80 millió dollárt öntöttek a fontos fintechcégbe, amiről sosem hallottál
80 millió dollárnyi tőkére tett szert a Currencycloud, egy nemzetközi fizetésekkel foglalkozó startup. A finanszírozában többek közt a Visa is részt vett – írja a CNBC.
80 millió dollárnyi tőkére tett szert a Currencycloud, egy nemzetközi fizetésekkel foglalkozó startup. A finanszírozában többek közt a Visa is részt vett – írja a CNBC.
Közel 300 milliárd forinttal bővítette saját forrású hitelportfólióját idén az MFB, teljesítette az EU-források szétosztásával kapcsolatos idei elvárásokat, és dinamikus üzleti növekedést ért el a csoporthoz tartozó Garantiqa, a Diákhitel Központ, az MFB Invest és a Hiventures is – derült ki az MFB Csoport mai sajtóeseményén.
Közös tőkealapot hoz létre az MFB Csoport leányvállalata, a tőkebefektetésekkel foglalkozó MFB Invest Zrt. és az ázsiai Chi Fu Investment Group. A 200 millió euró méretű magántőkealap a hazai érett kis- és közepes vállalkozások további fejlődését, beruházásait, befektetéseit szeretné finanszírozni átlagosan 5-25 millió euró közötti mértékben - derül ki az MFB közleményéből.
A Spotify, Revolut és Zendesk befektetői összesen 6 millió dollárral szállnak be a budapesti székhelyű Shapr3D startupba. A cég applikációja segítségével internet nélkül, akár utazás közben, gyorsan és egyszerűen lehet térbeli modelleket készíteni. A magyar startup ma már olyan IT óriásokkal dolgozik együtt, mint az Apple vagy a Microsoft, az értéke pedig az elmúlt egy éven belül megötszöröződött - írja a startup sajtóközleményben.
29%-kal kevesebb tőke áramlott a fintechekbe nemzetközi szinten, mint tavaly ilyenkor - derül ki az Accenture tanulmányából. A tanácsadócég elsősorban a kínai piacon történő apadásnak tulajdonítja a csökkenés oroszlánrészét, melyet a kínai-amerikai kereskedelmi háború okozott.
Kína teljes külföldi tőkekihelyezésének (ODI) az értéke meghaladta az 1800 milliárd dollárt a múlt év végéig, ami a második legnagyobb a világon.
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint Nyugat-balkáni befektetési alap létrehozásáról döntött a kormány.
Pozitívan kellene értékelni a kínai beruházásokat és cégfelvásárlásokat Európában, mert nem az EU gyengítését szolgálják - jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter Heiko Maas német külügyminiszterrel folytatott berlini megbeszélésén.
Magyarország csatlakozik a legnagyobb kínai bank által létrehozott SINO-CEE Fund elnevezésű tőkebefektetési alaphoz 50 millió eurós (mintegy 15,6 milliárd forint) befizetéssel - határozott a kabinet.
Magyarország még szorosabbra akarja fűzni gazdasági kapcsolatait az Egyesült Államokkal, egyúttal még több amerikai cég szeretné növelni befektetéseit az országban - mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára azt követően, hogy megbeszélést folytatott a Magyar-Amerikai Üzleti Tanács (angol rövidítéssel USHBC) delegációjával.
Rég nem látott mennyiségű közvetlen tőkebefektetés érkezett tavaly Magyarországra, felcsillantva a reményt, hogy a megelőző évek gyászos eredménye után végre újra érdemi mennyiségű friss tőkéhez jut az ország. A helyzet azonban jóval árnyaltabb annál, mint hogy kimondhassuk: vége a tőkeínségnek. Egyes területeken tőkekivonás zajlik, és úgy tűnik, kettészakadt a külföldi cégek köre.
Egyes nyugat-afrikai országokban egyelőre megállíthatatlannak tűnik az ebola-járvány, a hivatalos adatok szerint több mint 1500-an haltak meg, viszont a valós szám ennél jóval magasabb lehet. A polgárháborúból kilábaló országokban a legrosszabbkor jött a halálos kór, és mivel a várakozások szerint 2015 előtt nem lehet megállítani a járványt, régiós szinten jelentős gazdasági áldozatokkal kell számolni. Különösen érzékeny Guinea, Libéria, és Sierra Leone az exportra, a bányászat és a mezőgazdaság egyre rosszabb helyzetben van, ami magával húzza a GDP-t is. A gazdasági veszteségek minden bizonnyal több milliárdos összegre rúgnak majd, a legrosszabb az egészben, hogy a felzárkózást több évvel visszavetheti a sokk.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ez főleg a németeknek és japánoknak okoz kihívást.
Két forgatókönyvet is felvázolt az Oxford Economics.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
