Tavaly már a második egymást követő évben született egymilliónál kevesebb gyermek Japánban, miközben rekordot döntött az elhalálozások száma, így a szigetország lakossága - az ott élő külföldieket nem számítva - rekord mértékben, 374 ezer fővel csökkent
Európában egyetlen olyan ország sincs, ahol a népesség hosszú távú fenntartásához szükséges számú gyerek születne, közben azonban kivétel nélkül az összes afrikai, és jó néhány ázsiai országban nagyon magas az egy nőre jutó gyerekszám, ami garantálja, hogy ezeknek az országoknak a népessége a következő években / évtizedekben rohamosan növekedjen. Látványos térkép a világ népesedési helyzetéről.
Orbán Viktor az elmúlt időszakban többször is nyilvánvalóvá tette, hogy az új kormányciklus legfontosabb feladata Magyarország súlyos demográfiai problémájának megoldása lesz, amihez a termékenységi rátát 2030-ra a jelenlegi 1,5-ről 2,1-re kell növelni. Ha össze is jönne a bravúr, akkor is még évtizedekig gyorsan fogyna a magyar népesség: a 2080-as években 8 millió 2-300 ezer környékén stabilizálódna a populáció. Bár ez is ijesztő ütemű fogyást jelentene, még mindig kedvezőbb forgatókönyv lenne, mintha az ENSZ jóslata válna be, ami az évszázad végére 6,5 milliónál is alacsonyabb népességet valószínűsít. Látványos ábrákon három különböző forgatókönyv.
Egyre többször kerülnek a figyelem középpontjába a régiós országok a rendkívül kedvezőtlen demográfiai folyamataik miatt. A héten Horvátországból érkeztek aggasztó hírek, legutóbb pedig Észtország és Lettország szomorú történetét mutatta be részletesen a Bloomberg hírügynökség. Közben Magyarországon is központi témává akarja tenni a kormány a demográfiai fordulat szükségességét.
A Visegrádi négyeken belül 2012 és 2016 között messze Magyarország rendelkezett a legmagasabb a halálozási aránnyal, és mivel az élveszületések is elmaradtak a többi országétól, nálunk volt a leggyorsabb a természetes fogyás üteme. A várható élettartam és a népesség koreloszlása alapján megállapítható, hogy nem azért kiguróan magas a magyar halálozási arány, mert a lakosságban sokkal több az idős ember, az okok inkább az életmódban és az egészségügyi rendszerben keresendők.
A horvát kormány az ötödik demográfiai stratégia kidolgozására készül 1996-óta, miközben az eddigieket sem valósították meg a súlyos demográfiai gondokkal küszködő országban - írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfői elemzésében. Pedig indokolt lenne a sietség, az ország népessége ugyanis rohamosan csökken, néhány éven belül 4 millió alá eshet.
Ha a jelenlegi népesedési folyamatokban nem következik be radikális változás, akkor a közép-kelet-európai országok nagy részének jelentős népességcsökkenéssel kell számolnia a 21. század közepéig - ezt a folyamatot ábrázolja a factsmaps.com által készített térkép. A legrosszabb helyzetben Moldova és a Balti országok vannak.
2017 júniusában 7328 gyermek született, 2,6%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A 9225 halálozás 5,4%-os csökkenést jelent, a természetes fogyás 1897 fő volt, 326-tal kevesebb az egy évvel korábbinál. 2017 I. félévében 43 870 gyermek született, 0,2%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A 69 062 halálozás - az év eleji jelentős halálozási növekmény miatt - 8,5%-kal haladta meg a 2016. január-júniusi időszak haláleseteinek számát. A természetes fogyás 25 192 fő volt, 5289-cel több az egy évvel korábbinál.
Egy évszázad alatt a közép-és kelet-európai térség tíz országának népességének több mint negyede eltűnhet, de akad olyan ország is, ahol a 21. század végére becsült népesség a 2000-es populáció kevesebb mint 50%-a lesz. Magyarországon ez az arány 62,5%, ami bár ijesztő, ezzel még bőven a középmezőnyben vagyunk.
Nemcsak a vidéki kistelepülések ürülnek ki a belföldi elvándorlás és a természetes fogyás miatt, hanem a legtöbb magyar nagyváros is. 2005 és 2016 között Salgótarján népessége közel 20 százalékkal csökkent, de Miskolc lakossága is olyan gyorsasággal fogy, hogy már kevesebben lakják, mint Szegedet. Eközben Győr és Sopron népessége szépen bővül, gyorsabban, mint a fővárosé.
Orbán Viktor csütörtökön felfedte a hónapokkal ezelőtt beharangozott, 2018-tól bevezetendő új családtámogatási program részleteit, amellyel célzottan a jelenlegi negatív demográfiai folyamatokat kívánja a kormány megfékezni, a tervek szerint mindössze 13 év alatt. Számításaink szerint ez azt jelenti, hogy 2030-ban már 100 szülőképes korú nőnek 7 gyermeket kell szülnie a tavalyi 4 helyett.
Nagy kihívást állít Magyarország elé a népesség elöregedésének problémája, ám az ország egyes régiói különösen nagy bajban vannak. A déli országrészen jóval gyorsabb a természetes fogyás, mint máshol, míg a két északi régió a belföldi migráció miatt ürül ki rohamosan. Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, így egyedüli régióként itt még növekszik a népesség.
Magyarország hét régiója közül csak Közép-Magyarország népessége növekszik, vidéken - Nyugat-Dunántúltól eltekintve - folyamatosan fogy a népesség. A belföldi és a nemzetközi migráció, illetve a természetes fogyás különböző mértéke miatt az egyes régiók demográfiai folyamatai eltérően alakulnak.
Tavaly huszonegy éves csúcsra nőtt a magyar termékenységi ráta, vagyis növekedett a gyerekvállalási kedv az országban. A népességünk mégis gyorsabban csökkent, mint egy évvel korábban, vagyis ha van is demográfiai fordulat, az eddig nem volt elég ahhoz, hogy fékezze a magyar lakossági fogyásának ütemét. A jelenség mögött két ok áll.
Augusztusban 8384 gyerek született Magyarországon. Ha az adatot szezonálisan igazítjuk, akkor azt látjuk, hogy utoljára 2010 tavaszán volt ennél jobb a helyzet. Óriási fordulatot kiáltani azért még korai lenne.
A Magyarországon gyereket nevelő nők nincsenek rossz helyzetben, ami a fizetett szabadságok hosszát illeti, a dobogó harmadik fokán állunk az Economist által készített rangsorban. A magyar apukák már közel sincsenek ilyen kitüntetett helyzetben: Japánban például az újdonsült édesapák is kapnak 34 hétnyi átlagfizetésnek megfelelő összeget az alatt az 52 hét alatt, amit párjukkal és a gyerekkel otthon tölthetnek.
2016. január 1-jén az Eurostat előzetes becslései szerint az egy évvel ezelőtti 508 millióról 510 millió fölé emelkedett ez Európai Unió népessége, a növekedés azonban kizárólag a migrációnak volt köszönhető. Az EU története során először fordult az elő, hogy a halálozások száma meghaladta az élve születésekét. Magyarország elég rossz helyen áll a népesedési folyamatokat tekintve, nálunk csak Bulgáriában volt gyorsabb a természetes népességfogyás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A köztársasági elnök is üdvözölte az egyházfőt.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
