Az elmúlt hónapokban újabb kormányzati tervek, majd konkrét rendelet látott napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de sok tisztázatlan kérdés maradt, amelyre csak részben kaptak válaszokat az alapkezelők. Megkérdeztük az NGM-et és az MNB-t, mire számíthat a befektetési szakma.
Több százmilliárd eurónyi tőkét vontak ki a befektetők 2022 eleje óta az európai aktívan kezelt befektetési alapokból, miközben a passzívan kezelt alapokba áramlik be a tőke – írja a Financial Times. Azért a hagyományos alapok között se áll minden kategóriának rosszul a szénája, a kötvényalapokba például áramlik be a pénz, miközben itthon már második hónapja látunk tőkekiáramlást.
Az április 10-eivel együtt már a második egymást követő héten szabadultak a részvényalapoktól a befektetők az inflációs aggodalmak és az amerikai jegybank júniusi kamatcsökkentésére vonatkozó várakozások csökkenése miatt – írja a Reuters.
Csak részben sikerült célt érnie a jogalkotónak a befektetési alapok szabályozásáról szóló új rendelettel, és bár a szakma többször is jelezte az illetékes minisztériumnak a szakmai kifogásokat, lényeges elemek maradtak ki a friss szabályozásból. A legaggasztóbbnak a részvény- és tőkevédett alapokra vonatkozó korlátozások tűnnek: egyik esetben ott írnak elő kötelező állampapír-kvótát, ahol nem indokolt, a másik esetben pedig éppen az állampapír-felhalmozás lehetőségét veszi el a jogalkotó. Az új szabályokról Vízkeleti Sándorral, a BAMOSZ elnökével beszélgettünk.
A globális részvényalapok nettó 6,5 milliárd dollárt vontak be a március 6-ig tartó hét napban, ami a második egymást követő pozitív nettó tőkebeáramlást hozó hét volt számukra – számolt be a Reuters. A globális kötvényalapok még nagyobbat mentek: 2021. április közepe óta nem vontak be ennyi, 18,04 milliárd dollárnyi friss tőkét.
Múlt héten újabb kormányzati tervek láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de ha jobban a változások mögé nézünk, láthatjuk, hogy a befektetési alapok állampapír-tartásának további növelése a cél.
Újra belenyúl a befektetési alapok piacára a kormány, ezúttal újrakategorizálják a befektetési alapokat az általuk tartott elsődleges eszközök alapján – derül ki az NGM közleményéből.
Tavaly magukhoz tértek a kötvény- és részvénypiacok is, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb éves hozamok 35% felett kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni tavaly. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat 2023-ból.
2023 első félévében számos megpróbáltatáson ment keresztül a hazai és globális részvénypiac, de a második féléves emelkedésnek köszönhetően összességében remek éven vannak túl a hazai forintos, lakossági részvényalapok. Bár így is akad, amelyik negatív hozamot tudott csak nyújtani a befektetőknek, azért bőven találunk olyat, amelyik egy év alatt 30%-os hozamot tudott elérni. 2022 óta nagyot változott a világ: míg tavalyelőtt a fejlődő, távoli piacokra fektető részvényalapokkal tudtunk pénzt keresni, 2023 első felében már a fejlett piaci részvények taroltak, 2023 végére pedig odáig is eljutottunk, hogy a a régiós részvénypiacok emelkedtek ki a többi közül.
Nettó 1,98 milliárd dolláros tőkebeáramlást könyvelhettek el a december 13-ig tartó héten az amerikai részvényalapok annak ellenére, hogy a Federal Reserve monetáris politikáját piaci óvatosság övezte - írja a Reuters. A kötvényalapokból viszont nettó 4,41 milliárd dollár távozott - írja a Reuters.
Németország zöld lámpát adott a tőkepiaci struktúrákat átalakító reformjának, amelynek célja a német technológiai ipar versenyképességének növelése - írta meg a CNBC.
A globális részvényalapokból az október 25-ig tartó héten nettó 7,46 milliárd dollárnyi forrás áramlott ki az amerikai kötvényhozamokkal és a közel-keleti feszültségekkel kapcsolatos aggodalmak miatt.
Nem véletlen, hogy júniusban hirtelen megugrott az abszolút hozamú, tőkevédett és származtatott alapok száma, ahogy az sem, hogy ezzel párhuzamosan kevesebb kötvény- és vegyes alap van ma Magyarországon. A mögöttes ok is szinte biztosra vehető: sok alap igyekszik elkerülni a kormány által előírt kötelező állampapírtartást.
Idén végre a kötvény- és részvényalapok is magukhoz tértek, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb féléves (!) hozamok 17,5%-nál kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni idén. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat idénről.
A Magyar Közlöny friss száma szerint módosul a befektetési alapokat szabályozó törvény. Ennek egy része már ismert volt, legalábbis az, hogy egyes alapok esetében előírják a legalább 60%-os értékpapírsúlyt, az viszont újdonság, hogy a befektetések döntő részét gyakorlatilag állampapírokra korlátozza le az érintett befektetési alapoknál a kormány.
Negyedik egymást követő héten szenvedtek el nettó tőkekiáramlást a globális részvényalapok a május 10-én véget ért héten – írja a Reuters. A jelenséget az amerikai adósságplafon körüli patthelyzet és a gazdasági lassulással kapcsolatos tartós aggodalmak okozhatták. A kötvény- és a pénzpiaci alapok nettó tőkebeáramlása viszont pozitív volt.
Az elmúlt 20 év legrosszabb teljesítményét produkálták az európai részvényalapok – derül ki az UBS elemzőinek vagyonkezelőkről szóló kutatásából.
Arra ösztönzik a Credit Suisse részvényeseit, hogy a közelgő gyűlésen szavazzanak az igazgatótanács felmentése mellett és a nekik járó részvényalapú juttatás ellen – írja a Bloomberg.
Az Aegon Alapkezelő Zrt. és az OTP Alapkezelő Zrt. elkülönítik orosz részvénybefektetési alapjaikon belül a befagyott, illetve a likvid eszközállományt. A befektetési jegysorozatok megosztása nem változtatja meg a befektetők vagyonát, pusztán annak megosztásáról van szó. A hazai orosz kitettségű befektetési alapok állománya minimális a befektetési alapok piacán belül - derül ki az MNB közleményéből.
Évtizedek óta nem látott inflációval szembesültek a magyarok tavaly, ami az árak emelkedésén túl a befektetések hozamcsökkenésén keresztül is érintette a pénztárcájukat. Decemberben 24,5%-ot tett ki az infláció az egy évvel korábbi szinthez képest, de még az éves átlagos infláció is elérte a 14,5%-ot. Megnéztük, hogy ezzel a pénzromlási ütemmel mely magyar befektetési alapok tudták felvenni a versenyt. Rossz hír, hogy kevés olyan alap volt, amely infláció feletti hozamot ért el, és ezek között nincsenek benne a tavalyi év sztárjainak számító kötvényalapok sem.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Elismerték azt, amit régóta tagadnak.
37 500 forintot jelent egy munkavállalóra nézve idén.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
