Novemberben 6780 gyerek született Magyarországon, ez közel 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel folytatódott a születésszám csökkenése. Egy évre visszatekintve 86 ezernél is kevesebben jöttek világra, ilyen még sosem fordult elő a modern kori történelemben.
A szeptemberi alacsony születésszámot októberben sem követte érdemi javulás, az egy évvel korábbihoz képest 5,9%-kal, 444-gyel született kevesebb gyerek.
Idén szeptemberben 7222 gyermek született Magyarországon, 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A születésszám az elmúlt egy évben látványosan esik, az igazított adat gyakorlatilag új mélypontot jelent.
Tavaly a fővárosban is csendesedett a Covid utáni költözési láz, de az otthonkeresők belső vándorlása egy pillanatra sem állt le. Az erről szóló friss adatok pedig kirajzolják azt a fővárosiak szívében élő szubjektív térképet is, amit akkor követnek, amikor új állandó lakhelyet választanak maguknak. Az OZP Ingatlanpont megvizsgálta, hogy pontosan melyek voltak a Budapesten belüli költözések célterületei.
A meddőségi kezelések támogatásával javítani nem, de talán stabilizálni tudjuk a romló demográfiai folyamatokat és mérsékelni a természetes népességfogyást - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság igazgatója, aki azt vallja, hogy mindenkinek meg kell adni a hitének, meggyőződésének megfelelő kezelést és ezáltal azt a lehetőséget, hogy gyermeke születhessen. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy a meddőség a világon és idehaza mekkora probléma, milyen aktuális trendeket lehet érzékelni, mi indokolta az ellátórendszer teljes átalakítását és államosítását, és hogy jelenleg hol tart ez a folyamat és milyen számokat tud felmutatni, valamint hogy miként változik a jogszabályi háttér. Az Országos Kórházi Főigazgatósághoz tartozó intézet vezetője kiemelte: a tulajdonosváltás után most áll össze egy strukturális változás, céljuk, hogy a következő 3 évben minden vármegyei kórházban legyen egy meddőségi szakambulancia, valamint a következő 5 évben még három lombikcentrumot terveznek nyitni a kelet-magyarországi régióban.
A 2022. évi népszámlálás lezárulta után mindössze 10 hónappal már a végleges adatokat ismertetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felmérésből kiderült, hogy összességében növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac.
Az euroszkepticizmus térnyerése a kulturális és gazdasági tényezők kölcsönhatásának tulajdonítható, a regionális fejlődés csapdájának koncepciója pedig rávilágít arra, hogy a tartós gazdasági hanyatlás az egyes régiókban, hogyan fokozza az EU-val szembeni elégedetlenséget - derül ki egy az Európai Bizottságnak készült friss tanulmányból. Magyarországon is erősödnek az unióval szembeni ellenérzések, viszont egészen sajátságos a hazai helyzet.
A tavaly őszi népszámlálás adatai szerint a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké azonban jellemzően gyarapodott, nőtt a lakások száma és mérete is, egy lakásra pedig kevesebb lakó jut - közölte Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Országosan 334 ezer fővel csökkent a népesség az előző népszámlálás óta, ami 11 év alatt 3 százalékos népességfogyást jelent. Mindössze két olyan megyénk van, ahol nőni tudott a népesség, de olyanra is van példa, ahol a csökkenés 10 százaléknál is nagyobb volt. Mindez a lakásállomány alakulására is rányomta a bélyegét, miután az elnéptelenedő térségekben szinte egyáltalán nem épültek új lakások. Mi történt a népességgel és a lakásállománnyal az elmúlt bő egy évtizedben?
Kevesebb, mint 11,5 millió magyar él a Kárpát-medencében, a határon túli magyarok száma 1,8 millióra zsugorodott, Magyarországon pedig az itt élő külföldiekkel együtt sem vagyunk többen 9,6 milliónál – írja népszámlálási adatokra hivatkozva a Válasz Online. A demográfiai zsugorodás a környék többi országát is érinti, Románia lakossága 20 millió fő alatt van.
A tavalyi népszámláláson gyűjtött adatok elemzésének előzetes eredményei további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy gyorsan öregszik és létszámában riasztóan fogy a Magyarországon élő lakosság. Cikkem első részében azt vizsgálom, hogy a gyors az elöregedés milyen hatásokkal járhat.
Romániában tavaly 171 ezer élve született gyermeket anyakönyveztek, ami csaknem százéves mélypontnak számít, utoljára 1930-ban született ilyen kevés gyermek az országban - állapította meg a Hotnews.ro hírportál a statisztikai intézet pénteken közzétett, 2022 decemberét is magában foglaló ideiglenes demográfiai adatait ismertetve.
Japánnak sürgős lépéseket kell tennie a vészes népességfogyás megállítására, "most vagy soha" - jelentette ki Kisida Fumio miniszterelnök hétfőn a parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében. Kisida Fumio bejelentette továbbá, hogy a demográfiai politikára fordított költségvetési pénzek megduplázására vonatkozó javaslatokat fog előterjeszteni.
A román statisztikai hivatal előzetes adatai szerint az elmúlt 7 évben összesen 1,1 millió fővel lett kevesebb Románia lakossága – számol be a hírről a Reuters.
Magyarországon az összes régióban meghaladta a halálozások száma a születésekét 2016 és 2020 között a KSH friss kiadványa alapján. A régióink többsége az EU legnagyobb népességfogyást mutató területei közé tartozik. Mindezek miatt hazánkban az egyik legnagyobb az ezer lakosra jutó természetes fogyás.
A falvak elnéptelenedése újra és újra aggodalmat okoz a szakemberek és a közügyek iránt érdeklődők körében, legyen szó olyan széles körben ismert esetről, mint az 1970-es években kiüresedett Gyűrűfűről, amelyet a kilencvenes években néhány, városi otthonát hátra hagyó család újra-élesztett, a tőle pár kilométerre lévő, ma már csak Ibafa településrészeként számon tartott Korpádról vagy a mintegy 50 lakost számláló, még „kapaszkodó” Almásházáról. Egyedi eseteket reprezntálnak ezek a falvak, a sorsukat meghatározó folyamatok, körülmények azonban egyáltalán nem egyediek, legyen szó elvándorlásról, elöregedésről, a szolgáltatások vagy a munkahelyek hiányáról, amelyek számos település számára jelentenek kihívást, ám túlnyomó többségük „csak” zsugorodik, a teljes elnéptelenedés veszélye esetükben nem áll fenn.
Nagyobb szerepet kaptak az utóbbi három évben a kisebb települések az országos lakáspiacon, az élénkülésben pedig a falusi csok is szerepet játszott - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A kutatásban hivatalos és saját adatok alapján az ingatlanhirdetési portál azt vizsgálta, hogy miként változott a lakosságszám, az ingatlanárak átlagos mértéke és a kínálat a falusi csokos településeken.
Nemrég megvizsgáltuk, hogy mely településeken csökkent és mely településeken növekedett az elmúlt 20 év alatt legjobban a népességszám, ezúttal viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy a családi otthonteremtési kedvezményeknek vajon van-e szerepe a lakosságszám stabilizálódásában. Az OTP Ingatlanpont segítségével a falusi CSOK és a népességszám változása közti összefüggéseket kerestük.