A Miniszterelnökség szerint az orosz import az egyetlen lehetséges forrása a hazai atomerőművi blokkok üzemanyag-ellátásának. Ez ellentmond a korábbi híreknek, amely szerint a paksi atomerőmű orosz fűtőelemeit franciára cseréli Magyarország – számolt be róla a Népszava.
Látszólag egyre összetettebb a helyzet az Orbán Viktor kormányfő hétvégi beszédéről kiszivárgott sajtóértesülés után, mert hétfőn a moszkvai magyar nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek azt hangsúlyozta, hogy nem akar leválni a kormány az orosz hátterű nukleáris fűtőanyagról, de közben a Portfolio információi szerint holnap a francia Framatome nevű céggel köt majd szándéknyilatkozatot az Energiaügyi Minisztérium a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos együttműködésre. A zavarosnak tűnő helyzet mögött a „megfejtés” olyasmi lehet, hogy a francia irányú beszerzés a megtartott orosz beszerzés mellé léphet majd Pakson, illetve elképzelhető, hogy bizonyos licenszeket/képességeket átad az orosz Roszatom leánycége (TVEL) a franciáknak, és így magyar szempontból továbbra is elmondható lesz majd, hogy orosz hátterű fűtőanyaggal megy a Paks I. és a majdani Paks II. is. Mindez egyúttal afelé mutat, hogy a kormány nem szeretne az amerikai Westinghouse felől formálódó beszerzéssel élni.
Nyilvánosságra hozta honlapján a Paks II. Zrt. az oroszokkal kötött kivitelezési szerződés minapi hatodik módosítását, igaz a 16 oldalból mindössze 6 oldal látszik, a többi ki van takarva, az viszont például látszik, hogy a felek megállapodtak benne: idén év végéig felülvizsgálják a projekt ütemezését azért, hogy „az eddigi befolyásoló körülményekre, illetve a projekt körüli valós kontextusra reflektáljanak”.
A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki. Miután Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet, a kérdés komoly vizsgálatot és intézkedéseket igényel.
Ez év októbere helyett csak jövő októberre kell végezni a Paks II. projekthez szükséges résfal építésével, az Országos Atomenergia Hivatal meghosszabbította a kapcsolódó engedély hatályát - számolt be a Világgazdaság.
Csökkentette teljesítményét a paksi atomerőmű csütörtökön a Duna hőmérsékletének emelkedése miatt.
Megjelent múlt szombaton a Paks II.-vel kapcsolatban egy új orosz kormányrendelet, amelyből az derült ki, hogy három pénzügyi tételre halasztott fizetést kapott Magyarország Oroszországtól az új atomerőművel összefüggő hitelkeret kapcsán. A Portfolio információi szerint a Paks II.-vel kapcsolatos finanszírozási szerződés módosítása a napokban a Magyar Közlönyben is megjelenik majd, és az itthoni publikáláshoz képest 30 napunk lesz egyben rendezni ezeket a tételeket egy új orosz intézmény felé, hiszen a hitelt eddig folyósító orosz állami bank nyugati szankciók hatálya alatt áll. A finanszírozási szerződésben ezek mellett számos egyéb kisebb-nagyobb technikai módosítás is történt, amelyek egyrészt egyszerűsítették a projekt finanszírozási-elszámolási keretrendszerét, másrészt beépítettek olyan elemeket is, amelyek az esetleges további nyugati szankciókra igyekeznek felkészülni.
Megkezdődtek a paksi beruházás résfalazási munkái, illetve augusztusban megindul a hatos blokk alatti föld kitermelése, illetve a teljes talajkiemeléshez szükséges engedélyek véglegesítése is a tervek szerint halad - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Úgy tűnik, az orosz atomerőmű-technológiától való sok évtizednyi függőséget követően Bulgária egyre közelebb kerül hozzá, hogy amerikai közreműködéssel létesítsen új nukleáris reaktort, miután a Kozludoj atomerőmű új egységgel történő bővítésének műszaki és pénzügyi kereteit meghatározni hivatott előzetes szerződést írt alá a Westinghouse-szal. Ezzel Magyarország marad az egyetlen EU-tag, amely orosz technológiával kíván új atomerőművet építeni.
A Roszatom szakemberei által végzett paksi atomerőmű-bővítés egy pillanatra sem állt le, még a koronavírus-járvány és a szankciók ellenére sem - hangsúlyozta Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern főigazgatója csütörtökön Szentpéterváron, a Nyevszkij nemzetközi ökológiai kongresszuson.
„Az Európai Bizottságtól tegnap megkaptuk a zöld lámpát, az Európai Bizottság tehát jóváhagyta az új paksi blokkok építéséről szóló szerződések módosítását mind a kivitelezési, mind pedig a pénzügyi szerződés módosítását, ezáltal lehetővé válik a paksi beruházás jelentős felgyorsítása” – jelentette be csütörtökön reggel Szijjártó Péter.
Elérte legmagasabb pontját a Kalocsa-Paks között épülő Duna-híd, melynek alkalmából megtartották a bokrétaavató ünnepséget. A híd frissen elkészült pilonja 40 méterrel magasodik a Duna vízszintje fölé - írja a Magyar Építők.
A Paks II. projekt beruházási szerződésének módosítása csak kisebb technikai jellegű változtatásokat jelent, így nincsenek szerkezeti jellegű változások se a fővállalkozó, se a projekttársaság kapcsán – jelezte Szijjártó Péter az orosz TASZSZ hírügynökség szerint.
A török Akkuyu Atomerőmű építésén szerzett tapasztalatok fontosak a Paks II. beruházás számára, hiszen Magyarországon is hasonló technológiával működő blokkok létesülnek - mondta magyar újságíróknak Jákli Gergely (képünkön), a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön, a török erőműbe érkező első üzemanyagszállítmány érkezése alkalmából a helyszínen tartott rendezvényen. A világ legnagyobb jelenlegi atomerőmű projektjével kapcsolatos esemény súlyát jelzi, hogy Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett rajta online, személyesen mondott köszöntőt Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, illetve Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója személyesen adta át Fatih Dönmez török energetikai miniszternek az első nukleáris üzemanyag szállítmányról szóló tanúsítványt.
A szigorúan bebetonozott szerződéses keretek inkább lassítják a Paks II. projekt előrehaladását, miközben a magyar megrendelő és az orosz fővállalkozó számára biztosított tágabb mozgástér segíthetne azt gyorsítani, és megvan a felhatalmazásunk módosítási javaslatokat tenni, így „ha minden területen egy kis változást el tudunk érni, akkor ezek nem egyszerűen összeadódnak, hanem összeszorzódnak és exponenciálisan tudjuk egyszerűsíteni, gyorsítani a folyamatainkat” - jelezte a Paks II. Zrt. márciusi, elsősorban a munkavállalóknak és a szakmai partnereknek szóló, minap publikált társasági magazinjában Jákli Gergely.
„Elképesztően veszélyes” a Paks II. projekt megvalósítására a Roszatom hétvégi üzenete, amelyet a Portfolio-nak küldött a cég, mert azt üzeni, hogy az oroszok a fővállalkozói felelősséget át akarják pakolni a magyar megrendelőre, és „ez szerintem a projekt ellehetetlenülését vetíti előre” – jelentette ki Aszódi Attila, a Paks II. projektért korábban felelős államtitkár a 24.hu szerdai podcastjában. A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint „kellemetlen helyzetbe hozta Magyarországot a Roszatom” azzal, hogy „ügyetlenkedett”, és nem értette meg az orosz és a magyar beruházási kultúra közötti különbségeket, így az erőmű tervezésének sok éves csúszása miatt az is kérdéses, hogy a felfutó magyarországi zsinóráram igényeket hogyan lehet kielégíteni. Szerinte komoly üzenet értéke volt annak, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, nyilatkozott a kormány aggodalmairól, és a projekt kormányzati végiggondolását helyesnek tartja. Ezek kapcsán kijelentette: „el tudom azt képzelni, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy lezárja ezt a projektet, megszakítja ezt a szerződést a Roszatommal és az előkészített telephelyre egy másik szállítóval kezd tárgyalni”.
Miután a Financial Times cikke és a Portfolio háttérinformációi alapján egy átfogó anyagban foglaltuk össze pénteken az orosz Roszatom kilátásait a Paks II. projekben, egy rövid állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe szombaton délután a Roszatom magyarországi kommunikációs vezetője.
Miután elkezdett puhatolózni a magyar kormány, hogy az oroszok helyett hogyan tudna az amerikaiaktól nukleáris fűtőanyagot szerezni, a Financial Times csütörtök este arról írt, hogy a kormány azon dolgozik: hogyan tud nagyobb szerepet adni a franciáknak a Paks II. projektben, ami akár odáig is elvezethet, hogy az orosz Roszatomot lecseréli (!) az egész konstrukcióban. A lap megszólaltatta Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját is, aki elismerte, hogy elindult a projekt újragondolása, és vannak aggodalmai a kormánynak, ami egyrészt a háború elhúzódása miatt az oroszok részvételi lehetőségeire vonatkozik, másrészt arra, hogy ha teljesen elengednék Paks II.-t, akkor az újratervezés sok évvel visszavetné a projektet, így bajba kerülne a kormány 2030-ra az áramellátás terén. A múlt heti Emmanuel Macron-Orbán Viktor vacsora után egy francia tisztviselő név nélkül azt mondta a lapnak, hogy akár a Paks II.-ben, akár egy másik atomerőmű projektben (!) kaphatnak nagyobb szerepet a franciák, de még zajlanak az egyeztetések, nincs eldöntve a dolog. Frissítés! Szombaton külön állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe a Roszatom, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
A hét eleji uniós tanácskozáson Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője arra hívta fel a tagállami szakminiszterek figyelmét, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló tél több ok miatt, így a gázpiacon „lehetnek problémák, ahogy a betárolási időszak elkezdődik” – árulta el az ülésen személyesen részt vett Steiner Attila a Magyar Energiakereskedők Szövetségének csütörtöki konferenciáján tartott nyitóelőadásában. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt is elárulta, hogy idén januárban 30%-kal zuhant év/év alapon a magyar földgázfogyasztás, részben a kedvező időjárásnak is köszönhetően. Előadásában a magyar energetikai rendszer kihívásait és kilátásait foglalta össze és új információként például jelezte: Paks I. tervezett 20 éves üzemidő hosszabbítása kapcsán jelenleg úgy látják: nem kell hozzányúlni a reaktortartályokhoz, így remélhetőleg "csak" néhány száz milliárd forintos beruházásra van szükség, ami sokkal olcsóbb lenne, mint a tavaly nyáron pluszban beszerzett orosz gáz, ami 2 milliárd euróba került.
Éves szinten több mint 250 millió forintba kerül a Paksi Gyógyfürdő fenntartása, amit a jelenlegi helyzetben nem tud vállalni a város - írja a Termál Online.
A cél az értékes szilícium kinyerése.
A kérdést a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünkben vizsgáltuk meg.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
