Meddig lehet megmondani, milyen lesz az időjárás? Sokan félreértik a hosszú távú előrejelzések olvasását

2026. szeptember 21. 15:40 | Portfolio

Meddig lehet megmondani, milyen lesz az időjárás? Sokan félreértik a hosszú távú előrejelzések olvasását

A hosszú távú, hetekre vagy hónapokra előretekintő időjárás-előrejelzések teljesen más értelmezést igényelnek, mint a másnapi prognózisok. Bár a technikai és mérési korlátok miatt a távoli jövő napi szintű pontossággal nem jósolható meg, a lassabban változó földi rendszerek – például az óceánok – vizsgálatával a nagyobb trendek és anomáliák megbízhatóan felvázolhatók, ami kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági és energetikai tervezésben - írja friss elemzésében a The Weather On Maps.

Amikor a Föld lehűtése visszaüt: hogyan gyengítheti a tengeri felhőfényesítés az El Niñót?

2026. július 09. 11:30 | Újvári Gábor

Amikor a Föld lehűtése visszaüt: hogyan gyengítheti a tengeri felhőfényesítés az El Niñót?

A június végi extrém európai hőhullám hatásait elszenvedve valószínűleg sokakban felmerült a kérdés, hogy látva az eddig meglehetősen sikertelen kibocsátáscsökkentési törekvéseket az emberiség a jövőben vajon mikor fordul bizonyos geomérnöki megoldások felé a bolygó lehűtése érdekében? Ezen megoldások veszélyeire számtalan korábbi munka felhívta már a figyelmet, de egy új tanulmány ismét rámutat, hogy nem minden geomérnöki elképzelés egyenértékű. A Csendes-óceán keleti térsége feletti tengeri felhők kifényesítése drámaian gyengítheti az El Niño-ciklust, ami jelentős változásokat indíthat el a globális időjárási mintázatokban, míg a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés nagyrészt érintetlenül hagyja a rendszert. A kutatók szerint az eredmények arra emlékeztetnek, hogy a bolygó lehűtésére tett erőfeszítések váratlan következményekkel járhatnak, ha úgy vetik be őket, hogy nem értjük teljesen hogyan reagál ezekre a Föld éghajlata.

Megdöbbentő kutatás jelent meg: az ózonlyuk segíthette a jégtakaró növekedését a déli sarkvidéken

2026. július 04. 21:50 | Portfolio

Megdöbbentő kutatás jelent meg: az ózonlyuk segíthette a jégtakaró növekedését a déli sarkvidéken

A Déli-óceán régóta rejtélynek számít a globális éghajlati rendszerben. Miközben a Föld tengereinek túlnyomó része az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése miatt felmelegedett, az Antarktiszt körülvevő vizek a 20. század végén és a 21. század elején váratlanul hűlni kezdtek. A Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent új, modellezésen alapuló tanulmány most rámutat, hogy ebben a folyamatban jelentős szerepet játszhatott az emberi tevékenység okozta ózonréteg-ritkulás - írta meg a Phys.org.

Új kutatás jelent meg az egyik legfontosabb alapélelmiszerről

2026. június 13. 18:25 | Portfolio

Új kutatás jelent meg az egyik legfontosabb alapélelmiszerről

A globális rizstermelés az 1960-as és a 2010-es évek között csaknem a kétszeresére nőtt. Az Illinois-i Egyetem új kutatása szerint ebben a folyamatban az éghajlatváltozás negatív hatásai ellenére a gazdálkodási döntések játszották a meghatározó szerepet - tudósított a Phys.org.

Egyre pontosabb becslések jönnek az MI-nek köszönhetően, de megvannak a technológia korlátai

2025. december 16. 15:30 | Portfolio

Egyre pontosabb becslések jönnek az MI-nek köszönhetően, de megvannak a technológia korlátai

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás egyre fontosabb szerepet tölt be a Központi Statisztikai Hivatal munkájában, ahol ezek a technológiák mind az operatív működést, mind a statisztika-előállítás specifikus feladatait támogatják. A modellezés különböző szerepkörökben jelenik meg: adatok pótlásában, teljeskörűsítésében, előrejelzésben és szimulációban, miközben a felhasználók egyre pontosabb, részletesebb és időszerűbb adatközlést igényelnek alacsony válaszadói terhek mellett. A KSH-nál szigorú feltételekhez kötött az MI használata, számos EU-s és hazai jogszabálynak kell megfelelni, miközben a gépi tanulás és a hagyományos statisztikai módszerek egymást kiegészítve működnek. A hivatal már most is alkalmaz MI-megoldásokat többek között továbbvezetési, becslési, klasszifikációs feladatokra és web intelligence kutatásokra.

Egyetlen válságra vagyunk egy nagy összeomlástól, de csak vakon tippelgetünk, hogy melyiktől

2025. október 12. 15:00 | Szabó Dániel

Egyetlen válságra vagyunk egy nagy összeomlástól, de csak vakon tippelgetünk, hogy melyiktől

Egyre inkább úgy fest, hogy míg a világ pontosabbnál pontosabb modelleket akar építeni, valójában egyre kevésbé érti, mi történik vele. Mindez arra utal, hogy a makrogazdasági előrejelzések ma már nem a jövőt mutatják meg, hanem a múlt illúzióit ismétlik. A stabilitás kora véget ért, a sokkok érája elkezdődött – és sem az algoritmusok, sem a közgazdászok nem tudják biztosan, mi jön ezután. A kérdés már nem az, hogy előre lehet-e látni a válságokat, hanem az, hogy ki marad működőképes egy előrejelezhetetlen világban.

Milliárdokba kerülhet a halogatás az inváziós fajok kezelésénél

2025. október 04. 14:30 | Fertő Imre, Garamszegi László Zsolt

Milliárdokba kerülhet a halogatás az inváziós fajok kezelésénél

A biológiai inváziók kérdését hagyományosan természetvédelmi problémaként tárgyaljuk. Ez a nézőpont részben igaz, de félrevezető: a behurcolt és megtelepedő fajok költségeinek döntő hányada a gazdaságban csapódik le. Terméskiesés, védekezési és helyreállítási kiadások, infrastruktúrakárok, egészségügyi terhek, elmaradó turisztikai bevételek – mind fiskális és jóléti hatások, amelyek a költségvetésen és a háztartásokon egyaránt átmennek. A vita lényege ezért nem az, hogy költsünk-e, hanem az, hogy mikor és mire költünk. Állításunk egyszerű: a puha költségvetési korlát logikáját fel kell váltania a megelőzés és a korai beavatkozás fiskális racionalitásának. Minden más opció a halogatás költséges illúziója.

Ez nem igaz: sokkal sérülékenyebb a pénzügyi rendszer, mint hittük

2025. augusztus 31. 14:00 | Módos Dániel

Ez nem igaz: sokkal sérülékenyebb a pénzügyi rendszer, mint hittük

Egy új jegybanki kutatás szerint a pénzügyi rendszer sebezhetősége sokkal nagyobb, mint amit a hivatalos kockázati mutatók jeleznek. A válságokban ugyanis nemcsak a közvetlen kapcsolatok számítanak, hanem azok a rejtett láncolatok is, amelyekről a legtöbb szereplő nem is tud – és ezek akár a teljes kockázat felét is kitehetik.

Forradalmi változás az időjárás-előrejelzésben: 20%-kal pontosabb lett a prognózis

2025. július 08. 07:00 | Major András

Forradalmi változás az időjárás-előrejelzésben: 20%-kal pontosabb lett a prognózis

Az elmúlt évtizedekben jóval megbízhatóbbá váltak az időjárás-előrejelzések a technológia fejlődésének köszönhetően. Ma is igaz, hogy minél hosszabb távra tekintünk előre, annál nehezebb prognosztizálni a meteorológiai viszonyok várható alakulását, azonban miután az előrejelzések pontossága évtizedenként átlagosan egy nappal javult, az egyhetes időszakra vonatkozó előrejelzések minősége napjainkban már ugyanolyan jó, mint fél évszázada az egynapos előrejelzéseké. Az utóbbi időszakban a fejlődés új lendületet vett, nagyrészt a mesterséges intelligenciának (MI) köszönhetően, miközben a klímaváltozás negatívan befolyásolja az időjárás előrejelezhetőségét.

Véget ért-e a ragadós száj- és körömfájás járvány?

2025. április 17. 14:09 | Röst Gergely, Nedényi Fanni, Régaisz Olivér

Véget ért-e a ragadós száj- és körömfájás járvány?

Magyarországon április 2., Szlovákiában április 4. óta nem volt újabb megerősített RSZKF eset. Sokakat érdeklő kérdés, hogy mennyire lehetünk biztosak benne, hogy véget ért a járvány. Mivel a betegségnek van egy lappangási ideje, és ez a vírus bizonyos körülmények között hetekig, vagy akár hónapokig is fertőzőképes tud maradni, nem lehet teljesen kizárni, hogy lesz még újabb fertőzés. Ennek a valószínűségét viszont járványmatematikai eszközökkel meg lehet becsülni.

Egy cégben egyesül az egyik legmeghatározóbb urbanisztikai és építőipari digitális csapat

2024. május 13. 11:13 | Portfolio

Egy cégben egyesül az egyik legmeghatározóbb urbanisztikai és építőipari digitális csapat

Egy cégben egyesítette több évtizedes hazai és nemzetközi szakértelmét az építőipari digitalizációs eljárásokban és a stratégiai és urbanisztikai tervezésben egyedülálló szakemberek csapata, akik olyan meghatározó projekteken dolgoztak, mint a BudaPart BIM támogatása, az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székházának tervezése, illetve Enying belvárosának megújulása. A DANU néven induló közös cég Dávida Eszter, Erős Tamás, Kádár Bálint, Pál Attila és Szemerey Samu vezetésével ötvözi az építészeti, várostervezési és digitális megoldásokat, teljes körű, integrált szolgáltatásokat nyújtva ügyfeleinek.

Bizonytalanság az építőiparban? A magyarok szerint is az épületinformációs modellezésé a jövő

2022. október 07. 11:31 | Portfolio

Bizonytalanság az építőiparban? A magyarok szerint is az épületinformációs modellezésé a jövő

Az építőiparban egyre nagyobb a bizonytalanság, a gyorsan változó árak, az információ- és munkaerőhiány miatt valódi kihívás a határidők és a költségvetés betartása. A siker kulcsa a pontos, és egyben rugalmas tervezés, ezért Európa szerte egyre nagyobb kereslet mutatkozik az Épületinformációs Modellezés (BIM) iránt. A Wavin friss kutatása szerint itthon minden harmadik tervező használ BIM Revit intelligens tervezőszoftvert, a szakemberek 7 százaléka pedig kizárólag ezzel a programmal dolgozik. A megkérdezetett magyar tervezők 30 százaléka úgy látja, hogy a jövő az épületinformációs modellezésé, hiszen segít a tervhibák korai felismerésében, az érintettek közötti kommunikációban, és a pontos tervezésnek köszönhetően a felesleges anyagvásárlás is elkerülhető.

Szenzációs magyar siker: a járvány egyedülálló hazai megközelítésére és a példátlan összefogásra külföldön is felfigyeltek

2021. március 16. 06:10 | Csiki Gergely

Szenzációs magyar siker: a járvány egyedülálló hazai megközelítésére és a példátlan összefogásra külföldön is felfigyeltek

Miközben a koronavírus-járvány elleni védekezés során a döntéshozók, így az operatív törzs rendszeresen használják a modellező csoport magyarok mozgássűrűségét mutató adatait, a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló magyarországi tudományos projekt rangos elismerésben részesült. Vasárnap ugyanis megjelent a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban a hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselőinek közös tanulmánya, amely az országos szintű népességmozgás monitorozását mutatja be a mobileszközökből származó adatok segítségével. A jelentős szakmai siker kapcsán megkerestük a tanulmány két szerzőjét, Szócska Miklóst, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánját és Martin McKee professzort, akik kérdéseinkre válaszolva mutatják be az ügy jelentőségét. Ennek lényege (ezt dolgozza fel a most megjelent publikáció is), hogy a kutatócsoport a három nagy mobilszolgáltatóval közösen dolgozta ki a lakosság mozgását, települési szinten monitorozó módszertant, amely pontos eszközt ad a kormány kezébe, amikor értékelni akarja, hogy az egyes korlátozó intézkedések milyen hatást értek el. Fontos leszögezni, hogy az ezáltal megvalósuló rendszer teljesen alkalmatlan a személyazonosításra, ezt több fontos tényező beiktatása is biztosítja. A kutatócsoport és a döntéshozók így a közelébe sem kerülnek olyan adatnak, hogy például egy bizonyos előfizető vagy a családtagjai hogyan mozognak az országban. Szócska Miklóstól, a járványmodellezési munkacsoport adathasznosítási, digitális egészségüggyel foglalkozó kutatócsoportjának vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az általuk kidolgozott mobilitási és otthonmaradási mutatók alapján a magyar lakosság hogyan reagált a márciusi korlátozó intézkedésekre.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
–