• Megjelenítés
Egyre pontosabb becslések jönnek az MI-nek köszönhetően, de megvannak a technológia korlátai

2025. december 16. 15:30 | Portfolio

Egyre pontosabb becslések jönnek az MI-nek köszönhetően, de megvannak a technológia korlátai

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás egyre fontosabb szerepet tölt be a Központi Statisztikai Hivatal munkájában, ahol ezek a technológiák mind az operatív működést, mind a statisztika-előállítás specifikus feladatait támogatják. A modellezés különböző szerepkörökben jelenik meg: adatok pótlásában, teljeskörűsítésében, előrejelzésben és szimulációban, miközben a felhasználók egyre pontosabb, részletesebb és időszerűbb adatközlést igényelnek alacsony válaszadói terhek mellett. A KSH-nál szigorú feltételekhez kötött az MI használata, számos EU-s és hazai jogszabálynak kell megfelelni, miközben a gépi tanulás és a hagyományos statisztikai módszerek egymást kiegészítve működnek. A hivatal már most is alkalmaz MI-megoldásokat többek között továbbvezetési, becslési, klasszifikációs feladatokra és web intelligence kutatásokra.

Egyetlen válságra vagyunk egy nagy összeomlástól, de csak vakon tippelgetünk, hogy melyiktől

2025. október 12. 15:00 | Szabó Dániel

Egyetlen válságra vagyunk egy nagy összeomlástól, de csak vakon tippelgetünk, hogy melyiktől

Egyre inkább úgy fest, hogy míg a világ pontosabbnál pontosabb modelleket akar építeni, valójában egyre kevésbé érti, mi történik vele. Mindez arra utal, hogy a makrogazdasági előrejelzések ma már nem a jövőt mutatják meg, hanem a múlt illúzióit ismétlik. A stabilitás kora véget ért, a sokkok érája elkezdődött – és sem az algoritmusok, sem a közgazdászok nem tudják biztosan, mi jön ezután. A kérdés már nem az, hogy előre lehet-e látni a válságokat, hanem az, hogy ki marad működőképes egy előrejelezhetetlen világban.

Milliárdokba kerülhet a halogatás az inváziós fajok kezelésénél

2025. október 04. 14:30 | Fertő Imre, Garamszegi László Zsolt

Milliárdokba kerülhet a halogatás az inváziós fajok kezelésénél

A biológiai inváziók kérdését hagyományosan természetvédelmi problémaként tárgyaljuk. Ez a nézőpont részben igaz, de félrevezető: a behurcolt és megtelepedő fajok költségeinek döntő hányada a gazdaságban csapódik le. Terméskiesés, védekezési és helyreállítási kiadások, infrastruktúrakárok, egészségügyi terhek, elmaradó turisztikai bevételek – mind fiskális és jóléti hatások, amelyek a költségvetésen és a háztartásokon egyaránt átmennek. A vita lényege ezért nem az, hogy költsünk-e, hanem az, hogy mikor és mire költünk. Állításunk egyszerű: a puha költségvetési korlát logikáját fel kell váltania a megelőzés és a korai beavatkozás fiskális racionalitásának. Minden más opció a halogatás költséges illúziója.

Ez nem igaz: sokkal sérülékenyebb a pénzügyi rendszer, mint hittük

2025. augusztus 31. 14:00 | Módos Dániel

Ez nem igaz: sokkal sérülékenyebb a pénzügyi rendszer, mint hittük

Egy új jegybanki kutatás szerint a pénzügyi rendszer sebezhetősége sokkal nagyobb, mint amit a hivatalos kockázati mutatók jeleznek. A válságokban ugyanis nemcsak a közvetlen kapcsolatok számítanak, hanem azok a rejtett láncolatok is, amelyekről a legtöbb szereplő nem is tud – és ezek akár a teljes kockázat felét is kitehetik.

Forradalmi változás az időjárás-előrejelzésben: 20%-kal pontosabb lett a prognózis

2025. július 08. 07:00 | Major András

Forradalmi változás az időjárás-előrejelzésben: 20%-kal pontosabb lett a prognózis

Az elmúlt évtizedekben jóval megbízhatóbbá váltak az időjárás-előrejelzések a technológia fejlődésének köszönhetően. Ma is igaz, hogy minél hosszabb távra tekintünk előre, annál nehezebb prognosztizálni a meteorológiai viszonyok várható alakulását, azonban miután az előrejelzések pontossága évtizedenként átlagosan egy nappal javult, az egyhetes időszakra vonatkozó előrejelzések minősége napjainkban már ugyanolyan jó, mint fél évszázada az egynapos előrejelzéseké. Az utóbbi időszakban a fejlődés új lendületet vett, nagyrészt a mesterséges intelligenciának (MI) köszönhetően, miközben a klímaváltozás negatívan befolyásolja az időjárás előrejelezhetőségét.

Véget ért-e a ragadós száj- és körömfájás járvány?

2025. április 17. 14:09 | Röst Gergely, Nedényi Fanni, Régaisz Olivér

Véget ért-e a ragadós száj- és körömfájás járvány?

Magyarországon április 2., Szlovákiában április 4. óta nem volt újabb megerősített RSZKF eset. Sokakat érdeklő kérdés, hogy mennyire lehetünk biztosak benne, hogy véget ért a járvány. Mivel a betegségnek van egy lappangási ideje, és ez a vírus bizonyos körülmények között hetekig, vagy akár hónapokig is fertőzőképes tud maradni, nem lehet teljesen kizárni, hogy lesz még újabb fertőzés. Ennek a valószínűségét viszont járványmatematikai eszközökkel meg lehet becsülni.

Egy cégben egyesül az egyik legmeghatározóbb urbanisztikai és építőipari digitális csapat

2024. május 13. 11:13 | Portfolio

Egy cégben egyesül az egyik legmeghatározóbb urbanisztikai és építőipari digitális csapat

Egy cégben egyesítette több évtizedes hazai és nemzetközi szakértelmét az építőipari digitalizációs eljárásokban és a stratégiai és urbanisztikai tervezésben egyedülálló szakemberek csapata, akik olyan meghatározó projekteken dolgoztak, mint a BudaPart BIM támogatása, az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székházának tervezése, illetve Enying belvárosának megújulása. A DANU néven induló közös cég Dávida Eszter, Erős Tamás, Kádár Bálint, Pál Attila és Szemerey Samu vezetésével ötvözi az építészeti, várostervezési és digitális megoldásokat, teljes körű, integrált szolgáltatásokat nyújtva ügyfeleinek.

Bizonytalanság az építőiparban? A magyarok szerint is az épületinformációs modellezésé a jövő

2022. október 07. 11:31 | Portfolio

Bizonytalanság az építőiparban? A magyarok szerint is az épületinformációs modellezésé a jövő

Az építőiparban egyre nagyobb a bizonytalanság, a gyorsan változó árak, az információ- és munkaerőhiány miatt valódi kihívás a határidők és a költségvetés betartása. A siker kulcsa a pontos, és egyben rugalmas tervezés, ezért Európa szerte egyre nagyobb kereslet mutatkozik az Épületinformációs Modellezés (BIM) iránt. A Wavin friss kutatása szerint itthon minden harmadik tervező használ BIM Revit intelligens tervezőszoftvert, a szakemberek 7 százaléka pedig kizárólag ezzel a programmal dolgozik. A megkérdezetett magyar tervezők 30 százaléka úgy látja, hogy a jövő az épületinformációs modellezésé, hiszen segít a tervhibák korai felismerésében, az érintettek közötti kommunikációban, és a pontos tervezésnek köszönhetően a felesleges anyagvásárlás is elkerülhető.

Szenzációs magyar siker: a járvány egyedülálló hazai megközelítésére és a példátlan összefogásra külföldön is felfigyeltek

2021. március 16. 06:10 | Csiki Gergely

Szenzációs magyar siker: a járvány egyedülálló hazai megközelítésére és a példátlan összefogásra külföldön is felfigyeltek

Miközben a koronavírus-járvány elleni védekezés során a döntéshozók, így az operatív törzs rendszeresen használják a modellező csoport magyarok mozgássűrűségét mutató adatait, a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló magyarországi tudományos projekt rangos elismerésben részesült. Vasárnap ugyanis megjelent a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban a hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselőinek közös tanulmánya, amely az országos szintű népességmozgás monitorozását mutatja be a mobileszközökből származó adatok segítségével. A jelentős szakmai siker kapcsán megkerestük a tanulmány két szerzőjét, Szócska Miklóst, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánját és Martin McKee professzort, akik kérdéseinkre válaszolva mutatják be az ügy jelentőségét. Ennek lényege (ezt dolgozza fel a most megjelent publikáció is), hogy a kutatócsoport a három nagy mobilszolgáltatóval közösen dolgozta ki a lakosság mozgását, települési szinten monitorozó módszertant, amely pontos eszközt ad a kormány kezébe, amikor értékelni akarja, hogy az egyes korlátozó intézkedések milyen hatást értek el. Fontos leszögezni, hogy az ezáltal megvalósuló rendszer teljesen alkalmatlan a személyazonosításra, ezt több fontos tényező beiktatása is biztosítja. A kutatócsoport és a döntéshozók így a közelébe sem kerülnek olyan adatnak, hogy például egy bizonyos előfizető vagy a családtagjai hogyan mozognak az országban. Szócska Miklóstól, a járványmodellezési munkacsoport adathasznosítási, digitális egészségüggyel foglalkozó kutatócsoportjának vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az általuk kidolgozott mobilitási és otthonmaradási mutatók alapján a magyar lakosság hogyan reagált a márciusi korlátozó intézkedésekre.

Ők azok, akik előre látják, mi fog történni a magyar járványban - Mégis hogyan csinálják?

2021. február 28. 10:30 | Csiki Gergely

Ők azok, akik előre látják, mi fog történni a magyar járványban - Mégis hogyan csinálják?

A tomboló harmadik járványhullámban újra bebizonyosodott: a kormánynak tanácsot adó járványügyi szakértői csapat modelle működik. Ők azok, akik naprakész adatokkal, előrejelzésekkel látják el a döntéshozókat, a döntés pedig már a politikusok kezében van. Cikkünkben bemutatjuk, kik ők és hogyan csinálják, hogy rendszeresen beigazolódnak jóslataik.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility