Az MVM Csoport 2013-ban az akvizíciók után az előző évinél több mint 150 milliárd forinttal magasabb, 922 milliárd forintos rekord árbevételt ért el. A tulajdonosok jóváhagyták a társaságcsoport éves beszámolóját és 2014. évi üzletpolitikai célkitűzéseit - tudósít az MTI.
127 millió forintos magyar számviteli szabályok szerinti és -4,664 milliárd forintos IFRS szerinti adózott eredményt tartalmazó üzleti jelentésről szavazhatnak április 28-án az FHB közgyűlésén a részvényesek.
A MOL közzétette a közgyűlési dokumentumokat a 2014. április 24-én tartandó éves rendes közgyűléssel kapcsolatban, ebből többek között kiderül, hogy a tavalyi év után 60 milliárd forint osztalékfizetést javasol. Ebből 13 milliárd forintot egyszeri osztalékként fizetne ki a vállalat. Az osztalékjavaslat felülmúlja az elemzői osztalékvárakozásokat.
A hazai társaságok jelentős része már közzétette az éves rendes közgyűlési meghívóját illetve a közgyűlési előterjesztéseket, melyekben többek között az igazgatóság javaslatot tett az előző éves eredmények terhére fizetendő osztalékról. Az Elmű és az Émász idén szokatlanul korán tartotta a közgyűlését, melyen a korábbi évekhez képest magas osztalékról döntöttek.
Pénteken megtartotta az éves rendes közgyűlését az Émász és az Elmű is, mely során többek között jóváhagyták az igazgatóság által javasolt rendre 2950 és 2650 forintos osztalékot. A társaságokat több kritika is érte az utóbbi hetekben a szokatlanul korai közgyűlés miatt.
A General Motors bejelentette, hogy hat év után először fog osztalékot fizetni, melynek mértéke 30 cent lesz részvényenként - írja a Yahoo Finance. Az ügy pikantériája, hogy erre azt követően kerül sor, hogy az amerikai állam tavaly decemberben kiszállt a társaságból. A cég megmentése közel 10 milliárd dollárjába került az adófizetőknek, a jóból mégsem részesülhettek.
Az elmúlt hetekben a Magyar Telekommal kapcsolatos rossz hírek többsége már napvilágot látott, ezért az árfolyam elérhette mélypontját, véli az Erste elemzője. Az osztalékkal kapcsolatban azonban már nem ilyen optimista az elemzőház, az eladósodottság leépítése miatt a Magyar Telekom valószínűleg a következő években sem fizet majd osztalékot.
A Magyar Telekom a most rendelkezésre álló információi alapján és jelenlegi tervei szerint nem fog osztalékot fizetni a 2013. évi eredmény után, áll a társaság közleményében. A hír sokakat meglepetésként érhet, csupán egyetlen elemző volt, aki ezzel a forgatókönyvvel számolt.
A Magyar Telekom a múlt héten tartotta Befektetői Napját, ahol a menedzsment a következő évek növekedési terveit vázolta fel. Úgy tűnik, az elemzőket nem sikerült meggyőzni, azóta sorra csökkentik az elemzők a várakozásaikat és céláraikat.
A Magyar Telekom a múlt héten tartotta Befektetői Napját, amelyen a menedzsment prezentálta a következő évekre vonatkozó előrejelzéseit. A Citi elemzője szerint az MTel vezetői a 90-es évek végére jellemző stratégiát kívánnak megvalósítani, ennek eredményei, a felvázolt szinergiahatások viszont kétségesek. A vállalat részben az anyavállalat nyomására terjeszkedhet új területeken, a Deutsche Telekom tehát egyfajta kísérleti nyúl szerepét oszthatja a Magyar Telekomra, áll a Citi legfrissebb elemzésében.
Az elmúlt egy év alapján nem a régiós távközlési szektor volt a befektetők kedvence, a legtöbb vállalat részvényárfolyama ezen az időtávon még mindig "víz alatt van". Az elmúlt hetekben azonban a legtöbb telekomcég árfolyama az európai szektortrendeknek megfelelően meredeken emelkedik, több okból is: van olyan vállalat, amely még mindig tisztes osztalékot fizet, és olyan is, amelynek valamelyest javultak a növekedési kilátásai. A Magyar Telekomnál azonban nem egyszerű a képlet, több tényező miatt is nehéz megbecsülni a vállalat eredményét és a várható osztalékot. Ilyen feltételek mellett pedig nem szívesen vállalnak pozíciót a befektetők egy vállalatban.
A 2014-es évi költségvetés-tervezet alapján nyilvánossá vált, hogy a jövő évben mekkora osztalékbevételt remél a kormány a két hazai tőzsdén forgó vállalat, a MOL és a Richter esetében, ebből pedig kiszámítható, hogy a 2013-as év után milyen részvényenkénti várható kifizetések adódnak. A MOL-nál nagyságrendileg 280 forint, a Richternél pedig 65 forint környékén alakulhat a kifizetés, ami azonban rendre esetben alacsonyabb a piaci várakozásoknál és a korábbi évi osztalékfizetésnél. A kormány várakozásai tehát - a 2013-as költségvetési tervezethez hasonlóan - meglehetősen konzervatív szemléletet tükröznek, így az osztalékbevételek könnyen a terv felett alakulhatnak, aminek akár 5,5 milliárd forintos pozitív hatása lehet.
Tovább csökkentette a Magyar Telekom osztalékára vonatkozó várakozását az Erste, most már csupán 10 forintos osztalékra számítanak részvényenként. Részben a magas adóterhelésre, részben a magas frekvenciadíjakra hivatkozva az elemzőház 330 forintról 285 forintra csökkentette célárát, ajánlásuk továbbra is eladás.
A Concorde elemzője elképzelhetőnek tartja, hogy a Magyar Telekom az idei eredménye után nem fizet majd osztalékot. A frekvenciavásárlások miatt ugyanis olyan mértékben emelkedhet meg a vállalat eladósodottsága, hogy az osztalékpolitika értelmében vagy egyáltalán nem fizet osztalékot, vagy a konszenzusnál jóval kisebb, 20-25 forintos részvényenkénti osztalékot fizet ki a társaság és így lassabban építi le adósságállományát.
Emberemlékezet óta nem lehetnek felhőtlenül boldogok a Magyar Telekom befektetői. Vagy szimplán csak a kedvezőtlen iparági trendek, a visszaeső árbevétel és profit miatt kell aggódni, vagy az újabb és újabb kormányzati beavatkozások teszik tönkre a társaság profitabilitását, és ha ez sem elég, akkor a hatóság is bekeményít. Ha pedig a sztorit közelről követő elemző is azt mondja
A legoptimistább elemzői várakozásnál is magasabb árbevételt és a további fontosabb eredménysorokon is a konszenzusnál magasabb eredményt ért el a második negyedévben a Magyar Telekom. A bevételek alakulásában fontos szerepet játszott az energia kiskereskedelem és a rendszerintegráció/IT szegmens jó teljesítménye. A negyedév eredményét immár szokásosnak mondható extra tétel terhelte, most 5,3 milliárd forintnyi távközlési adót számolt el a társaság. A befektetők összességében örülhetnek a negyedéves számoknak, valamint annak is, hogy a menedzsment a korábbi stagnálás helyett már növekedést vár idén az árbevételben, az eladósodottság magas szintje azonban ismét felvetheti az osztalék fenntarthatóságával kapcsolatos kérdéseket.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
A Deutsche Bank is pesszimistábbá vált a Magyar Telekommal kapcsolatban, az elemzőház szerint a magyar távközlési vállalat operációjára negatívan hatnak a kormány elmúlt hetekben tett bejelentései, a távközlési adó megemelése és a további rezsicsökkentések jelentősen csökkenthetik a Magyar Telekom eredményét, ezen felül a társaság a lejáró frekvenciák megújítására is jelentős összegeket költhet. A Deutsche Bank emiatt csökkenti a Magyar Telekomra vonatkozó osztalék-előrejelzését és célárát.
A tőkeépítés évei után sem térhetnek vissza az amerikai bankok a magas osztalékkifizetésekhez. A minap bejelentett szabályozói intézkedések miatt ugyanis folytatniuk kell a belső tőkeképzést, megfelelve a 6%-os tőkeáttételi mutatónak - írja a Bloomberg.
A 10 éves amerikai állampapírpiaci hozamok látványos emelkedésével egyre kevésbé vonzók az amerikai cégek által kínált osztalékhozamok, az S&P 500 cégek között jelenleg 168-nál láthatunk a kockázatmentes hozamot felülmúló osztalékhozamot. Májusban ez a szám még 300 körül volt, amennyiben pedig a hozamok emelkedése folytatódik, az még inkább csökkentheti a részvények vonzerejét az osztalékhozamok tekintetében. Az osztalékpapírok alulteljesítése az elmúlt hetekben már megfigyelhető volt Amerikában, ezt a folyamatot pedig az értékeltség is támogatja: a defenzívnek tekintett osztalékpapírok egyáltalán nem tekinthetők olcsónak.
Stabil marad, sőt némileg még nőni is fog idén a Raiffeisen Bank International kamatmarzsa a nemrég kinevezett vezérigazgató, Karl Sevelda szerint. A bank szerdán tartott közgyűlése elfogadta az 1,17 eurós részvényenkénti osztalékjavaslatot, a várható tőkeemelés részleteiről azonban nem született döntés.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
