Azok az országok, amelyek erősen függnek a koronavírustól szenvedő országokból érkező importtól, és egyben szintén a járvány miatt leállított gazdaságokba exportálnak, mélyebb és elnyújtottabb válságra kell, hogy készüljenek, mint a kevésbé nyitott gazdaságok. Az ING Bank elemzése szerint Magyarország az ötödik legveszélyeztetettebb ország a világon a fenti összefüggés szerint.
Elindult Magyarország első virtuális tőkebefektetési piactere, amely kifejezetten azoknak az innovatív magyar startupoknak és cégeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget, amelyek megoldást kínálnak a koronavírus-járvány okozta helyzetre, és segíthetik az ország gazdaságának újraindítását. Az Első Magyar Virtuális Tőkebefektetési Showroom (EMVITIS) felületén szakmai előszűrést követően közvetlenül a legnagyobb magyar tőkealapok és inkubátorházak befektetőihez juthatnak el a projektek gazdái. A digitális platformot már a közeljövőben tőzsdére tervezik vinni, hogy bárki részesülhessen az ország gazdasági talpra állásának sikeréből - derül ki a közleményből.
A 2008-as válságban már működő, nemzeti programok megvalósításáról beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy ne rúgják ki a vállalatok az embereket a koronavírus-válság közepette.
A márciusi gazdasági teljesítményt elsőként bemutató előzetes mérőszám, a beszerzésimenedzser-index szerint Magyarország feldolgozóiparát sokkal nagyobb mértékben sújtotta a koronaválság, mint a többi európai ország ugyanezen szektorát. A lengyel és a cseh BMI a mai napon jött ki, és arról árulkodnak, hogy a magyarhoz képest a cseh és a lengyel gazdaságot márciusban kevésbé viselte meg a leállás.
Kína után Európa lett a koronavírus új gócpontja, melynek következtében az országok lezárták határaikat, a kereskedelmi forgalom pedig drasztikus zuhanásba kezdett. Ezek a folyamatok kifejezetten kedvezőtlenek a szállítmányozási szektort tekintve, mely felől már a válság előtt is sok rossz hír érkezett. A Waberer’s árfolyama nagyot esett a részvény tőzsdei bevezetése óta, melyet a koronavírus válság csak felgyorsított. A tavalyi harmadik negyedévben javuló pénzügyi helyzetet jócskán keresztülhúzhatta a koronavírus hirtelen elszabadulása, így megnéztük, milyen módon érintheti a Waberer’s mindennapjait a jelenleg kialakult válság.
A Portfolio számításai szerint az elmúlt napokban 304 millió eurónyi, mintegy 108 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság és ugyanennyit fog még a következő két hétben is, hogy ezzel a likviditással is segítse itthon a koronavírus elleni küzdelmet. Fontos, hogy ez a bő 200 milliárd forint nem plusz pénz, hanem pár hónappal előrehozott kifizetés, de van egy ezen felül nem visszafizetendő EU-s pénz tétel is legalább 280 milliárd forint értékben. És mindez csak a kezdet: további több milliárd eurónyi mozgásteret is megteremtett a Bizottság a magyar kormánynak az EU-pénzek itthoni felhasználásában, hogy a koronavírus elleni küzdelmet rugalmasan segítse. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a válsághelyzetben nem segít Brüsszel, azt viszont igen, hogy éppen most üt vissza az a stratégia, amiért eddig vertük a mellünket. Ez egyébként nem egyedi: 13 másik tagállam ugyanígy járt.
A második világháború óta nem látott recessziót okozhat a koronavírus az amerikai gazdaságban Stephen Roach, a Morgan Stanley Asia korábbi vezetője szerint. Véleménye szerint a meredek felpattanásra sincs sok esély.
A német Szövetségi Statiszikai Hivatal közzétette a márciusi munkanélküliségi adatokat. Ebből az látszik, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállás ebben a hónapban még nem jelentkezett a német munkaerőpiaci adatokban.
A globális vírusjárvány következtében a hazai és a nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban találkozni azzal a gondolattal, hogy a járvány után már semmi sem lesz úgy, mint a járvány előtt. És - talán meglepő módon - az írások legtöbbször nem arról szólnak, hogy a jövőben milyen közegészségügyi és hatósági intézkedések és járvány-megelőző nemzetközi megállapodások lesznek szükségesek, hanem arról, hogy (1) a gazdaság és a társadalom milyen módon tud most kikerülni a koronavírus által okozott válságból, és hogy (2) a normalizációt követően milyen új szempontokat és normákat kell majd érvényre juttassunk annak érdekében, hogy az emberi civilizáció létfeltételeit, - ezen belül kiemelten a bioszférát és a gazdaságot -, semmiféle fenyegetés ne tudja megrendíteni. Surányi György március 25-én a koronavírus válság kezelésének egy lehetséges irányáról szóló, a Portfolio-n megjelent írását a azzal fejezi be, hogy "Ez az írás a célját akkor érné el, ha szakértők kormányon belül és kívül a javaslataimat felhasználva vagy éppen cáfolva olyan mentőcsomagot állítanának össze, amely a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb válságkezelést tenne lehetővé." Miután cikkének végén maga szólít fel közös gondolkodásra, vitára e kérés elől hosszú idő után most nem akarok kitérni. Az általa felvetett válságkezelő megközelítés helyesen hangsúlyozza az elengedhetetlen szakítást a már korábban idejétmúlt tabukkal.
„Drámaian indult a 2020-as évtized, de a következő hét év, sőt az egész évtized is hasonlóan viharos lehet” - kezdi hétfői gazdasági összefoglalóját és kitekintőjét Matolcsy György a növekedés.hu-n megjelent cikkében. A Magyar Nemzeti Bank elnöke s írásában 12 pontban vázolja fel, hogy melyek a 2020-as évtized új lehetőségei, amelyek között az első helyen említi világszerte az egészségügyi rendszerek megújítását, amely szerinte a mostani vírusválság kötelező tanulsága.
Nem állnak jól a magyar mikrovállalatok, ami a tartalékokat illeti. A 165 ezer vállalat 25%-ának, közel negyven ezer cégnek egymillió forintnál kevesebb tartaléka van, ami azt jelenti, hogy a 458 ezer munkavállaló közül 156 ezernek van veszélyben a munkahelye. A koronaválság gyakrolatilag nullára csökkenti az aktivitást a legtöbb ágazatban: az élelmiszer kiskereskedelemben dolgozók munkája biztonságban van, de a vendéglátásban tevékenykedő mikrovállalatok alkalmazottainak nehéz a helyzete. Három hónapot meghaladó tartaléka átlagosan egyik ágazatban tevékenykedő mikrovállalatoknak sincs.
Náhány napja jelentette be a magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, hogy egy állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. létrehozását javasolta a kormánynak. A járvány negatív pénzügyi és gazdasági hatásait ellensúlyozó pénzügyi intézkedéscsomagról, az eddigi és a jövőben szükséges kormányzati lépésekről és a vállalkozások túlélési esélyeiről kérdezte a Portfolio Nagy Eleket, a BKIK elnökét, aki szerint az az igazi kérdés, hogy milyen hatékonysággal fogjuk átvészelni a válságot. Ehhez pedig világos eszközrendszer kell.
A francia Faurecia kénytelen volt feladni az idei évre vonatkozó üzleti terveit a koronavírus-járvány megjelenése és gyors terjedése miatt.
Látva a gazdaság drámai állapotát a kialakult járványhelyzet kapcsán, vélhetően nagyon keveseknek jut eszébe, hogy autót vásároljanak ezekben a hetekben. Az egészségügyi vészhelyzet azonban egyszer véget fog érni, a vihar elcsendesedik, és az élet újra fog indulni, vélhetően autókra is újra szüksége lehet a cégeknek és a magánszemélyeknek is. Adódik a kérdés, hogy érdemes-e kivárni, vagy középtávon még olcsóbbak lesznek az autók, mint a kezdeti sokk után. Várkonyi Gábor autóipaci szakértő elemezte a helyzetet.
A japán kormány hamarosan elkezdi egy újabb élénkítőcsomag kidolgozását, amelynek összege akár a GDP 10%-át is elérheti. Ez nagyobb összeg, mint amennyit az országban a 2008-2009-es válságkezelésre költöttek.
Egy ideje már folytak a kiválasztási folyamatok a világ legnagyobb vagyonalapjának számító norvég alap vezetői székének odaítélésében, és valószínűleg sokakat érhetett meglepetésként, hogy nem belsős embert választottak a feladatra, hanem egy alig ismert londoni hedge fund vezetőjét – írja a Financial Times.
Támogatná Budapesten a koronavírus miatt a kijárási korlátozás bevezetését, mert „minden korlátozó intézkedésről kiderült utólag, hogy indokolt volt” – jelezte a 24.hu-nak adott interjúban Karácsony Gergely. A főpolgármester azt is mondta: „a járvány nyáron mérséklődni fog, és arra készülünk, hogy ősszel lesz egy második hullám.”
Egy hét alatt soha nem látott mértékben nőtt az amerikai munkanélküliek száma: 3 milliónmál is többen folyamodtak munkanélküli segélyért. Steve Mnuchin pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez nem egy olyan adat, amit figyelembe kell venni, mert még a most elfogadott segélycsomag előtt történtek az elbocsátások, a vállalatoknak így nem volt más lehetősége a költségcsökkentésre. A pénzügyminiszter szerint ezeket a munkavállalókat a vállalatok visszaveszik a munkahelyükre, látva a kormányzati segélyeket.
Megszólalt a koronavírussal kapcsolatban Jerome Powell, a Fed elnöke, aki elmondta, hogy egyelőre nem tudjuk, mikor lesz vége a járványnak, az amerikai jegybank viszont azon dolgozik addig, hogy az emberek helyzetén javítani tudjon. Felhívja rá a figyelmet, hogy ilyen válság még korábban soha nem volt, és a gazdasági aktivitást a közjó érdekében kellett csökkenteni.
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Gyorsítanák a gyártást.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
