Hatalmas ingatlanfejlesztés indul a román fővárosban. A bukaresti Romexpo kiállítási központ átalakításával az ország legnagyobb vegyes funkciójú ingatlanprojektje kezdődhet el. A tervezett beruházás 2,87 milliárd euró, ami Európa egyik legjelentősebb városrehabilitációs projektje - írja az Europaproperty.com.
Épül a Magyar Zene Háza "láthatatlan" fala: a többemeletnyi, egyes szakaszokon közel 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló üvegfal-felületet egész Európában a legnagyobb lesz. A hatalmas, áttetsző üvegfalat üveggerendák támasztják meg, amely a városligeti parkot vizuálisan összeköti majd a Zene Háza belső tereivel. Az épület közel szerkezetkész állapotban van, a térszint alatti – kiállítótermeknek is helyet adó - terekben szintén a tervezett ütemben haladnak a munkálatok. Az elbontott egykori Hungexpo irodaépületek helyén épülő, a japán Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Háza 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt - szerepel a Liget Budapest közleményében.
Bár a járvány miatt most kerülni kell köztereinket, a vírushelyzet enyhülésével a budapestiek ismét több időt akarnak majd a szabadban tölteni. A Fővárosi Önkormányzat fontos célkitűzése, hogy több és jobb park álljon a városlakók rendelkezésére, aminek a jövőjét az itt lakók közösen határozhatják meg. Most a tervezett Városháza park és öt másik helyszín esetében online szólhatnak bele a budapestiek, hogy milyen legyen a város vagy mit gondolnak a már korábban megvalósult fejlesztésekről.
A történelem során a járványok mindig új megoldásokat hoztak a várostervezésbe. A XIX. századi kolerajárványok után például új vízvezeték és csatornarendszer épült, valamint a túlzottan zsúfolt beépítések ellen is különböző törvényeket hoztak. Éppen ezért a mostani koronavírus-járvány hatásaként is feltételezhetjük, hogy lesznek változások a városok jövőbeli tervezésében, de ezek az infrastruktúra átalakulása mellett a város fejlődését érintő szervezési formák átalakulásában is megjelenhetnek majd.
Ahogy a középkori járványok, a mostani is nyomot fog hagyni a városaink fejlődésén. Baranyai Zsolt városszociológus, a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ Városfejlesztési Irodájának senior elemzője összeszedte, hogy melyek lehetnek a legmarkánsabb közlekedési és közterületi változások. Az alábbiakban az ő írását közüljük.
Nemzetközi kereskedelmi repülőtérré fejlesztené a börgöndi repteret a kormány, a Székesfehérvár melletti Alba Airport megvalósításhoz szükséges intézkedésekről április 30-ig kell tervezetet benyújtania az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak - szerepel a legfrissebb 2020. évi 34. Magyar Közlönyben.
Az Árpád hídnál épülő Agora Budapest három BREEAM előminősítést szerzett a tavalyi év végén, ezek között volt az ország első “Outstanding”, azaz a legmagasabb szintű fokozata a BREEAM épületfenntarthatósági minősítését tekintve. Milyen kritériumoknak kellett megfelelnünk? Hogyan lesz fenntartható az Agora? Ezekere a kérdésekre válaszoltak a szakértők a fejlesztő által szervezett Green Talk eseményen.
Néhány napja számoltunk be részletesen a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbítási terveiről, a BKK lakossági fórumán elhangzottak alapján. A pontos leíráson kívül már felszíni légifotókat, valamint a plusz 5 megálló látványterveit is megosztotta Déri Tibor, IV. kerületi polgármester a közösségi oldalán.
Grandiózus tervek vannak a tágabb értelemben vett Közvágóhíd és környékének átalakítására, miközben magáról a 138 ezer négyzetméteres vágóhíd sorsáról aligha lehet hallani. Az biztos, hogy a bontási munkálatok már egy ideje elkezdődtek, most pedig képek is kikerültek a jelenlegi állapotáról.
Február elsejétől Erő Zoltán lett Budapest főépítésze, aki az Indexnek adott interjújában részletesen beszélt a fővárosban zajló állami beruházásokról, a kompakt város koncepcióról, a lehetséges lakásfejlesztési irányokról, de a Városháza parkról és a budapesti felhőkarcolókról is kifejtette álláspontját.
A kormány az elmúlt hetekben döntött arról, hogy a Miniszterelnökség alá rendelve a KKBK átalakításával létrehozza a Budapest Fejlesztési Központot, a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyét. A döntéssel kapcsolatos vitát kár pártpolitikai alapra helyezni, egy ilyen szervezetre ugyanis szakmailag már régóta szükség van. A fejlesztések számtalan várospolitikai összefüggésének kezelésére csak így van esély.
Több százmilliárd forintból, nagyrészt uniós forrásokból épülhet meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret is érintő új vasútvonal. 2020-ban a budapesti reptér utasforgalma elérheti a 17 milliót, így elkerülhetetlené válik a vasúti fejlesztés. A beruházás fontosságában egyetért a kormány és a főváros is - szerepel az atv műsorában.
Úgy tűnik, a legérdekesebb projektek már nem a "mega", "giga" és egyéb nagyságot kifejező jelzőket magukénak tudható beruházások Dániában, sokkal inkább a természetközeli és fenntartható megoldásokra törekednek az újdonságokat és kihívásokat kereső tervezők, építészek. Koppenhága belvárosában, fából készült épületekkel megálmodott városrészt terveztek - szerepel a Bustler cikkében.
Egy új irodaház, vagy lakópark is teljesen meg tudja változtatni egy környék arculatát, megítélését, lakossági összetételét és természetesen az ingatlanárait is, és ez a hatás csak fokozódik, amikor olyan nagy (kormányzati) beruházásról van szó, ami új funkciót ad egy adott területnek. Ilyen projekt a 2023-as atlétikai VB-re tervezett stadion is. A IX. kerület egy kisebb, Csepelhez közel eső területén épül fel a sportlétesítmény, ami biztosan felkavarja a környék ingatlanpiacát, főleg úgy, hogy már más fejlesztések is folyamatban vannak a közelben. Nézzük, mi történik most a Közvágóhíd környékével!
Több mint 10 év huzavona, több százezer tonnányi építőipari anyagfelhasználás, sok milliárd forint és több tízezer néző, akik már decemberben megtapasztalhatták, hogy milyen lett az ország egyik legdrágább és legnagyobb épülete, a nemzet stadionja, a 2019-ben elkészült Puskás Aréna. Megnéztük honnan indult, és végül mi lett a stadion projekt kifutása.
2020 elején a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. élére is új vezető kerül. A BVH tulajdonában álló fővárosi közmű cégek (BGYH Budapest Gyógyfürdői Zrt., BTI Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., FKF Nonprofit Zrt., FŐKERT Nonprofit Zrt., FŐKÉTÜSZ Kft., FŐTÁV Zrt.) üzleti és beruházási politikáját, szervezeti működését Walter Katalin fogja felügyelni. Exkluzív interjúban mesélte el nekünk, hogy milyen változtatásokat tervez a holding élén, mennyire nyitott az újításokra, milyen kitűzött céljai vannak, és azt is, hogy mindezekből mit fognak majd látni a budapestiek.
2050-re a Föld 9 milliárdos népességének 70 százaléka városban fog élni, de az energia 35 százalékát már most is az épülethasználat emészti fel. Így felmerül a kérdés: mitől lesz gazdaságilag fenntartható egy városrész? A Paulinyi & Partners cégcsoportjának szakemberei összegyűjtötték a 2020-as év négy legfontosabb trendjét, amelyek a fenntartható városépítészetet támogatják.
A budapesti fejlesztések terén a magánszféra egyre nagyobb szerepet kap, éppen ezért a piaci mechanizmusokat a városfejlesztésben is egyre inkább figyelembe kell venni, de mindezt tudatos koordináció és tervezés mellett – mondta el Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, a november 6-án megrendezett Országos Urbanisztikai Konferencián, ahol Budapest fejlődésének jövőjével és a lakáspiac alakulásával kapcsolatban is megszólaltak a szakértők.
2014 volt a válság utáni első év, amikor végre már nem volt okunk a sírásra, a lakáspiac és az irodapiac is összeszedte magát: nőtt a lakásvásárlások száma, elindultak felfelé az árak, az irodáknál csökkent a kihasználatlanság, duplájára nőtt az új átadott állomány és a bérleti tranzakciók mérete is elképesztően megnőtt. Ezen kívül olyan hírek borzolták a kedélyeket, mint az Eiffel Palace áron felüli megvásárlása, vagy a 4-es metró másfélszeresére nőtt költségei, illetve a vasárnapi zárva tartás törvénybe iktatása. Folytatva a 15 évre visszatekintő cikksorozatunkat, most a 2014-es hazai ingatlanpiac történéseit nézzük meg, illetve azt, hogy melyek voltak a legfontosabb témák a 10. PIF konferencián.
Összesen 4-5 ezer lakó és körülbelül 25 ezer dolgozó fog mindennap a Kopaszi-gáton összegyűlni, amint elkészül a Budapart 54 hektáros területén a 15 lakóépület, 13 irodaház és egy szálloda. Szeptemberben az első lakóházban a tulajdonosok már átvehették a kulcsokat, a napokban pedig már a második épület is beköltözhetővé vált, aminek kapcsán a fejlesztő Property Market lakóingatlan értékesítési és kommunikációs igazgatóját, Kiss Ákost kérdeztük meg.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
