Sólyom László egyelőre nem írta alá a magánnyugdíjról szóló törvényt, azt az Alkotmánybíróságnak küldte el normakontrollra, Matits Ágnes független szakértő szerint ez a lépés egyáltalán nem veszélyezteti az egyösszegű kifizetéseket, és csak részben érintheti a 2013-tól nyugdíjba vonulók járadékát, hiszen a tömeges járadékszolgáltatások megindulására még legalább 6-8 évet kell várni - írja az MTI.
Egy amerikai állami nyugdíjalap vezetője szerint a konszenzussal ellentétben nem 400-500 milliárd dollár, hanem 2,000 milliárd dollár lehet a 25 legnagyobb állami nyugdíjalap hiánya. Orin Kramer szerint a hiány a jövőben komoly problémákat is okozhat, hiszen amennyiben nem lesz meg a fedezete a nyugdíjak kifizetésének, akkor pótlólagosan az államnak, vagy az önkormányzatoknak kell betenniük pénzt a rendszerbe, ami a költségvetési hiányt fogja növelni. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy még nem sikerült a válságból teljes egészében kilábalnia Amerikának, az első ránézésre borús helyzetet pedig árnyalni fogja a részvénypiacok emelkedése, valamint a kamatlábak emelkedése.
A Pénzügyminisztérium szerint az Alkotmánnyal összhangban lévő törvényt alkotott a parlament múlt év decemberében, amikor elfogadta a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló új szabályozást. A PM közleményét változatlanul közöljük.
Alkotmánybírósági állásfoglalást kér Sólyom László két közelmúltban elfogadott jogszabály-módosítás miatt. A köztársasági elnök a közoktatási törvény és a magánnyugdíjpénztári rendszert megreformáló törvény bizonyos részeit tartja kifogásolhatónak.
Talán soha nem volt még ilyen eseménydús éve a hazai magánnyugdíjpénztáraknak, az év elején még a pénzügyi válságban elszenvedett veszteségekkel volt elfoglalva a közvélemény, nyáron korlátozták a pénztárak számára elérhető befektetések körét, az év eleje óta pedig minden pénztár kénytelen napi árfolyamadatokat közzétenni, és választható portfóliókat kínálni ügyfeleinek, akármilyen nehéz is ezt a nyilvántartások szintjén megoldani. A hozamok az év végére hatalmasat javultak, de a legidősebb pénztártagokat ez már valószínűleg nem érdekli majd, hiszen visszalépnek az állami rendszerbe, a magánnyugdíjpénztárak pedig az év végén tudták meg: az egész szektor eltűnik, és helyette valami új, és a tervek szerint jobb jön.
Az Aegon Magyarország nyugdíjpénztár hibájából két hétig az APEH nyilvános végrehajtási listáján szerepelt a közel 7 milliárdos éves forgalmat lebonyolító, francia tulajdonú Sonepar Magyarország. Az ügy öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor 39 forintos hátralékot állapítottak meg a cégnél, erről azonban az akkor még Uniqa pénztárhoz tartozó Sonepar-t nem értesítették. Az évek alatt 10,168 forintra duzzadt a hátralék, ezt a cég be is fizette, az - idő közben az Uniqa-t beolvasztó - Aegon-tól a visszaigazolást is megkapták, azonban a pénztár már téves címre küldte az APEH-nek szánt értesítést a megindított eljárás leállításáról. A Sonepar-nál jelenleg a keletkezett kárt vizsgálják, ennek függvényében döntenek a jogi lépésekről. A következőkben a Sonepar sajtóközleményét közöljük változatlan formában.
Az EU előrejelzései szerint beavatkozás hiányában komoly problémák elé nézhet Görögország, 2010-re a költségvetési hiány 12 százalék felett, míg az államadósság 120 százalék felett lehet a GDP arányában. Az októberben újraválasztott kormány azonnal intézkedéseket vezetett be a hiány csökkentésére, jövőre pedig várhatóan a nyugdíjrendszerhez is hozzá kell nyúlni, mivel túlságosan nagy hiányt termel a társadalombiztosítás kasszája. Az országban súlyos problémát jelent a szürke- és feketegazdaság nagysága, miközben a nyugdíjrendszerben meglévő strukturális problémákat sem sikerült hatékonyan orvosolni az elmúlt években.
Nem lehet a magánnyugdíjpénztárakat privatizálni, hiszen azok már tíz éve privatizáltak - közölte a kormányszóvivő csütörtökön az MTI-nek arra reagálva, hogy a Fidesz szerint a kormány privatizálni akarja a magánnyugdíjpénztári rendszert. Szollár Domokos közleménye szerint a Fidesz nem tudja, melyik bolygón van, miközben emlékeztetett a kormányszóvivő, hogy a nyugdíjrendszerben történt változások a tagok biztonságát növelik.
Számtalanszor rótták már fel Kínának, hogy miért engedik a jüan alulértékeltségét, azonban elképzelhető, hogy legalább a válságot követően egy kis enyhülés következhet. Kínai források szerint a 80 milliárd dolláros állami nyugdíjalap komolyan gondolkozik a nemzetközi befektetésekre kirótt korlát elmozdításán, miközben a 300 milliárd dolláros állami befektetési alap is a nemzetközi porondon méretteti meg magát. A hatalmasra duzzadó devizatartalékokat lehetne legalább részben kordában tartani a külföldi befektetések ösztönzésével, miközben hosszabb távon az állam is jól járna a lépéssel ,hiszen számtalan potenciális befektetési lehetőség hever a globális piacokon.
A PSZÁF honlapján található kalkulátor túlzó feltételezésekkel él, így téves döntésekre sarkallhatja a visszalépést fontolgató pénztártagokat - véli Dr. Hegedűs László, aki a felügyelet adatait némileg módosítva kínál reálisabb számítási alternatívát. A szakember egyúttal reagált Dr. Matits Ágnes Portfolio.hu-nak adott interjújára is, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszer megalapításakor a szabályozás még tartalmazott garanciát azok számára, akik esetleg hibásan léptek át a vegyes rendszerbe, és emiatt alacsonyabb lenne a nyugdíjuk a tisztán állami ellátásnál, de ezt a paragrafust 2001-ben törölték.
Az MTV Az Este című műsorában tegnap a nyugdíjrendszer alapjait megváltoztató törvény is sorra került. A GKI kutatásvezetője, Adler Judit szerint a mai rendszer sem volt tökéletes, hiszen annak ellenére, hogy non-profit intézmények a pénztárak, a szereplők mindig megtalálták azt a kiskaput, aminek segítségével ki tudták szívni a szükséges pénzösszegeket a rendszerből. A szakértő szerint a szabályozás nem veszélyezteti a nyugdíjunkat, azonban a rendszerbe vannak kódolva olyan elemek is, amik a kisebb nyugdíj kockázatát jelentik.
Alkotmányellenesnek tartja a Fidesz a hétfőn elfogadott, új magánnyugdíj-biztosítási rendszerről szóló törvényt, ezért szeretnék, ha az államfő az Alkotmánybírósághoz fordulna előzetes normakontrollért -írja az MTI.
Ha megfelelően mérjük és értékeljük a magánnyugdíjpénztárak eddigi teljesítményét, akkor kiderül, hogy a hozamok terén a nagy pénztárak egyáltalán nem maradnak el lényegesen a kis, független pénztáraktól, sőt, a bruttó hozamokban még meg is előzik őket - mutat rá Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója Matits Ágnes korábbi véleményére reagáló írásában, amit az alábbiakban változatlan formában teszünk közzé.
Valóban nem változik a magánnyugdíj-megtakarítások öröklésével kapcsolatos helyzet, de ez baj, mert egy komoly feszültséget kódol újfent a rendszerbe a szabályozó - véli Gaál Attila, az Aon Pénztárszolgáltató vezérigazgatója, aki szerint a határozott időre szóló banktechnikai járadékok engedélyezésével enyhíthető lenne az ellentmondás az egyéni felhalmozási számlák és az életjáradékok kockázatközössége között. A szerző írását az alábbiakban változatlan formában közöljük.
A kedvezményezett korosztályok többségének biztosan vissza kellene lépnie a tisztán állami tb-rendszerbe, azonban az előzetes statisztikák alapján az látható, hogy csak a tagok kis százaléka mozdult meg a hívó szóra - fejtette ki a Portfolio.hu-nak dr. Matits Ágnes, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal szakértője. A nyugdíjszakértő szerint a tagokban az a téveszme él, hogy még akkor sem kell aggódniuk, ha rossz döntést hoztak, hiszen az állam úgyis kimenti őket. A visszalépés pedig éppen erre a népi játékra erősít rá, miközben a Nyika szakértője szerint az is gondokat okoz, hogy a nyugdíjpénztárakra akarják hárítani a problémákat, miközben a törvényi szabályozás a ludas a kérdésben. A nyugdíjszakértő szerint az Országgyűlés előtt heverő törvénycsomag több sebből is vérzik, az alapgondolat az intézményi formaváltásnál és a járadékszabályozásnál még jó is lehetne, viszont a részletek már több buktatót is rejtenek. A kisebb, tagi érdekeket képviselő pénztárak többsége például nem tud majd megbírkózni a törvény adta környezettel, a konszolidáció pedig komoly csapást mérhet a versenyre Matits Ágnes szerint.
A felhalmozási időszak alatt eddig és ezután is örökölhetőek lesznek a magánnyugdíj-megtakarítások, de erről a nyugdíjba vonulást követően az életjáradékkal járó biztosítási elv miatt nem lehet szó, mint ahogyan korábban sem volt ilyen - hangsúlyozza Holtzer Péter, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) elnöke, reagálva a sajtóban a közelmúltban megjelent véleményekre, amelyek éppen az örökölhetőség megszüntetését rójják fel a tervezett új magánnyugdíj-rendszernek. A szerző véleményét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.
A tavalyi összeomlás következményeként felértékelődött a részvénybefektetésekkel szemben az alternatív eszközök szerepe, az intézményi befektetők pedig hosszabb távon növelni akarják utóbbi eszközök részarányát. Az amerikai állami nyugdíjalapok között találhatunk olyan intézményeket, amik a portfólió negyedét alternatív befektetésekre fordítják, a szereplők többsége szerint pedig megéri ez az áldozat a kedvező hozamlehetőségek miatt.
Számos büntetést osztott ki a PSZÁF a pénztáraknak az elmúlt hónapokban, annyi biztos, hogy az egész kálváriát a kormány 2006. novemberi lépése okozta, akkor ugyanis túl kevés időt adtak a szereplőknek a központi bevallás és beszedési rendszerre való átállásra. A banánhéjon pedig a pénztárak többsége elcsúszott, azonban a kormány az adóhivatalnak is betett a rendszerrel, az első időkben ugyanis éppen az adóhatóság nem tudta időben a bevallásokat továbbítani a pénztárak számára, akik ezért csak a függő számlákon pihentették a magánnyugdíjpénztári tagdíjakat. Elviekben azért kellett átállni erre a rendszerre, mert így egy rakat terhet levettek volna a pénztárak hátáról, azonban az elmúlt évek folyamatos változtatásai miatt ez az előny még nem érvényesülhetett. Sőt az embereknek azt is be kell látniuk, hogy a központi rendszernek köszönhetően hónapok telnek el a jóváírásig, ami a jogszabályok miatt kárt is okozhat a tagoknak.
A román nyugdíjalapokat felügyelő hatóság nagyon komoly döntést hozott, 2010 elejétől kezdve ugyanis a két legnagyobb szereplő nem vehet részt a passzív tagok automatikus kiosztásában. A jelenleg fennálló rendszer szerint, aki nem választ magának nyugdíjalapot, az véletlenszerűen kerül beosztásra az egyes pénztárakhoz, a következő két évben viszont az ING, és az Allianz-Tiriac nem kerülhet bele ebbe a közös kalapba.
A banki és biztosítói hátterű nyugdíjpénztárak szignifikánsan alacsonyabb hozamot értek el eddig, mint a nem pénzintézetekhez kötődő versenytársaik - mutat rá Matits Ágnes, aki szerint a különbség számottevő eltéréseket okoz majd a tagok nyugdíjában is. A legnagyobb gond, hogy a tervezett szabályozás épp a jobb teljesítményt elérő pénztárakat tünteti el a térképről. A szerző írását az alábbiakban változatlan formában közöljük.
Az ipari termelés önmagában nem érték, a rozsdaövezeti kétkezi munkások támogatása politikailag fontos, de gazdaságilag... 
Az SAP az egyik legelterjedtebb vállalati szoftvercsomag a világon, amelyet a vállalkozások különböző folyamataik... 
Sötét napra ébredt ma az ország, a már nem létező demokrácia egy újabb hatalmas szöget kapott a koporsójába...
A világ minden tájáról érkeznek a tanulni vágyók Warren Buffetthez, mint egy ókori filozófushoz. Miután az omahai...
Az elmúlt napokban óriási figyelem övezte az új pápa megválasztását és természetesen ez a figyelem kiterjed arra...
Számos fociklub jut csődközelbe, egyesek konkrétan át is élik, vagy tulajdonosuk jut hasonló sorsra. Még a legmélyebb...
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
