Nemcsak az orosz olajról és gázról leválást segíti a friss REPowerEU programmal az Európai Bizottság, hanem technikai támogatást ad arra is, hogy a Paksi Atomerőmű is be tudjon szerezni az oroszok helyett máshonnan is nukleáris fűtőanyagot – derült ki a Financial Times pénteki cikkéből.
Bár az orosz-ukrán háborúban a Zaporizzsjai Atomerőmű rakétákkal megtámadása, a nyugati szankciós körök, egy állítólagos Roszatom-levél a Paks 2-től való elállásról, továbbá a Fidesz-képviselők által is megszavazott EP-határozat a projekt leállításáról, valamint a finn testvérprojekt bedőlése mind-mind bizonytalanná tették, hogy továbbra is a Roszatom építheti-e a Paks 2-t, Szijjártó Péter csütörtöki nyilatkozata egyértelműen arra utal, hogy igen: a magyar kormány továbbra is az orosz cégben gondolkodik. A magyar külgazdasági és külügyminiszter arra utalt, hogy a Roszatom vezérével történt személyes tárgyaláson az oroszok megerősítették: technológiai szempontból továbbra is képesek megépíteni az erőművet, így haladhat tovább itthon az engedélyezési folyamat és amint majd megkapják az oroszok az engedélyt, "az erőmű építési munkálatai a következő fázisba léphetnek".
A Fennovoima finn-orosz konzorciumban részt vevő finn tulajdonosok felmondták hétfőn az atomerőmű-építésről szóló szerződést a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel folyamatos arra hivatkozva, hogy az orosz cég folyamatos csúszásban van, a háború ezen csak rontott és a projekt leszállítására képtelen volt - jelentette hétfőn a Reuters hírügynökség.
Ma légiszállítással kapott nukleáris üzemanyagot a Paksi Atomerőmű, mivel a nyugati szankciók miatt vasúton nem jöhet a szállítmány, ezzel a megoldással pedig biztosított továbbra is Magyarország energiaellátása – jelentette be az éppen Brüsszelben tartózkodó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon.
Ahogy tavaly már írtunk róla, új híd épül a Dunán Kalocsa és Paks között, melynek hatására Kalocsa és az M6 autópálya, valamint Kalocsa és Paks között a menetidő hozzávetőlegesen 15 percre csökken.
Aszódi Attila szerint morális és etikai aggályok merülhetnek fel a Paks2 beruházással kapcsolatban, miután az oroszok megtámadták Ukrajna második legnagyobb atomerőművét. Az Orbán kormány korábbi, paksi bővítésért felelős államtitkára az RTL Híradónak nyilatkozott.
Történelmi csúcsot döntött a hazai napelemparkok termelése február 24-én dél körül 1553,8 MW-tal. Az adott időszakban az ország villamosenergia-ellátás 28,52 százalékát a napenergia-termelés hozta, meghaladva az adott időszak 28,12 százalékos nukleáris forrás részarányát is.
Magyar idő szerint 1 óra körül elkezdődött a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő megbeszélése, amelynek volt egy sajtónyilvános része is. Ezen több témában számos fontos jelzés is elhangzott, így például az az új információ, hogy mindkét vezető egybehangzó kijelentése szerint Európában Magyarország kapja a legolcsóbban az orosz gázt, ami Putyin szerint most ötöde a piaci árnak. Az ötórás megbeszélés után a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel közös sajtótájékoztatón elmondta, 1 milliárd köbméterrel szeretnék megnövelni a hosszú távú gázszállítási szerződés keretében az éves magyar vásárlás mennyiségét. Putyin szerint ez nem probléma Oroszországnak, és április elején döntenek majd róla. Az orosz elnök az ukrajnai helyzet kapcsán elmondta, ők a Krímet szuverén orosz területnek tekintik, ám szerinte Ukrajna fegyveresen akarja visszafoglalni a félszigetet, ezért ha Ukrajna a NATO tagja lenne, akkor Oroszország a NATO-val háborúzna.
Mostanában kellene megérkezniük a paksi építkezés megkezdéséhez szükséges engedélyeknek, de még az azokhoz szükséges kérelmek mindegyikét sem adta be a projektcég, így a létesítési szakasz megkezdése további csúszik – derül ki a Népszava cikkéből.
Az Európa-szerte magasabb fogyasztás, a német szélhiány miatt is megugró fosszilis termelés és a termelési tényezőárak drágulása együttesen decemberben hihetetlenül magas villamosenergia árakat okozott a kontinensen és ezzel együtt is negyedszerre dőlt meg a hónap során a magyar áramfogyasztási rekord – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ma közzétett decemberi árampiaci jelentéséből. Az anyag rámutat arra is, hogy éves karbantartások és üzemzavarok miatt a paksi atomerőmű karácsony előttig szokatlanul kevés áramot termelt, ezért az év/év alapon 5,3%-os decemberi magyar fogyasztásnövekedés miatt az itthoni áramfelhasználás 32%-át az importnak kellett fedeznie.
Magyarországon a megtermelt villamosenergia fele ma Pakshoz kötődik és Paks II megépülésével, illetve a folyamatban lévő napenergia-beruházásokkal együtt „majd elmondhatjuk magunkról, hogy hazánk teljes mértékben önellátóvá vált a villamosenergia területén” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, aki Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszterrel együtt látogatást tett a paksi létesítményben.
Ahhoz, hogy az Európai Unió gyorsan fel tudja futtatni a félvezető gyártást a saját területén, az állami támogatási szabályokat kell átírni és ehhez az uniós alapszerződés egyik ritkán használatos cikkéhez fognak nyúlni eszközként – jelezte az EU-Monitornak és több más uniós lapnak adott nyilatkozatában Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa (címlapképünkön). A francia származású biztos azt sem rejtette véka alá, hogy a 2030-as klímacél elérése érdekében mindenképpen támogatja azt, hogy a nukleáris energia is megkapja a zöld címkét az EU-ban, azaz fenntartható energiatermelési megoldásnak minősüljön abban a taxonómia-rendeletben, amely a napokban kerül véglegesítésre az Európai Bizottság asztalára. A paksi bővítés szempontjából is fontos brüsszeli jelzésnek voltak már előjelei az elmúlt hetekben.
Benyújtotta a két új atomerőművi blokk reaktortartályainak gyártási engedélykérelmét a Paks II. Zrt. az Országos Atomenergia Hivatalnak - tájékoztatta Süli János, a két új atomerőművi blokk létesítéséért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságában történt meghallgatása után az MTI-t.
Az elmúlt hetek híráramlásával összhangban kiszivárgott Brüsszelben a régóta várt uniós energetikai taxonómia-rendelettervezet tartalmának egy része, ami „környezetvédelmileg fenntartható” energiaként címkézné meg a gázt és a nukleáris energiát is, hogy így egyszerre szereljék le mindkét energiahordozó ellenlábasait a tagállamok között.
Az energiaügyi miniszterek keddi rendkívüli ülése kapcsán már beszámoltunk róla, hogy maga az energetikáért felelős biztos állapította meg: mindenki egyetért a gáz hosszú távon is fontos szerepéről az energia átmenet során, most viszont a Politico arról is ír, hogy nemcsak a gázt, hanem a nukleáris energiát is elismerheti az Európai Bizottság „környezetvédelmileg fenntartható” energiaként a készülő taxonómia-rendeletben, amelynek tartalmát már novemberben nyilvánosságra hozhatják. Az időzítés nem véletlen: így még a leköszönő Merkel-kormány időszaka alatt történne a döntés, nem az erősen atomellenes új német kormány alatt és az, hogy mind a gázt, mind a nukleáris energiát zöldnek címkéznék egyetlen rendelet keretében, azt is elérné, hogy meglegyen a szükséges minősített többség a tagállamokat tömörítő Tanácsban a döntéskor. Mindez Paks szempontjából is fontos, mert így plusz finanszírozási források is megnyílhatnak előtte, igaz hétfőn a parlamentben Orbán Viktor kormányfő egyértelműsítette, Paks I. üzemidő-hosszabbítását nem mérlegelik, hanem csak az új beruházással foglalkoznak.
„Lassan ideje lesz megfogadni miniszterelnök úr kedvenc mondását, némileg aktualizálva: Ha döglött atomerőmű projekten ülsz, szállj le róla!” – fogalmazott a Paks II. projektről az Indexnek adott interjúban Mártha Imre, az MVM volt vezérigazgatója, a Budapesti Közművek Zrt. jelenlegi vezérigazgatója. Érvelését egyrészt arra alapozza (újra), hogy az orosz beruházó régóta nem volt képes olyan műszaki terveket letenni az asztalra, ami egy uniós engedélyező hatóságnak elfogadható, másrészt ott lenne a lehetőség, hogy Paks I. üzemidő-hosszabbításával egyelőre ne is legyen szükség Paks II. megépítésére, harmadrészt a két atomerőmű együttes működése esetén annyi áramot termelne, amit nem lehetne eladni még a régióban sem. Ezekről is megkérdeztük az Országos Atomenergia Hivatal új főigazgatóját, akivel éppen ma publikált exkluzív nagyinterjút a Portfolio.
Az Országos Atomenergia Hivatal előző vezetője, Fichtinger Gyula április végi lemondását követően öt hónapig nem állt főigazgató a hivatal élén, szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök Kádár Andreát nevezte ki az OAH élére kilenc évre, akinek az irányítása alatt januártól a kormánytól függetlenné válna a hivatal. Az új vezető a Portfolio-nak adta az első, exkluzív interjút, amelyben elmondta: a jelenleginél hatékonyabban működő nukleáris biztonsági hatóságot hozna létre, amely a feladatok növekedésével párhuzamosan nagyobb létszámmal működne, és ahol a fizetéseket a versenyszférához közelítenék a jogviszony átalakítása mellett. Az interjúban szóba került a Paks II. projekt helyszínének földrengésbiztonsági kérdése, a létesítési engedélykérelmével kapcsolatban az utolsó pillanatban elrendelt hiánypótlás, illetve az engedélyeztetés esetleges felgyorsítása is. Utóbbival kapcsolatban Kádár Andrea leszögezte: „a nukleáris biztonság mindenek felett álló szempont”, és emlékeztetett rá, hogy ez nem az első hiánypótlás volt, a törvény pedig többször is lehetőséget biztosít ilyen elrendelésére. Arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mikorra állhat termelésbe a Paks II. projekt, azt viszont megjegyezte, hogy a törvény alapján van még idő átgondolnia az illetékeseknek, hogy a Paks I. üzemidő hosszabbításával mi legyen.
Idén is megrendeztük már hagyományosnak mondható energetikai konferenciánkat, amelyre szeptember 30-án került sor a MEKH szakmai támogatásával. Az Energy Investment Forum 2021-en ezúttal is nagy nevek vettek részt és aktuális témákkal jelentkeztünk. Ezek közé tartozott többek között a klímasemlegesség elérésének kérdése, az energiaátmenetben rejlő lehetőségek és kihívások, a megújuló energiaforrások időjárásfüggősége, illetve a digitalizáció és a hidrogéntechnológia is. Alábbi összefoglaló cikkünkben áttekintjük a konferencia legfontosabb gondolatait és témáit.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Horváth Péter János a fosszilis jelenből a klímasemleges jövőbe vezető szabályozói útépítésről beszélt a Portfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján, ahol többek között megemlítette az ellátásbiztonság fontosságát, az energiahatékonyságot, a közlekedési szektor kihívásait is. Emellett alapvető fontosságúnak tekinti Paks I üzemidő-hosszabbítását, illetve Paks II megépítését.
Egy új engedély birtokában elindulhat a szlovén atomerőmű bővítési projektje, bár végleges döntés csak későbbre várható. A beruházás szükségességével kapcsolatban egyetértés van a politikai erők között, de az azt ellenző környezetvédők nyomására várhatóan népszavazást is tartanak az ügyben. A Magyarországgal szomszédos országok közül csak kettő nem tervez új nukleáris kapacitást.
Több EP-képviselő fogott össze.
A kormány szerint minden rendben van, virágzik a szólásszabadság, nincs korrupció.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
