Javában zajlik a Property Investment Forum, ahol többek között arról is beszéltek a szakértők, hogy Budapest lassan túlterheltté válik, így el lehetne gondolkozni a dugódíj bevezetésén, amelynek köszönhetően például felértékelődnek az olyan csomópontok, mint a Dél-Buda Városközpont. Továbbá, hogy az ingatlan- és városfejlesztéseknek a távolabbi környezetünkre is hatása, van ezért is fontos, hogy miként tervezzük meg ezeket.
Mi lenne a 21. századi Budapest jelképe, szimbóluma? - hangzott el a kérdés a Budapest 2030 Konferencián. A panelbeszélgetésben résztvevő, különböző szakterületekben jártas szakemberek között volt történész, ingatlanfejlesztő vezérigazgató, a humán főpolgármester-helyettes, egyetemi docens, a Közlekedési Múzeum főigazgatója, és a BKV vezérigazgatója. Mindenki elmondta az elképzeléseit arról, hogy mi lehetne a főváros új jelképe, mi az a dolog a város életében, ami elég impozáns, vagy jelentős ahhoz, hogy szimbólumként lehessen rá tekinteni.
Nemcsak a fővárosi épületek tekintetében hozhat fontos változásokat a 2030-as városfejlesztési koncepció, hanem a fővárosi tömegközlekedésben is, melynek fontos részei a Budapest területén haladó vasútvonalak. A következő évtizedben a H7-es vonalat alagúton keresztül egészen a Kálvin térig szeretnénk meghosszabbítani, de emellett számos más fejlesztés is tervben van a fővárosi közlekedésben - mondta el a Budapest 2030 konferencián tartott előadásában Homolya Róbert, a MÁV Zrt. vezérigazgatója.
Mit várnak a különböző területek szakértői az új fejlesztési tanácstól és mit gondolnak a legfontosabbnak Budapest versenyképességét, fejlődését illetően? Hogyan tud az állam, a város és a magánszféra együttműködni? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a Budapest 2030 Konferencián.
A Budapesti Fejlesztési Tanács és a 2030-as Fejlesztési Koncepció számos ingatlanfejlesztésen keresztül nyitja meg az utat a főváros fejlődése előtt. Bár 2030-ig még van több mint egy évtized, annyira azért nincs messze a dátum, így fel kell tenni a kérdést, hogy hol tartunk most - nyitotta meg a Budapest 2030 konferencia első panelbeszélgetését Borbély Gábor MRICS, a CBRE kutatási igazgatója.
"Mi a teendő? Mit várhatunk a város jövőjétől? A városépítésnek a múlt által megszabott keretében kell kielégíteni a jelenkor igényeit" - mondta Tarlós István Főpolgármester a Budapest 2030 Konferencia nyitóelőadásának elején. A főpolgármester elmondta, hogy eddig forráshiány miatt nem megvalósuló projekteket is a Budapesti Közfejlesztési Tanácsa elé fog vinni, többek között a 3-as metró középső szakaszának építését, valamint a Káposztásmegyerig való meghosszabbítását.
Fontos változások előtt áll a főváros. Azon túl, hogy jövőre önkormányzati választások lesznek, hatalmas városfejlesztési projektek indulhatnak és készülhetnek el a következő években. Tarlós István főpolgármesteri újraindulásának egyik legfontosabb feltételeként a Budapesti Fejlesztési Tanács létrehozását határozta meg.
Több mint 1100 milliárd forintra rúgó, folyamatban lévő, illetve a jövőben megkezdődő fejlesztéseket is tartalmaz az a 62 tételből álló lista, amelyet a kormány mutatott be a főpolgármesterrel folytatott tárgyalásokon. A Magyar Idők birtokába került dokumentumban a befejezettek mellett 27, az elkövetkező években megvalósuló magasépítési és közlekedési beruházás szerepel.
Megerősítette a Főpolgármesteri Hivatal a g7.hu-nak a Gellért-hegyre tervezett sikló projektjét. Az Erzsébet híd budai hídfője környékén valóban a projekttel kapcsolatos régészeti feltárás zajlik. Míg a befektetők korábban nem kívántak céldátumokat mondani, a főváros most azt közölte, hogy a tényleges építési munkák a következő fél évben kezdődnek és várhatóan 15 hónapig fognak tartani, ami azt jelenti, hogy 2020 nyarán már siklóval lehetne menni a Gellért-hegyre.
Kis túlzással szinte nincs olyan pontja ma Budapestnek, ahonnan ne látnánk legalább egy toronydarut vagy építkezést. A fejlesztési hullámnak azonban még így sem vagyunk a tetején, a lakás- és irodaépítések mellett több olyan része is van a fővárosnak, ahol a mostani vagy a következő évek városfejlesztési terveinek megvalósulása hozhatja el az igazán nagy változást. Az alábbiakban azokat a városrészeket gyűjtöttük össze, ahol a közeljövőben jelentős fejlesztések várhatók (vagy már meg is valósultak), aminek köszönhetően a környék is élhetőbbé válik, felértékelve ezzel az ott található lakásokat.
Az Európai Sporthét alkalmából megnéztük, hogy hol van lehetősége a sportolni vágyóknak ingyen edzeni Budapesten belül, vagyis hol vannak a legnépszerűbb tornaparkok, street workout pályák. Elsőre igazán meglepő lehet, hogy több, mint 130 ilyen helyszín van a fővárosban, ezek közül jó néhányat egy térképen is feltüntettünk.
Csütörtök délután a Déli pályaudvar átalakításáról, fejlesztéséről zajlott értekezés a Buda fókuszában a Déli pályaudvar címmel szervezett fővárosi szakmai fórumon, ahol többek között szó volt arról is, hogy a Déli és a Nyugati pályaudvar föld alatti összekötését vizsgálná a kormányzat - írja az MTI.
Egyre több lakást adnak át, készülnek a nagyobbnál nagyobb irodaházak és bevásárlóközpontok Budapesten, a városfejlesztés azonban nem áll meg ezeknél a projekteknél. Fontos, hogy a főváros olyan részei (parkok, sportpályák, kinti rendezvényhelyszínek) is jobbá váljanak és megújuljanak, ahol az emberek a szabadidejüket töltik, sportolási, vagy akár csak kikapcsolódási céllal. Az ilyen jellegű fővárosi kezdeményezéseket, felújításokat, eseményeket vettük szemügyre, különös tekintettel a sportolási lehetőségeket támogató projektekre.
Vélhetően már hónapokkal ezelőtt elkezdődött a Gellért-hegyre tervezett sikló kivitelezésének az előkészítése, amit hosszas egyeztetés után a G7 munkatársainak a beruházók is megerősítettek. A már régóta tervben lévő siklóprojektről több részletet is elárultak a befektetők, és bár a kivitelezés tényleges elkezdéséről és a várható befejezésről nem kívántak nyilatkozni, az Erzsébet híd budai hídfőjénél már láthatóak építkezésre utaló jelek - szerepel a G7 cikkében.
Folyamatosan bővül a városokban lakó népesség aránya, ami nagyobb terheltséget jelent a közlekedésben, nagyobb tömegeket a buszokon, több autót az utakon. Hiába tűnik csak kényelmi szempontnak a napi utazás során, hogy milyen elégedettséggel utazunk, ez is része annak, hogy mennyire élhető egy város. Ennélfogva pedig fontos kérdést jelent, hogy a döntéshozók mennyire támogatják, illetve egyáltalán vannak-e olyan innovációk, kezdeményezések, amelyekkel hatékonyabbá, gyorsabbá és elviselhetőbbé teszik a nagyvárosok közlekedését.
Egyelőre talán még merész gondolatnak tűnik, de nem elképzelhetetlen, hogy szinte új városközpontként működjön a XIV. kerület, új fejlesztésekben és monumentális projektekben ugyanis itt biztos nincs hiány. Számtalan lakópark mintegy ezer lakása, új stadion, irodaházak épülnek, és olyan tervekről is vannak már feljegyzések, amelyek biztosan át fogják alakítani, ha nem is egész Zuglót, de legalább egy-egy olyan forgalmas csomópontot, mint például a Puskás Ferenc Stadion megálló környéke.
Legutóbb a BMW-gyár kapcsán merült fel, hogy évről-évre mekkora arányú termőföld vagy egyéb, növényekkel borított terület kerül beépítésre. Ez azonban nemcsak Magyarországon van így, a városok terjeszkedése világszinten is rendkívül látványos, amiről a Google Earth Engine timelapse videója is tanúskodik.
Nem kell sokáig a Nagykörúton sétálni ahhoz, hogy saját szemünkkel lássuk, miként alakult át Budapest egyik legforgalmasabb útja a város új bulinegyedévé. Az egykori üzletek helyét egyre inkább a különböző stílusú és minőségű vendéglátóipari egységek veszik át annak pozitív és negatív hatásaival együtt. A körút ilyen formában a fővárosi közterületek egyik legszínesebb foltját adja, másrészt viszont régen elvesztette az egykori rendezett utcaképét. A fővárosnak már hosszú ideje szüksége lenne egy közös Nagykörút Stratégia kialakítására, aminek elősegítésére a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) július 25-én beszélgetésre hívta a nagykörúti szakaszt is magukba foglaló önkormányzatok munkatársait.
A Főváros pozitív visszajelzést kapott arról, hogy a Lánchíd felújítására meg fogja kapni azt a körülbelül 6 milliárd forintot, ami a teljes projekthez szükséges - közölte Tarlós István.
Magyarországon a lakosság vagyonának jelentős részét a saját ingatlanban tartott pénz teszi ki, vagyis a lakásvásárlás egyben befektetési döntés is, ezért fontos kérdés, hogy az adott otthon értéke miként alakul a jövőben. A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése. A jól sikerült városfejlesztések jelentős felértékelődést hozhatnak a lakáspiacon is, így azok járhatnak jól, akik ilyen beruházások által érintett területen vettek vagy vesznek lakást - derül ki a Takarék Jelzálogbank elemzéséből.
Az iváncsai dolgozók úgy tudják, hétfőn folytatódnak az elbocsátások.
Ő lesz Oroszország új védelmi minisztere.
76 résztvevő ellen indult eljárás.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
