Drasztikus reformokról tárgyalnak a Commerzbanknál – jelentette ki Olaf Scholz német pénzügyminiszter, miután a bank új vezérigazgatója belső levélben közölte az alkalmazottakkal: nem elkerülhetők a jelentős elbocsátások Németország második legnagyobb hitelintézeténél.
Nyár végéig valamennyi felnőttet be lehet oltani az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen Németországban - mondta Angela Merkel kancellár hétfőn Berlinben.
Új oltási rendet vezethet be a szövetségi kormány Németországban, hátrébb sorolva az idősebb állampolgárokat. A Publicus Intézet felmérése szerint a magyarok relatív többsége nálunk is támogatna hasonló lépést.
Akár orosz és kínai vakcinával is lehet küzdeni a koronavírus-járvány ellen, mert nem a szérum származási helye a döntő, hanem a hatékonysága és a biztonságossága - mondta a német szövetségi egészségügyi miniszter egy vasárnapi interjúban.
A korábbiaknál fertőzőképesebb vírusváltozatokkal erősen sújtott országokból Németországba irányuló forgalom korlátozásával egészítette ki pénteken a német szövetségi kormány az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) járványának megfékezését szolgáló intézkedéseit.
Nyomást gyakorolnak a felügyeletnél a Deutsche Bank vezérigazgatójára, hogy adja át a társaság befektetési banki divíziójának napi irányítását egy másik igazgatósági tagnak – tudta meg a Reuters.
A koronavírus világszerte 589 ezer embert betegített meg az elmúlt 24 órában, azaz még mindig nagyon magas a napi új esetek száma a világon. A vakcinálási program lassan halad, az AstraZeneca és az Európai Bizottság között tovább érett a feszültség. Eközben itthon stagnáló esetszámok mellett a kormány felülvizsgálta a korlátozásokat a tegnapi ülésén, a döntést a mai kormányinfón be is jelentették. Legfrissebb mai híreink percről percre.
A kínai cégek lezárt fúziói és felvásárlásai 2020-ban 29 milliárd dollárt tettek ki, ez 2008 óta a legalacsonyabb érték, miközben 2017 volt a rekordév, 139 milliárd dollárral - közölte a Baker McKenzie ügyvédi iroda csütörtökön az MTI-vel.
A koronavírus terjedése miatt világszerte jelentősen megváltoztak a napi mobilitási szokások: a saját tulajdonú személygépkocsik és kerékpárok váltak a legnépszerűbb közlekedési eszközökké, miközben a háttérbe került a tömegközlekedés és az utazásmegosztó szolgáltatások használata - derül ki 2020-as Continental Mobilitási Tanulmányból.
Az Egyesült Királyság „elvesztése” feletti hivatalos sopánkodás mögött valójában jó páran inkább lehetőséget látnak a Brexitben, semmint tragédiát: ki ezért, ki azért örül. A föderális Európa hívei úgy érzik, szabad a pálya, a közösködést (az integráció mélyítését) foggal-körömmel akadályozó London immár végleg kikerült a képből. Az önálló – Amerikától egyre függetlenebb – EU szószólói kaján mosollyal figyelik Washington „trójai falovának” távozását, úgy látván, eljött az ő pillanatuk: az Unió politikai-katonai fellépését belülről folyamatosan gáncsoló London nélkül Európa talán végre külön világhatalmi pólussá alakul. Van is az ilyesfajta eszmefuttatásban némi ráció – csak épp a maradék Huszonhetek belső vívódásaival nem számol.
A korábbiaknál fertőzőképesebb, Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában azonosított vírusváltozatoktól is véd az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen az amerikai Pfizer és a német BioNTech együttműködésével kifejlesztett oltóanyag a két társaság megbízásából végzett első kutatás eredményei szerint.
Már közel 10 éve annak, hogy először felmerült az ötlet, hogy kibővítsék a Balti-tenger alatt húzódó földgázvezetéket, amely megduplázná az eddigi kapacitásokat, és később az Északi Áramlat-2 nevet kapta. A projekt fő kivitelezője az orosz Gazprom, de a finanszírozásban bőven részt vállaltak európai vállalatok is, mint amilyen a Shell, az OMV vagy az Engie. Minden a legnagyobb rendben haladt a munkálatokkal, azonban 2019 végén az Egyesült Államok szankciókat lengetett be, és ezzel a csővezeték komoly geopolitikai és energiaellátási küzdelmek csataterévé változott, ahol a tét Európa ellátása földgázzal. Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk az Északi Áramlat-2 hátterét, az amerikai szankciókat és azok következményeit, de kitérünk Európa energiafüggőségére, valamint a legújabb fejleményekre és a lehetséges lefutásra is.
Az uniós helyreállítási alap minél egyszerűbb és minél hamarabbi elindítását szorgalmazta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Financial Times-nak adott, szerdán megjelent interjúban. Ezzel együtt újra szorgalmazta azt is, hogy a valósághoz kell igazítani az uniós stabilitási és növekedési egyezmény 3%-os deficitre és 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályait. A cikk fő érdekessége, hogy ezúttal a híresen fiskális konzervatív, az egyezmény szigorú szabályainak betartását mindig is követelő volt német pénzügyminiszter is megengedőbben nyilatkozott az esetleges felülvizsgálatról.
Mi nem vállaltunk szerződéses kötelezettséget az EU felé a vakcina szállításokra, csak azt vállaltuk írásban, hogy "megteszünk minden tőlünk telhetőt" és azután tudjuk felpörgetni a havi 17 milliós adagról a szállításokat az EU felé, miután a brit átoltottság már kellően magas – gyakorlatilag ezt mondta egy nagyon hosszú interjúban kedden délután a La Repubblica olasz lapnak az AstraZeneca vezérigazgatója. Az Európai Bizottság szóvivője azonban azt mondta a Politico-nak, hogy igenis be kell tartania a cégnek a korábban vállalt szállítási terveit és erről is beszélnek majd újra a mai egyeztetésen a cég képviselőjével. A cég egyébként várhatóan pénteken megkaphatja az Európai Gyógyszer Ügynökségtől az uniós engedélyt.
Nincsenek olyan adatok, amelyek alátámasztanák, hogy a 65 év felettiek körében csak 8%-os lenne az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának hatásossága – közölte kedden délelőtt a német egészségügyi minisztérium, miután hétfő este német lapok az idősebb korosztály körében a gyenge hatásosságról írtak és emiatt azt közölték, hogy tudomásuk szerint a német kormány arra számít, hogy az Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA) a héten kiadandó uniós engedélyében a 65 év felettieknek nem is fogja megengedni a vakcina beadását.
Az egyik legdurvább eszközzel, az EU-n kívüli export teljes kontrollálásával, és a szállítások előzetes bejelentési kötelezettségével vág oda az Európai Unió a belga gyárban termelő AstraZeneca gyógyszergyártónak azért, mert a feltételezések szerint külső országoknak drágábban adott el vakcinát és ezért szállít az EU-ba az első negyedévben 60%-kal kevesebbet, mint a szerződéses kötelezettsége – rajzolódik ki a Politico összefoglalójából. Sőt, nemcsak ez vághat oda keményen az uniós és benne a magyar oltási stratégiának, hanem az is, hogy az AstraZeneca vakcinájának 65 év felettiek körében lévő hatásosságával is nagy kérdőjelek vannak a német Bild és a Handelsblatt egybehangzó hétfő esti értesülései szerint. Információik szerint alig hat a szer ennél a korosztálynál, igaz a cég közleménye határozottan cáfolja ezt. A két lap szerint a német kormány arra számít, hogy az uniós gyógyszerfelügyelet nem is fogja engedni a 65 év felettieknél az oltást akkor, amikor majd a hét második felében kiadja az uniós engedélyt az AstraZeneca készítményére.
Frissítés! Kedden délelőtt a német egészségügyi minisztérium közleményben cáfolta, hogy ne lenne hatásos az idősek körében az AstraZeneca készítménye, erről lásd külön cikkünket.
A 92,2 pontra módosított decemberi értékről januárban 90,1 pontra, 6 hónapja a legalacsonyabb szintre esett a német gazdaság legfontosabb konjunktúra-indexe, az Ifo, noha a Reuters elemzői konszenzusa 91,8 pontos értéket valószínűsített. Mivel a második járványhullám miatti korlátozások hatályát február közepéig kitolta a kormány a múlt heti döntésével, így ez arra utal, hogy a német gazdaság az idei első negyedévben megint egy nehezebb perióduson megy át, ami akár átmeneti gazdasági visszaesést is jelenthet.