Újabb ülést tartott a Nemzeti Versenyképességi Tanács, ezt követően pedig Varga Mihály ismertette az ülés lényegét. Ezek szerint a tanács tagjai három témát vizsgáltak meg: az elektronikus fizetések, a szakképzés, és a digitalizáció helyzetét, valamint az ezekben rejlő lehetőségeket. A tárcavezető az elektronikus fizetések előmozdítására vonatkozóan hat hosszú távú célt fogalmazott meg.
Újra összeül a Nemzeti Versenyképességi Tanács a Világgazdaság értesülése szerint. Ez összefügghet azzal, hogy a kormány igyekezhet fenntartani a magyar gazdaság növekedését.
Bár a 2014-2020-as uniós fejlesztési források 100%-a felett jár már a kiírások volumene és a Magyar Fejlesztési Bank által kezelt visszatérítendő források 87%-át is lekötötték már, de a vállalkozások előtt számos más, az MFB Csoport égisze alatt elérhető finanszírozási lehetőség is nyitva áll. Részben éppen ezekről, illetve a magyar gazdaság, a forint és az ingatlanpiac kilátásairól lesz szó a Portfolio új őszi vidéki rendezvénysorozatán, amely október 30-án Miskolcra, majd november 5-én Debrecenbe, november 12-én pedig Székesfehérvárra látogat.
Magyarország és Szlovénia sorsközösségben van, mindkét ország pontosan tudja ugyanis, mi az, hogy migráció és ellenőrizetlen határátlépés - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, miután tárgyalt Marjan Sarec szlovén kormányfővel. Áttekintették a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat is.
Egy hellyel, az 52. helyre lépett előre Magyarország a Világbank Doing Business rangsorában és így az uniós tagállamok között a 21. helyen található, illetve megelőzte Romániát, amely az 55. helyre visszacsúszott. Két főbb tényező miatt lépett előre Magyarország a versenyképességi listán: a szochó csökkentése, és a gyorsabb céges áfavisszatérítés miatt, igaz a Világbank anyaga a foglalkoztató szempontjából pozitív példaként említette a rabszolgatörvényt is, bár a munkaerőpiaci szabályozás nem rangsorképző tényező, így ezért nem szerepel a Pénzügyminisztérium adatokat értelmező közleményében sem.
A Magyar Fejlesztési Bank október 17-én jelentette meg a megújított MFB Versenyképességi Hitelprogramot, amely a tőke és a hitel konstrukció kombinálásával finanszírozást biztosít olyan vállalkozások számára is, amelyek kockázati tőkeprogramokat vesznek igénybe. Az MFB célja, hogy az egészséges tőkeszerkezet kialakítása mellett kedvező hitel nyújtásával bővítse azoknak a vállalkozásoknak a körét, akik a versenyképességüket jelentősen javító beruházásokat hajthatnak végre. A tőkeprogramokban résztvevő vállalkozások már 100 millió forinttól igényelhetik a hitelt - olvasható az MFB közleményében.
Bár az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi EU-pénz áramlott a gazdaságilag fejletlenebb 6 magyar régióba és Közép-Magyarországra, mégsem javult érdemben ezek relatív versenyképessége se 2016-ról 2019-re, se 2010-ről 2019-re – derült ki az Európai Bizottság most közzétett regionális versenyképességi indexéből. Ez összességében lehangoló eredmény, de van remény arra, hogy ez a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forrásaival majd változni fog, mert még inkább csak a fejletlen régiókra koncentrálódnak majd a források és az eddiginél is átgondoltabb, a problémákat célzottabban kezelő fejlesztési stratégiát vár a magyar hatóságoktól az Európai Bizottság. A keretek kialakításáról egyébként a háttérben már el is indult a két fél közötti informális egyeztetés.
Magyarország a világ 47. legversenyképesebb országa a Világgazdasági Fórum 141 országot vizsgáló jelentése szerint. Ez egy hellyel jobb, mint a 2018-ban elért pozíciónk. Mindeközben az EU-ban továbbra is a 24. helyen állunk, ebben nincs változás. Egy év alatt az információs és kommunikációs technológiák (IKT) adaptációja területén javított nagyot az ország, az infrastruktúra is fejlettebb lett, azonban az oktatással és az egészségüggyel, valamint az intézményi környezettel komoly gondok vannak. Az ország legerősebb versenyképességi pontja a kedvező makrogazdasági helyzet, ez azonban régiós összevetésben még kevésnek bizonyult a javításhoz.
A Világgazdasági Fórum (WEF) 2019-ben is nyilvánosságra hozta Globális Versenyképességi Riportját, amely az egyik legátfogóbb elemzésnek számít a szakmában. Idén 141 ország tudott adatokkal szolgálni a genfi intézet számára, ezek közül Magyarország a 47. legversenyképesebb ország. A versenyképességi pontszámok 1 és 100 között szóródnak, hazánk pontszáma 65,1 pont, 0,8 ponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Bár a globális rangsorban előrébb kerültünk egy hellyel (Mexikó és Indonézia is rontott), relatív pozíciónk az EU-ban nem változott, továbbra is a 28 ország közül a 24. helyre elegendő a pontszámunk - értékeli a friss jelentést a Portfolio-nak írt cikkében Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos munkatársa.
Ötmilliárd forintra pályázhatnak október 7-től azok a kis- és középvállalkozások, amelyek fejlesztéseikkel magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozását tervezik - közölte Varga Mihály hétfőn az MTI-vel.
A gazdaság érdemi zöldítése nem valósítható meg a gazdaság kifehérítése nélkül - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen, Nyíregyházán. A szakember szerint ehhez több területen is változások kellenek, össze kell kapcsolni a klímavédelmet a versenyképességgel, klímabarát technológiákat kell bevezetni. Szerinte klímavédelmi szempontból nem biztos, hogy a legátgondoltabb döntés, hogy a 3-as metrón legyen légkondi.
Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül az új, 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztési stratégiája - ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára kedden Budapesten, háttérbeszélgetésen.
A hatékony állam fogalma és annak gyakorlati vetületei kerültek terítékre a Magyar Közgazdasági Társaság műhelysorozatának negyedik beszélgetésén. Csath Magdolna egyetemi tanár, Lázár János országgyűlési képviselő, Domokos László ÁSZ-elnök és Banai Péter pénzügyminisztériumi államtitkár a beszélgetés során arról vitázott, hogy sokan vagy kevesen dolgoznak az állami szférában, mérjük-e az állam működésének hatékonyságát, az állami szolgáltatások minőségét, mire jók az állami hatékonyság javítását célzó versenyképességi javaslatok. Természetesen szóba kerültek a legfontosabb állami szolgáltatások, az oktatás és az egészségügy színvonala, de az állami vállalatok mellett sem mentek el szó nélkül a meghívott panelbeszélgetők.
Új magyar brandek felépítését szorgalmazta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön Tusnádfürdőn egy, a versenyképesség témájában rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Előterjesztette szerdán az eurózóna közös költségvetésének egyik fontos eszközére az irányítási keretet az Európai Bizottság, ami azért érdekes Magyarország számára is, mert önkéntes módon az eurózónán kívüli tagállamok is "beszállhatnak" az eszközbe, de azért támadja az eszközt a magyar kormány, mert félelme szerint forrásokat von el a Magyarország számára kulcsfontosságú kohéziós politika területéről, illetve a forráselosztás képletében a fejlettségi szintet nem megfelelően vennék figyelembe.
Magyarország megőrizte tavalyi pozícióját, idén is a 47. helyen zárt az IMD üzleti iskola versenyképességi listáján. A tartósabb trend azt közvetíti, hogy a magyar versenyképesség meglehetősen törékeny - állapítják meg. A lista élén Szingapúr áll, mögötte Hong-Kong és az Egyesült Államok szerepel.
Európának kicsit oda kell lépnie a gázra, vagyis bőségesen akad tennivalója, ha versenyképes kíván maradni - fogalmazott Áldott Zoltán, a Mol-csoport és a Slovnaft felügyelőbizottságának elnöke, a Gyáriparosok Európai Kerekasztalának (ERT) egyetlen közép-európai tagja a Portfolio-nak. Az ERT ezért - soraiban a magyar olajtársasággal - közös javaslatot tett április végén annak érdekében, hogy Európa kezelni tudja a technológiai fejlődés okozta kihívásokat, ennek részeként pedig a Mol is vállalta egyebek mellett, hogy gyorsítja mesterséges intelligencia és digitalizációs stratégiája megvalósítását.
Az utóbbi időkben a versenytárs országok bérszintjéhez történő bérfelzárkózási folyamatok tapasztalhatók Magyarországon. Ennek az EU munkaerőpiaci egyensúlya felé történő elmozdulásnak közvetlen kiváltója a szakképzett munkaerő hiánya és a természetszerűen erősödő szakszervezeti mozgalom. A folyamat során Magyarország versenyképességének alacsony bérekből adódó része a nemzetközi beruházási versenyben romlik. A jelenséggel párhuzamosan megfigyelhető, hogy a vidéki Magyarország városaiban az elégtelen mennyiségű és minőségű bérlakás hiánya gondot okoz a mobilitás felé egyébként is nehezen hajló munkavállalók nagy foglalkoztatóinak. Megfizethető és megfelelő minőségű bérlakások hiányában ugyanis a munkaerőtoborzás és -megtartás még több nehézséggel szembesül. Időszerű tehát, hogy a versenyképesség megőrzése céljából olyan szakpolitikai lépés következzen, amely e folyamat szereplői közül mindegyik számára előnyös.
Reggeli cikkünkben részletesen elemeztük a legfrissebb konvergenciaprogramot, amiből kiolvasható több érdekesség is, hogy miként látja a jövőt a kormány. Most a dokumentumban fellelhető lehetséges gazdaságpolitikai intézkedéseket vesszük sorra.
A beinduló versenyképességjavító reformoknak köszönhetően négy százalék felett maradó gazdasági növekedés, változatlan hiánypálya, 2023-ra (Orbán Viktor régóta áhított célkitűzésének megfelelően) valódi nullás költségvetés, valamint látványosan 60% alá szakadó államadósság - olvasható ki a frissített konvergenciaprogramból, ami az Európai Bizottság oldalán vált elérhetővé és a Pénzügyminisztérium péntek reggel 9 órakor mutatja be. A kormány részletes számaiból azt is megtudtuk, hogy szemben a korábbi várakozásaival, az előttünk álló években a potenciális növekedés nem annyira a termelékenység és hatékonyság javulása miatt lesz magas, hanem sokkal inkább a ledolgozott munkaórák magasabb száma miatt. A Portfolio részletes elemzése a kormány 2019-2023-as időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjából, melyben egyébként új és konkrétnak nevezhető gazdaságpolitikai intézkedéseket nehezen találunk.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Hodorkovszkij: Putyin nem fog megállni az ukrán határnál.
A kormány is tárgyalta az ügyet.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
