Először Csehországban csökkent az egyszámjegyű, tehát 10% alatti tarotmányba az infláció – derült ki a csütörtökön reggel közzétett cseh adatból.
Romániában tovább lassult 10,3%-ra az éves infláció júniusban a májusi 10,6%-ról, így már majdnem az egyszámjegyű tartományba bukott – derült ki a román statisztikai hivatal csütörtöki adatközléséből.
A jelek szerint elmarad a júniusi, rendkívüli évközi korrekciós nyugdíjemelés, amit a nyugdíjas szervezetek kértek a kormányzattól. Mire kötelezi a kormányt a törvény? És mekkora inflációt éreznek a nyugdíjasok?
Miközben a belföldi turizmus gyengélkedik, a magyarok egyre többször utaznak külföldre, ahol több pénzt költenek el.
A lakosság jövedelmi helyzete hónapról hónapra romlik, egyre kevesebbet tudnak félretenni, így az olyan „szükségtelen” kiadásokról lesznek kénytelenek lemondani, mint az utazás, a rekreáció és a szórakozás. Ez nagyban befolyásolja majd a hazai turisztikai szektort is. Hogy tisztább képet kapjunk a helyzet súlyosságáról, megkérdeztük az embereket ők miből nyaralnak idén, és mennyi pénzt szánnak rá. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum nagy utazási felmérését. Köszönjük!
A terven felüli nehézségek jelentkezése, a váratlan kiadások fedezése miatt, a munkahelyi fizetési előleghez hasonlóan, az idősek számára is lehetőség legyen előleg igénylésére - ezt szorgalmazza a Nyugdíjas Parlament.
Gyorsan csökkennek az inflációs várakozások Magyarországon, miközben a vállalatok áremelési szándéka is enyhül. Ezt segítheti, hogy a magyar gazdaság a kereslet érdemi visszaesésével néz szembe.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árak a múlt hónapban átlagosan 10,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az elemzői előrejelzések átlaga 9,9 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsített februárra.
Venezuelában 305 százalékra csökkent az infláció 2022 végére, a 2021. végi 660 százalékról - közölte egy független venezuelai pénzügyi elemzőközpont (OVF) csütörtökön.
Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.
A Portfolio hónapról hónapra megnézni, hogy miként alakult a magyar infláció európai összevetésben. A kép egyre kedvezőtlenebb, úgy tűnik, mára az árnyomás magasan idehaza a legerősebb az Európai Unióban.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének hétfői adása. A mai műsorban a költségvetési többlet okairól, valamint a Wise-vezérrel készített interjúnkról lesz szó.
Újabb csúcsra emelkedett a lakosság inflációs várakozása, vagyis az emberek egyre nagyobb és nagyobb áremelkedési ütemet várnak Magyarországon. Ez azért roppant kellemetlen, mert minél tovább vannak nagyon magasan az inflációs várakozások, elméletileg annál nehezebb - és annál nagyobb reálgazdasági áldozattal - törhető le a pénzromlás.
Az elmúlt időszakban sokszor felmerült, hogy a valós inflációnál magasabb pénzromlást érzékelnek sokan a mindennapi életben, a témával kapcsolatban volt egy ütésváltás a KSH és a GKI között is. Mivel az érzékelt és a valós infláció közötti különbség az elmúlt időszakban valóban megnőtt, ezért a Portfolio heti podcastjében egy asztalhoz ültettük Quittner Pétert, a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói árak osztályának vezetőjét és Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank gyorsértékelése a mai inflációs adatról. A jegybank alternatív mutatói, illetve elemzése is megerősíti, hogy az inflációs nyomás igen erőteljes a gazdaságban.
Októberben 6,5%-os volt az infláció Magyarországon, ezzel bő 9 éves csúcsra szökött a pénzromlás üteme. A szeptemberi 5,5%-os árindex után az elemzők körében egységes volt a várakozás, hogy eléri majd a 6%-ot a drágulás éves mértéke, az előrejelzések 6,0-6,3% között szóródtak. A friss adat azonban még ennél is magasabb lett.
Cikkünk folyamatosan frissül.
18 érintett ország adott ki közös nyilatkozatot.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
