Mégsem nyáron, hanem ősszel kezdi kézbesíteni a Posta a nyugdíjasoknak járó 30 ezer forintos élelmiszer-utalványokat, holott tegnap a kormány bejelentette, hogy július 29-től érkeznek majd az utalványok. Korábban következetesen az őszi időszakot kommunikálta a kormány, a tegnapi bejelentés eltért ettől, de a helyesbítésből kiderült, hogy végül mégis őszig kell várni az utalványokra.
Idén 4,9%-os inflációra számít az Egyensúly Intézet, derül ki a szervezet friss gazdasági előrejelzéséből. A kutatóintézet szerint még 2026-ban is a jegybanki célsáv fölött, 4,6%-on alakulhat az átlagos fogyasztói áremelkedés. Ha a kormány várakozásánál és a piaci elemzői konszenzusnál egyaránt pesszimistább előrejelzés beigazolódik, akkor a nyugdíjasoknak idén novemberben 1,7%-os emelést kellene kapniuk egész évre visszamenőleg.
Elérte a 200 ezer forintot a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások mediánértéke, azaz 2025 áprilisában az ellátottak fele ennél többet, fele ennél kevesebbet kapott havonta. Ha csak az öregségi nyugdíjakat szemléljük, akkor 215 ezer forintra tehető a mediánnyugdíj. A tizenharmadik havi nyugdíjat is figyelembe véve az átlagos öregségi nyugdíjban részesülők most havi 264 ezer forintból gazdálkodhatnak, míg az összes ellátást figyelembe véve az ellátottak átlagos havi bevétele 242 ezer forintnak felel meg.
Nyugdíjkorrekciós törvényt sürget a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas Tagozata. Írásuk szerint tartósan méltó nyugdíjakra, korszerű nyugdíjrendszerre és megfelelő egészségügyi ellátásra szorul a hazai nyugdíjas társadalom. A szervezet nyugdíjkorrekciós törvény kidolgozását és a vegyes indexálás visszaállítását követeli.
Össztüzet zúdítanak a nyugdíjasok a törvényalkotókra: a napokban a NYUSZET (Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa) nyílt levélben követelt előrehozott nyugdíjkorrekciót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas tagozata pedig a teljes nyugdíjrendszer korszerűsítését sürgeti – írja a MASZSZ közleménye. A szervezet 10 pontba foglalta a javaslatait arra vonatkozóan, hogy miként kellene megreformálni a magyar nyugdíjrendszert. A javaslatcsomag többek között a vegyes indexálás visszavezetését, a rugalmas nyugdíjkorhatárt, valamint a kötelező munkáltatói kiegészítő nyugdíjbiztosítást is szorgalmazza.
Évközi nyugdíjemelést tart indokoltnak a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET), és az erre irányuló kérésüket Orbán Viktor miniszterelnöknek is megírták – írják közleményükben.
Szándékosan növeli a kormány a jövedelmi távolságot az aktívak és az időskorúak között, de valószínűleg csak így lehet kordában tartani a nyugdíjkiadásokat – vélekedett Zsiday Viktor a Kontroll podcastműsorában. A szakember szerint nyilvánvalóan szükség lesz majd a nyugdíjkorhatár emelésére is.
3,6%-kal emelkednek jövő januárban a nyugdíjak, idén novemberben pedig átlagosan 40 ezer forintos nyugdíjkorrekciót kaphatnak a nyugdíjasok – jelentette be Nagy Márton a csütörtöki kormányinfón. A nemzetgazdasági miniszter azt is elmondta, hogy a gyorsuló gazdasági növekedésnek köszönhetően 2026-ban nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet.
Tovább szélesedett a szakadék a nők és a férfiak nyugdíja között, de a nemek közti különbségen túl sok más dimenzió mentén is rendkívül nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók. 2024-ben összességében rosszabbodott a nyugdíjasok relatív anyagi helyzete a társadalom egészéhez képest, mivel a nyugdíjak kevésbé emelkedtek a béreknél. A KSH friss nyugdíjjelentéséből csemegézünk.
A nyugdíjakkal kapcsolatban hozzám ömlő kommentek, vélemények, kérdések és kérések áradata alapján három olyan kérdéskört azonosítottam, amelyekben a tények tanúsága szerint a nyugdíjasok és a nyugdíjba készülők valódi és azonnali változtatásokra vágynak.
Megérkezett az ígéretcunami a nyugdíjasok számára. A Fidesz a 13. havi nyugdíj fenntartását, nyugdíjemeléseket és részleges áfa-visszatérítést ígér, míg a Tisza Párt SZÉP-kártyás támogatást, alacsonyabb áfát és szja-mentességet javasol a dolgozó nyugdíjasoknak. A a javaslatok anyagi fedezete igencsak kérdéses.
Fejenként átlagosan 39 600 forintnyi elmaradt nyugdíjemelés érkezhet novemberben, miután az infláció magasabb pályán jár, mint azt a kormány eredetileg tervezte. Nagy Márton a Facebook-posztjában azt írja, a kormány inflációs várakozása 4,5%-ra emelkedett, ezért a nyugdíjasoknak kompenzáció jár.
Egyre rosszabb képet fest a 2025-re várható infláció: az árstabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank a friss prognózisában már 4,5-5,1% közötti éves átlagos drágulással kalkulál. Ezzel szemben a nyugdíjasok csak 3,2%-os nyugdíjemelést kaptak az évre, ami azt jelenti, hogy átmenetileg ismét csökkenő pályára állhat a nyugdíjak reálértéke. Ezzel egy régóta ismert probléma üti fel a fejét: idővel a kormány ugyan kompenzálja a nyugdíjasokat az évközi veszteségért, de addig is a magyar állam használja a nekik járó pénzt, azaz a nyugdíjasok (köztük a kisnyugdíjasok is) megint hitelezni fogják az államot, még ha a múlt hónapban folyósított 13. havi nyugdíj gyógyítja is a sebeiket. A nyugdíjak értékvesztését könnyedén ki lehetne küszöbölni erre irányuló szándék esetén, de ehhez másmilyen nyugdíjemelési metódus lenne szükséges.
A 2025-ös nyugdíjmegállapítás során alkalmazandó valorizációs szorzók 13,3%-kal emelkednek – derül ki a március 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet tervezetéből. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évek kereseteit az országos nettó átlagbér 2024-es szintjéhez igazítják, ami jelentős hatással van az idén nyugdíjba vonulók ellátására. Az utóbbi években egyre nagyobb különbségek alakultak ki az eltérő időpontban nyugdíjba vonulók között, mivel a valorizációs szorzók növekedése miatt a későbbi években igényelt nyugdíjak magasabb összegűek lehetnek. A később nyugdíjba vonulók jellemzően magasabb ellátásra számíthatnak, és ez hosszú évek óta feszültséget okoz a rendszerben, mivel a hasonló életpályát befutó, de eltérő időpontban nyugdíjba vonulók ellátása között egyre nagyobb különbség alakulhat ki.
Először érkezett hivatalos megerősítés arra vonatkozóan, hogy a 3,2%-os kormányzati várakozásnál magasabb lehet az átlagos infláció 2025-ben. Ez pedig azt is jelenti, hogy eldőlt, novemberben érkezik a nyugdíjkompenzáció több millió érintett számára. Az átlagnyugdíj és mediánnyugdíj összege szintjén mutatjuk be, hogy ez mit jelent számukra a gyakorlatban.
A napokban megjelent, várakozásokat meghaladó februári infláció miatt szinte biztosra vehető a pénzromlás ütemére vonatkozó egész éves kormányzati prognózis felülvizsgálata. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy novemberben kompenzációt kaphatnak a nyugdíjasok, számításaink szerint ez a költségvetésnek akár 160 milliárd forintba is kerülhet.
Új tájékoztatást küldött az ügyfeleknek a neobank.
Több százezer háztartás maradt áram nélkül.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
