy ismét emelkedésnek indult a koronavírusos esetek száma. Ez pedig arra utalhat, hogy veszélybe került a hőn áhított V-alakú kilábalás, egyesek máris új hasonlatot találtak a jelenlegi helyzetre.
Mivel nagyon visszafogottan terjed Magyarországon a koronavírus, ezért világszinten is kiugróan merészekké váltak az elmúlt hetekben az emberek: szinte teljesen visszaállt a mobilitásuk a járvány előtti szintre, amit csak néhány másik ország tud elmondani magáról – derül ki a Google mobilitási index adataiból. Eközben több régiós ország járványhelyzete meredeken romlik, így érthető a magyar kormány óvatosságra hivatkozó mai bejelentése: augusztus 15. után is tiltják a zenés-táncos nagyrendezvényeket, folyamatosan elemzik a külföldi országokra érvényes járványügyi színkódokat és augusztus 1-től önköltségessé teszik a tesztelést a sárga és piros zónákból érkezőkre. Ez mind csökkenti a járvány külföldről „behurcolásának” esélyét, illetve itthoni robbanásszerű terjedését.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványügyi és modellező kutatói csapatához csatlakozott Szócska Miklós és szakértői gárdája, akik azt vizsgálták a mobilszolgáltatóktól kapott személyes azonosításra alkalmatlan, összesített adatai alapján, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések milyen hatással voltak a magyarok mozgására és otthonmaradására. A csapat saját mutatót fejlesztett, ami hosszú távon érvényes, bármilyen járványhelyzet esetén a jövőben csak elő kell venni az aszfalfiókból.
A Tempus Közalapítvány adatai szerint az idén összesen 16 milliárd forintból utaztak a hazai hallgatók és oktatók az Európai Unió legnagyobb mobilitási programja, az Erasmus+ keretében, ami 15 százalékkal több a tavalyi összegnél és összesen 21 ezer résztvevő támogatására volt elég – írja a Magyar Nemzet.
Az eddigi 15,6-ról 10,3 milliárd forinttal, azaz harmadával vágták az "Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése" című, GINOP-7.1.2-15 kódszámú uniós pályázat keretösszegét és közben néhány lényeges technikai szabályt átírtak a felhívásban - derült ki a hivatalos pályázati oldali közleményből.
Az utóbbi időkben a versenytárs országok bérszintjéhez történő bérfelzárkózási folyamatok tapasztalhatók Magyarországon. Ennek az EU munkaerőpiaci egyensúlya felé történő elmozdulásnak közvetlen kiváltója a szakképzett munkaerő hiánya és a természetszerűen erősödő szakszervezeti mozgalom. A folyamat során Magyarország versenyképességének alacsony bérekből adódó része a nemzetközi beruházási versenyben romlik. A jelenséggel párhuzamosan megfigyelhető, hogy a vidéki Magyarország városaiban az elégtelen mennyiségű és minőségű bérlakás hiánya gondot okoz a mobilitás felé egyébként is nehezen hajló munkavállalók nagy foglalkoztatóinak. Megfizethető és megfelelő minőségű bérlakások hiányában ugyanis a munkaerőtoborzás és -megtartás még több nehézséggel szembesül. Időszerű tehát, hogy a versenyképesség megőrzése céljából olyan szakpolitikai lépés következzen, amely e folyamat szereplői közül mindegyik számára előnyös.
A munkaerő-mobilitást átmenetileg segítő lehetőség a munkásszállók építése, hiszen egyszerre segít azoknak, akik munkahelyet keresnek, illetve azoknak, akiknek munkaerőre van szükségük - jelentette ki a pénzügyminiszter hétfőn Zalaegerszegen.
Közzétették a főváros közlekedésfejlesztési terveit tartalmazó priorizált, pontozott Budapesti Mobilitási Tervet. Ebből kiderül, mi épülhet Budapesten a következő 6-11 évben. A meglepetés, hogy a három (szűkös-közepes-gazdag) költségkeretre kidolgozott javaslatok mindegyike számol a dugódíj bevezetésével 2025-ig, valamint mind a négy metróvonal meghosszabbítása is felkerült a teendők közé - írja az Index.
Az exit pollok szerint George Simion vezet.
Egy karimás szupercellát is lencsevégre kaptak.
Egyelőre nem árulta el, mikor dönthet így.
Ezrek távoztak önként a minisztériumtól.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
