A TikTok kínai tulajdonosa, a ByteDance újra azt tervezi, hogy bevezeti részvényeit a hongkongi tőzsdére, az IPO-ra akár már idén, de legkésőbb 2022 elején kerülhet sor, miután a cég a kínai szabályozó hatóságok aggályait kezelte, írja a Financial Times.
A koronavírus-járvány harmadik hulláma már lecsengett, de a nagy létszámú összejövetelek még mindig fertőzési gócpontot jelenthetnek. A modern technológiai megoldások azonban megkönnyítik a fertőzöttek kiszűrését, így az EB-re érkező hatvanötezer szurkoló biztonságban szurkolhatott kedvenc csapatának a Puskás Arénán belül.
Mi köze a Bitcoinnak a szólásszabadsághoz? Hogyan győzhet az igazság az álhírek felett? Mik a rejtett összefüggések napjaink nemzetközi eseményei mögött? A Brain Bar 2021-ben is a jövő kérdéseire hozza el a választ olyan előadókat megszólaltatva, mint Ryan Hickman, a 12 éves CEO, Bruno Maçães, a politikusból lett író és Tomáš Žáček, a 100% önfenntartó kapszulaotthon megálmodója.
Az Apple-ből, a Google-ből, a Microsoftból, az Amazonból és a Facebookból álló ötösfogat piaci kapitalizációja jelenleg az amerikai GDP 44 százalékával egyenértékű. Nem egészen öt éve az akkori öt legértékesebb amerikai vállalat tőkeértéke még csak az akkori GDP 13 százalékára rúgott. Kiemelt fontosságú napok előtt állunk, ugyanis az öt technológiai óriás 49 órán belül jelent. Néhány érdekesebb számot hoztunk most ez elé a piaci eseménysor elé.
Mint egy maratoni, véget érni nem akaró táncversenyt látnánk a tech cégek piacán. Éppen úgy, ahogyan a Sydney Pollack remekművében, "A Lovakat lelövik, ugye?" címmel futó filmdrámában. Bár a piacnak számos szektora, szegmense van, amely nem képes az emelkedő trenddel tartani, a technológia nagyágyúiba szinte töretlenül ömlik a pénz, és a film szereplőivel szemben itt nem sok jel van arra, hogy ezeknek a részvényeknek a piaca elfáradt volna. A technikai elemzés szemszögéből megnézzük, hogy kitarthat-e a trend és mely szintek jelenthetnek megállót, vagy akár fordulót a nagy tech papírok esetén.
Felpörögtek a kockázati tőkés befektetések az idei év első felében, van, aki szerint már a dotkomlufi időszakára, 1999-re emlékeztet a helyzet. Soha annyi unikornis nem volt, mint most, repkednek a 100 millió dolláros „csekkek” a forrásbevonáskor, a befektetők egyszerűen csak nem akarnak kimaradni. A Nasdaq index háromszorozódott öt év alatt és a legnagyobb amerikai vállalatok mind a technológia szektorból kerülnek ki, ezer-kétezer milliárd dolláros értékeltséggel. De azért van több megnyugtató különbség is az ezredfordulóhoz képest.
Még ma új elnöki rendeletet hirdethet ki a Fehér Ház, amelynek célja, hogy megtörje a Big Tech-cégek versenykorlátozó üzleti gyakorlatát – írja a CNBC.
A Microsoft volt vezére, Steve Ballmer is csatlakozott a 100 milliárd dollár vagyonnal bírók táborához: ő már a kilencedik tag, és közeleg egy tizedik is – írja a Bloomberg.
Négy nappal azután, hogy múlt hét szerdán elindult a kereskedés az amerikai tőzsdén a világ egyik legnagyobb utazásszervező cégének, a Didinek a részvényeivel, egy kínai hatóság arra utasította az alkalmazásboltokat, hogy vegyék le kínálatukból a Didi app-jét. A vád az, hogy a kínai Ubernek is hívott fuvarmegosztó óriáscég jogellenesen gyűjtötte a felhasználók személyes adatait. A történet azonban a Didinél jóval többről szól, Peking egymás után támadja a kínai technológiai óriáscégeket, szakértők szerint azért, mert nem tűri, hogy egyfajta állam az államban jöjjön létre, hogy magáncégek nagyobb hatalomra tegyenek szert, és több adattal rendelkezzenek a felhasználóikról, mint a kínai állam. A folyamat a Didinél biztosan nem áll meg, ma ugyanis az illetékes kínai hatóság bejelentette, hogy vizsgálatot folytat több kínai tech céggel szemben.
A Facebook a járvány után is lehetővé teszi a home office-t a dolgozóinak, a közösségi média óriás bejelentette, hogy június 15-től bármelyik munkavállalója kérvényezheti, hogy otthonról dolgozhasson teljes munkaidőben.
Szeptember 9-10. között új helyszínen, a budapesti Millenárison zajlik majd Európa legnagyobb jövőfesztiválja - tájékoztatták a szervezők a Portfolio-t. Az esemény idén kifejezetten azokat a kulturális értékeket és technológiai megoldásokat állítja fókuszba, amelyek a globális hangzavarban is biztosítják a tartalmas életet, az értelmes munkát és a jó minőségű emberi kapcsolatokat.
Ha egyelőre nem is tömegesen, de úgy tűnik, tovább folytatódnak a 3D-ben nyomtatott lakóházakkal kapcsolatos kísérletek. Ezúttal egy kétemeletes, 90 négyzetméteres betonházat sikerült kinyomtatni a belgiumi Wseterlóban, melyet Európa legnagyobb betonnyomtatója készített el - írja a Euronews.
Durván napi 300 milliárd email csapódik be az emberek postaládájába, aminek a nagy része szemét. Az instant messaging forradalmat simán túlélte az őskövület email, és máig talán a legfontosabb pozíciót foglalja el a munkahelyi interakciókban. Keveset beszélünk róla és kevesen kutatják, pedig a fellelhető vizsgálatok szerint a folyamatos emailezés egy nagyon káros gyakorlat, ami nem csak a produktivitásunkat vágja tönkre, hanem még stresszt is okoz. Érdemes ezzel tisztában lenni és megpróbálni kialakítani egy számunkra ideális stratégiát, amiben limitált időközönként dolgozzuk fel a kötelező emaileket. Ebben a cikkben a téma körebejárása után megpróbálunk még néhány praktikus tanáccsal is szolgálni.
A C&A 2021 őszén nyitja meg textilipari innovációs gyárát (C&A FIT) a németországi Mönchengladbachban. A legújabb technológia alkalmazásával, az új telephelyen a farmergyártásra összpontosítanak - szerepel a cég közleményében.
A kriptopiac mai zuhanása magával rántotta a technológia szektort is. A Nasdaq futures 1,8 százalékos mínuszban áll, a nagy amerikai techcégek részvényei jelentősebb esésekkel indíthatják a mai kereskedést.
A klíma három évtized alatt egy, az átlagember számára szinte elérhetetlen termékből hétköznapi megoldássá vált, hiszen 1991-ben egy split klíma készülékára mintegy 200 000 forint körül mozogott, ma pedig szinte ugyanennyi: egy belépő szintű Daikin split klíma 243 800 forintba kerül – derül ki a Daikin elemzéséből. Az átlagfizetés viszont az akkori kevesebb mint 18 000 forintról mára több mint 411 000 forintra nőtt. A rendszerváltáskor tehát közel 12 hónapig kellett dolgozni egy klímáért, ma már két és félheti keresetből megvásárolható egy készülék.
Komolyabb eladási hullám bontakozott ki a tegnapi amerikai kereskedésben és ma reggel az ázsiai tőzsdéken a technológiai részvények piacán. A mostani esést az erősödő inflációs kockázatok, ezzel összefüggésben az esetleges vártnál korábbi monetáris szigorítás válthatta ki, de az sem kedvez a szektor megítélésének, hogy az árfolyamok utóbbi időben látott szárnyalása után az értékeltségi szintek feszítetté váltak a szektorban. A techrészvényeket övező hangulatnak az sem használ, hogy a szabályozó hatóságok világszerte fellépést terveznek a technológiai óriások befolyásának visszaszorítására és jó célpontok lehetnek a kormányzatoknak, akik keresik a lehetőségeket, hogy forrásokat szerezzenek a pandémia költségeinek fedezésére.
Az Ericsson és a dél-koreai Samsung elektronikai és távközlési konszern megegyezett minden szabadalmi jogi vita lezárásában és egyúttal több éves együttműködési szerződést kötöttek egymás szabadalmainak kölcsönös használatáról - jelentette be pénteken a honlapján publikált közleményben a svéd Ericsson AB.
Az idei évben a tavalyi nagy szárnyalás után megtorpantak és visszaestek a nagy technológiai részvények, végül az utóbbi hetekben sokan közülük ismét magukra találtak, és erős gyorsjelentések után ismét nagyot ugrottak előre. Előadásunk során a technikai elemzés eszköztárát használva megvizsgáljuk, hogy a mostani emelkedés mennyire megalapozott, milyen kockázatokkal kell szembenézni, melyek a főbb figyelendő szintek, és meddig tarthat a felfutás. Természetesen megnézzük a legnagyobb neveket, terítékre kerül a Facebook, Apple, Alphabet (Google), Microsoft és társai. Ezt követően viszont elemzünk néhány alig ismert, vagy szinte teljesen ismeretlen papírt a szektorból, amelyekben van komoly növekedési potenciál.