Évek óta tartó, rekordmagas felmondási arányokkal járó időszak rázta meg a munkaerőpiacot a nyugati világban, ennek azonban most szakértők szerint vége. Az úgynevezett Great Resignation, vagyis a nagy felmondási hullám elsősorban a Covid következménye volt, de rátett egy lapáttal az egekbe szökő infláció és az ennek nyomában járó megélhetési válság is. Most az emberek egy része megrettent, másik részük pedig sokkal jobban érzi magát a munkahelyén, így nem akar továbbállni.
Ha a magyarországi cégek nem a diploma, a szakképesítés megkövetelésére, hanem a gyakorlati készségek meglétére alapoznák a munkaerő-toborzást, akkor ötszörösére növekedhetne a különböző munkakörök esetében figyelembe vehető potenciális jelöltek köre – derül ki a LinkedIn globális jelentéséből. A munkaerőhiány enyhítését célzó új megközelítés különösen a nők, a fiatalok és a diplomával, illetve szakképesítéssel nem rendelkezők körében növelheti meg jelentősen a potenciális jelöltek körét.
A munkavállalók még a fenyegető elbocsátások és a gazdasági nehézségek közepette is ellenállnak azoknak az egyre erősödő elvárásoknak, hogy ismét több időt töltsenek az irodában.
A hazai tőkebefektetők (venture capitals) 86%-a nem rendelkezik megfelelő HR ismeretekkel és eszközökkel. A humán tőkével kapcsolatos első hazai, átfogó kutatás 22 kockázati tőkebefektető megkérdezésén alapul. A humán erőforrással kapcsolatos szakmai ismeretek - a felülreprezentált pénzügyi és jogi szempontokkal szemben - fájó módon hiányoznak a befektetők oldaláról, annak ellenére, hogy az általános mítosz szerint ők mindig a csapatba fektetnek. Ezzel összefüggő tény, hogy a befektetőtől kapott tőkéből maguk a startupok is a humán erő fejlesztésére költik a legkevesebbet.
Erősödött munkavállalói aktivitás a hazai munkaerőpiacon, miközben csökkent az álláshirdetések száma. A legtöbben a magas infláció miatt csökkenő reálbérek miatt váltanának. Ha egy dolgozó elmenne, a cégek már kevésbé hajlanak az „ellenajánlatokra”, mert nem biztos, hogy ki tudják termelni a magasabb bérszintet. A fluktuáció pótlása ugyanakkor egyre komolyabb kihívást jelent.
A közép-európai fegyvergyártók kétségbeesett módszerekkel toboroznak munkaerőt, hogy a hidegháború vége óta látott legnagyobb fegyverkeresletet ki tudják elégíteni - írja a Reuters.
Lengyelországban a születési ráta a második világháború óta a legalacsonyabb szintre esett vissza, hiába van ott is több kormányzati intézkedés az elöregedő népesség súlyának enyhítésére.
Az első félévben már mintegy 150-200 milliárd forint hiányozhat idén a vízközmű-szolgáltatók költségvetéséből, így a kormány által már bejelentett, az ágazatot érintő rezsicsökkentési felülvizsgálat akár 50 százalékos díjemelést is hozhat. Több másik lehetséges forgatókönyvről is pletykálnak, de a legtöbben áremelésekre számíthatnak.
Egy friss kutatás nem annyira meglepő eredményei szerint egy héten csak négy napot dolgozók munka és magánélet egyensúlya sokat javult, érdekes azonban, hogy a kiégési arányok emelkedtek, és a munkavállalók munkával való elégedettsége csökkent, igaz, a bevezetés előttihez képest így is jobbak a számok – írja a Bloomberg.
Kínában minden öt fiatalból több mint egynek munkanélküliséggel kell szembenéznie, ami egyre nagyobb aggodalmat és kihívást jelent a kormány számára. A vezetés azzal vádolja a munkakeresőket, hogy túl magas elvárásaik vannak, és arra ösztönzi őket, hogy dolgozzanak a gyárakban, vagy vegyenek részt a vidéki területeken a mezőgazdasági munkákban. Azonban a fiatalok nem akarnak engedelmeskedni a kommunista párt elvárásainak, a munkanélküliség az egész kínai gazdaságot lehúzhatja.
Éppen idén van tíz éve annak, hogy bevezetésre kerültek Magyarországon a Nemzeti Dohányboltok, melyek a dohánytermékek árusítása mellett gyakran üdítők, alkoholos italok és szerencsejátékok értékesítésével is foglalkoznak. A Pénzcentrum utánajárt annak, hogy mi is szükségeltetik most a trafikokban való elhelyezkedéshez, valamint annak, hogy milyen bérezésre számíthatnak a dolgozók.
Kína fokozza a gazdaság fellendítését célzó intézkedéseket a Politbüro e heti kulcsfontosságú ülése előtt, amelyen áttekintik az ország első félévi gazdasági teljesítményét. A kínai vezetés enyhíteni akarja a magánszektorra helyeződő szabályozási nyomást, emellett fel akarja pörgetni a magánfogyasztást.
Szlovéniában, Csehországban, illetve Németországban hiányzik a legtöbb informatikus az Eurostat jelentése szerint. Magyarországon tízből hat cégnek jelentett gondot az ITK-szakemberek felvétele 2021-ben, ami alig marad el az EU-átlagtól.
Nemzetközi tekintetben sem áll rosszul Magyarország a vízkészleteit tekintve: hazánkban elegendő mennyiségű és kiváló minőségű víz áll rendelkezésre. De akkor miért érkeznek az első hőség után néhány héttel sorra a bejelentések, hogy itt-ott locsolási, vízhasználati korlátozást kell bevezetni az ivóvíz fogyása miatt? Ráadásul idén jóval több csapadék esett tavasszal, illetve nyár elején is, mint az előző évben, így sokak számára érthetetlen az, hogy miért szembesültünk most is a tavalyihoz hasonló problémákkal. Ezeket a kérdéseket jártuk körbe Kurdi Viktorral, a Magyar Víziközmű szövetség elnökével, és kiderült, hogy valójában nem is azzal van a legnagyobb gond, amire a legtöbben gondoltunk volna.
A korábbi gazdasági válságokkal ellentétben az emelkedő árak és zuhanó reálbérek most arra készteti az emberek egy részét, hogy új, jövedelmezőbb állás után nézzenek. Hasonló, kritikus makrogazdasági helyzetben korábban a legtöbben inkább aktuális munkahelyükön a biztonságra voksoltak, nem tekintgettek másfelé.
A félelem, hogy a technológiai fejlődés az emberi munkaerő iránti igény megszűnésével jár, felerősödött a ChatGPT tavalyi megjelenésével, de egy friss jelentés szerint messze nem a mesterséges intelligencia jelenti most a legnagyobb veszélyt a munkahelyekre.
A Samsonite szekszárdi gyára az egész világon egyedülálló, a vállalat húzótermékeinek döntő része Magyarországról kerül Európa, Amerika, Ázsia vagy Ausztrália boltjainak polcaira. Az üzem óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évben, a covid-járvány utáni turisztikai boom miatt megnövekedett keresletre a termelési kapacitás megduplázásával, és közel 200 új munkavállaló felvételével válaszoltak. Szekszárdon komoly innovációs tevékenység is zajlik, a budapesti és belga kollégákkal együttműködve fejlesztik a legújabb bőröndöket, amelyeknél a személyre szabhatóság, a tartósság és a fenntarthatóság is egyre fontosabbá vált. Az évek alatt felépített reputáció és a munkáltatói márka középpontjában az emberközpontú vezetés áll, a gyárban ezért messze átlag alatti a fluktuáció, és döntő szerepet játszik a termelés felfuttatásában is. A vállalat határozott célja, hogy nyisson a város és a lakosság irányába, mert annak ellenére, hogy közvetve több ezer ember megélhetését biztosítja, mégis sokan nincsenek tisztában azzal, hogy Európa két Samsonite gyára közül az egyik a településen működik. A Portfolio a vállalat szekszárdi gyárának idén tavasszal kinevezett új igazgatóját, Pataki Zoltánt kérdezte az üzemet érintő kihívásokról, energetikai- és technológiai beruházásokról, valamint az új vállalatirányítási szemlélet meghonosításáról.
Eddig kevés bizonyíték van arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása miatt jelentős mértékben hajtottak volna végre elbocsátásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban – állapítja meg a nemzetközi szervezet éves munkaerőpiaci jelentése. Ami a jövőt illeti, mind a mesterséges intelligenciának kitett szakmák köre, mind pedig ennek a kitettségnek a mértéke gyorsan növekedhet, ahogy a generatív mesterséges intelligencia egyre inkább beépül a termelési folyamatokba, és új, nagyobb teljesítményű MI-rendszereket fejlesztenek ki. A legnagyobb veszélyben az alacsony és közepes képzettséget igénylő szakmák vannak.
Közel sem kavar akkora port egy szolgáltatóközpont megnyitása vagy bővítése, mint egy nagy iparvállalaté. Az igazság azonban az, hogy amíg az alacsony képzettséget igénylő, többségében betanított, fizikai munkásokat foglalkoztató összeszerelőüzemek az olcsó munkaerőért és a rugalmas foglalkoztatási szabályok miatt jönnek hozzánk – a leértékelődő forint mellett –, addig az SSC/BSC-k a képzett, nyelveket beszélő fehérgallérosokat keresik. A mosolygörbe egyik boldogabb pontján dolgozók fizetése pedig átlagban 850 ezer forint, ami 70%-kal meghaladja az országos átlagot.
