Nem valószínű, hogy az évközi nyugdíjemelés megvalósul, de a valós inflációhoz igazított, novemberi korrekcióval növelhetik az idősek ellátását - közölte Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke a Népszavával.
Zajlik a 2024-es költségvetés tervezése, a dokumentumot a Költségvetési Tanács már véleményezte is. Ebből pedig szerda este kiderült az is, hogy a kormány mit tervez a bevételek és a kiadások oldalán. Jön a 6%-os nyugdíjemelés jövőre, és a prémiummal is kalkulál a kabinet.
A terven felüli nehézségek jelentkezése, a váratlan kiadások fedezése miatt, a munkahelyi fizetési előleghez hasonlóan, az idősek számára is lehetőség legyen előleg igénylésére - ezt szorgalmazza a Nyugdíjas Parlament.
A nyugdíjasok arra számítanak, hogy év közben lesz még korrekciós nyugdíjemelés, mert a 13. havi juttatás sem volt képes ellensúlyozni a magas nyugdíjas inflációt – mondta az InfoRádióban Farkas András nyugdíjszakértő, aki szerint a korrekció mértéke négy-öt százalék lehet.
A 27 százalékos nyugdíjas infláció már elvitte az év eleji 15 százalékos emelést és a 13. havi ellátást is – mondta a Népszavának a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke. A szervezet év közi emelést szeretne, ennek érdekében levélben keresték meg a kormányt, arra azonban azóta sem kaptak választ.
A napokban jelent meg Magyarország legújabb konvergenciaprogramja, amely összefoglalóan mutatja be a kormány legfrissebb gazdasági és pénzügyi feltételezéseit. Ha külön a legfontosabb nyugdíjszámokat nézzük, akkor felfedezhetünk benne érdekességeket. A leginkább ijesztő adatokat a hosszú távú előrejelzésben találjuk, de dokumentumból kiderül például az is, hogy 2024-ben mekkora emelésre számíthatnak az időskorúak.
A héten váltak ismertté az államháztartás idei első negyedéves részletes adatai. Vizsgálódásaink azt mutatják, hogy több olyan folyamat is van a 2023-as költségvetésben, amelyek aggodalomra adnak okot. Miközben számtalan negatív kockázatot tudunk azonosítani az idei évet illetően (elsősorban a gyengén muzsikáló áfabevételeket érdemes kiemelni), addig ezzel szemben pozitív kockázatokat szinte egyáltalán nem találunk. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a kormánynak nemcsak a 2024-es költségvetés - jelenleg is zajló - tervezésével gyűlhet meg a baja, hanem akár már idén lépéskényszerbe kerülhet. Érdekes lesz látni, hogy a kormány hogyan hatástalanítja az általunk több százmilliárd forintosra becsült aknákat.
Kíméletlen az inflációs folyamat Magyarországon, főleg a nyugdíjasokkal szemben. Nem véletlen ezért, hogy a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa már júniusra kér nyugdíjkompenzációt a kormánytól, amely ugyanakkor egyelőre nem lép. Mutatjuk azt is, mi lehet ennek az oka.
A héten jelent meg a márciusi inflációs adat Magyarországon, amely kifejezetten csalódást keltő a nyugdíjasok szempontjából, több szempontból is. A nyugdíjas infláció továbbra is magas szinten ragadt be, de ami talán még ennél is kedvezőtlenebb fejlemény: a friss áremelkedés fényében egyes elemzők tovább emelték az idei évre vonatkozó inflációs várakozásukat. Vagyis a nyugdíjasoknak év elején juttatott 15%-os emelés kezd szerény mértékűnek tűnni.
Ebben az írásban a váratlan infláció magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását négy dimenzióban vizsgáljuk: 1. A szegényebbeket most jobban sújtja az infláció, mint a gazdagabbakat. 2. A nyugdíjak inflációt követő éves emelése nem védi meg a nyugdíjasokat a nyugdíjak évközi reálértékvesztésétől. 3. A nyugdíjba vonulás jó időzítése túlzottan érzékeny az infláció előrebecslésére. 4. A nagy induló nyugdíjak főszabályhoz képesti csökkentése (degressziója) egyre erősödik.
Az idei nyugdíjemelés kifejezetten jelentősnek tűnik elsőre, a makroadatok és a megélhetési költségek részletesebb vizsgálata után viszont az látszik, hogy valójában nem javul érezhetőn a nyugdíjasok jövedelmi helyzete - hívja fel a figyelmet Farkas András, a Nyugdíjguru.hu szerkesztője.
A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még "csak" 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány. A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese. Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne. A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is. Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan történelmi ékkövek, mint a Párizsi Opera 1698 óta működő, vagy a Comedie francaise színház szintén több száz éves nyugdíjintézménye, és olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben.
A nyugdíjcélú megtakarítások elsődleges ösztönzésére jelenleg a személyi jövedelemadó jóváírás szolgál, amelynek vonzereje a 2014-es bevezetés óta, a jóváírás kilenc éve változatlan összeghatára miatt drasztikusan csökkent. Az adójóváírás mellett vagy helyett célszerű megfontolni olyan normatív állami támogatás bevezetését, amely különösen a hosszú távú megtakarítások magyar pénz- és tőkepiaci eszközökben történő elhelyezését támogatná.
A tavalyi magas infláció miatt idén 11,5%-kal kellett volna emelni a cseh nyugdíjakat, de egy öt napig tartó parlamenti huzavona után szombaton úgy döntött a cseh képviselőház, hogy ez csak 2,3%-os lesz, amellyel idén mintegy 313 milliárd forintot spórol meg a költségvetés a nyugdíjasok kárára.
A tavalyi népszámláláson gyűjtött adatok elemzésének előzetes eredményei további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy gyorsan öregszik és létszámában riasztóan fogy a Magyarországon élő lakosság. Cikkem második részében arról írok, hogy ennek ellenére sem az állam, sem az állampolgárok nem foglalkoznak ezzel a problémával. Miközben teljesen másképp kellene tekintenünk az idősekre, mint korábban.
A napokban Orbán Viktor miniszterelnök levélben keres meg minden magyar nyugdíjast, és tájékoztatja őket arról, hogy februárban dupla nyugdíj érkezik - közölte Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott szombaton az MTI-vel.
A héten kapják kézhez a 13. havi nyugdíjat az érintettek, vagyis a 15%-kal megemelt havi járandóság duplája érkezik most az időskorúakhoz. Ezek után adódik a kérdés: mire elég az eddig ismert plusz összeg?
Lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak. Érdemes átgondolni a döntést, mert az idei 15 százalékos nyugdíjemelés csak annak jár, aki tavaly nyugdíjba vonult - írja az adó.hu.
Egy év alatt negyedjére kapnak nyugdíjemelést az idősek, akik tavaly prémiumban és 13. havi juttatásban is részesültek, az infláció azonban még mindig gyorsabban nő, mint a nyugdíj – hívta fel a figyelmet Farkas András az Infostartnak nyilatkozva. Szerinte nagy hiba, hogy az úgynevezett nyugdíjas fogyasztói kosarat még mindig a két évvel ezelőtti állapot alapján számítják ki, holott azóta minden megváltozott az orosz–ukrán háború és a gazdasági válság miatt.
Mivel a tavaly júliusi magyarországi nyugdíjemelésből kimaradt, ezért az Alkotmánybíróságon támadta meg a kormányrendeletet egy baranyai nyugdíjas – írja az Index.
Végül mégis lelepleződött.
Megkongatták a vészharangot a szakértők.
A Nemzeti Tömörülés elnöke szerint üldözik őket.
Mekkora segítség ez ténylegesen Ukrajnának?
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
