Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács 11. ülésén, amelyen részt vett Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) ügyvezető alelnöke is.
Az idei évi finanszírozási terv hétfő reggel közölt módosításával párhuzamosan az is kiderült, hogy az Államadósság Kezelő Központ megbízott több nagy nemzetközi banki szereplőt dollár- és eurókötvények kibocsátásának megszervezési előkészületeivel.
Írásunkban az Európai Unió tagállamainak a koronavírus okozta gazdasági krízisből való kilábalás eredményességét vizsgáljuk. Megállapítjuk, hogy a helyreállás tekintetében az élmezőnybe tartozó országok jellemzően a kelet-közép-európai (KKE) régióban találhatók, többnyire az ő esetükben beszélhetünk a válságot megelőző bruttó hazai termék szintjének eléréséről. Mindezt feszes munkaerőpiac megtartása mellett hajtották végre, azonban ennek az ára az EU-s országok átlagát, illetve a jegybanki toleranciasávot meghaladó infláció lett. A ranglista végén zömmel mediterrán országok találhatók, ahol jelentős fiskális és monetáris impulzusok ellenére a GDP helyreállásáról még nem beszélhetünk, a munkaerőpiac továbbra is laza, valamint az adósságállomány rendkívüli méreteket ölt. Az EU-s országok helyreállását megvizsgálva kijelenthetjük, hogy Magyarország és a KKE régió az EU átlagos fejlettségéhez való felzárkózását a Covid-19 járvány okozta válság nem törte meg.
Kamatdöntő ülést tart ma délután az Európai Központi Bank, amely hosszú idő után a legizgalmasabb ülés lehet. A befektetők és a közgazdászok már hónapok óta figyelnek a jelekre, és sokan már biztosak benne, hogy a mai ülésen legalább részleges utalásokat kaphatunk az eszközvásárlási program majdani leépítésére. Az EKB azonban kényelmes helyzetben van: az inflációs nyomás ugyan nő, de a jegybank következetesen kitart az érvelése mellett, amely szerint a gyors áremelkedés csak átmeneti jelenség. Különleges a mostani helyzet: az EKB-nak lassítania kell az eszközvásárlási programján, és ezt minden bizonnyal még ma bejelentik, de közben nyomatékosan hangsúlyozni fogják, hogy ez még nem az a bizonyos taper. Ami azonban nem várathat már sokáig magára, legkésőbb decemberben el kell kezdeni - de ez nem jelenti azt, hogy a jegybanki eszközvásárlások kora véget ér Európában, sőt.
A demokraták nem építik be újabb, 3500 milliárd dolláros csomagukba az államadósság-plafon megemelését, amelyre az állam működőképességének fenntartása érdekében van szükség. Nancy Pelosi, a Kongresszus képviselőházának elnöke egyelőre nem árulta el, mikor és hogyan tervezik emelni az államadósságplafont, csak annyit mondott, hogy erre szükség lesz a napokban. A republikánusok ellenzik a lépést.
Már közel 15 ezermilliárd forintnyi megtakarítást tartanak a magyarok állampapírokban, befektetési alapokban és részvényekben. Ezek közül a részvények mentek óriásit, a benne kezelt vagyon ötödét idén szerezte meg a kategória. Az MNB adatai arra is rávilágítanak, hogy a kedvező részvénypiaci hangulat az olyan megtakarítások vagyongyarapodására is pozitívan hatott, mint a TBSZ és a NYESZ, mégis folyamatosan csökken a kereslet irántuk.
Varga Mihály Facebook-bejegyzése szerint újabb mérföldkőhöz ért a Magyar Állampapír Plusz, átlépte ugyanis a 6000 milliárd forintot a megtakarítások értéke.
Cikkünkben azt a kérdést járjuk körül, hogy a vállalati szektor rekord magas likvid eszköz állományát lehet-e nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb szerkezet irányába terelni. Következtetésünk szerint érdemes megfontolni egy olyan állampapír-konstrukció kidolgozását, amely végeredményben a vállalatok, a bankok és az állam számára is a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremt.
Nincs egyértelmű iránymutatás arra vonatkozóan, mikor kezdi el eszközvásárlási programjának csökkentését az amerikai jegybank: egyik oldalról ott az inflációs nyomás, a másik oldalról viszont továbbra is kockázat a delta variáns. A piac persze örül annak, hogy még nem vették el a drogját, az extra monetáris politika világában az amerikai tőzsdéknek sikerült új csúcsokat dönteniük. A magyar portfóliómenedzserek többsége kitart a részvénybefektetések mellett, és újfent nagyobb fantáziát látnak az alternatív eszközosztályban.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.
Argentína legnagyobb tartománya a jelek szerint megállapodott a befektetőkkel, jöhet az adósság átstrukturálása - írja a Reuters.
Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.
Abban az esetben lenne idén a várakozásoknál is kisebb az államadósság, ha ütemesen érkeznének a költségvetésbe az uniós támogatások, és nem kellene ezeket a befektetéseket hazai forrásból megvalósítani – mondta a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Ha nem kapjuk meg ezeket a forrásokat – tette hozzá –, a büdzsének meg kell előlegeznie, ami növelni fogja az államadósságot, így pedig jelentős egyensúlyjavulásra sem lehet számítani.
A következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg - vélekedik legújabb publicisztikájában Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint a térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok. Az MNB elnöke felvázolja a legutóbbi válságkezelés tanulságait, javaslatokat is tesz és utalásokat arra, hogy egy új intézményt kellene felálltani a magyar gazdaságpolitikában.
Nem változtatott Magyarország adósbesorolásán és annak kilátásán sem a Standard and Poor's pénteken megjelent döntése szerint. Így a magyar államadósság minősítése BBB/A-2 szintű, továbbra is stabil kilátással. A jövő áprilisi parlamenti választásokat és azok fiskális politikára gyakorolt következményeit már most árgus szemmel figyelik a hitelminősítőnél.
A magyar helyreállítási terv uniós jóváhagyása akár jövőre is átcsúszhat, de a benne foglalt beruházások mielőbbi elindítása és költségvetési megelőlegezése indokolt, azonban a csökkenő adósságráta, azaz „az államadósság-szabály biztonságos teljesítése érdekében más kiadásokat célszerű lenne későbbre halasztani vagy feltételhez kötni” – vetette fel mai közös cikkében az Állami Számvevőszék elnöke és igazgatója.
Bár a 2022 első félévi francia soros elnökség alatt lazulhatnak az uniós fiskális szabályok, de Magyarországnak nem ebből a lehetőségből kell kiindulnia a költségvetési politika tervezése során, hanem abból, hogy kis és nyitott gazdaságként az eladósodás növelné a sérülékenységünket, így mindig is „a hosszú távon is fenntartható adósságrátát kell megcélozni” – hangsúlyozta vélemény cikkében Varga Mihály. A pénzügyminiszter egyúttal meg is állapította, hogy „az uniós szabályoktól függetlenül Magyarország esetében a legfeljebb 80 százalékos adósságszintet tekinthetjük fenntarthatónak”. Frissítés: A fiskális politika ideális pályájáról szintén ma jelentetett meg cikket az Állami Számvevőszék két vezetője, amelynek főbb üzeneteit ebben a külön cikkünkben foglaltunk össze.
A magyar helyreállítási alap körül elhúzódó viták befolyásolhatják a magyar költségvetés egyenlegét és az államadósság mértékét is, azonban a kockázat kezelhető - jutott erre a következtetésre az OTP Bank elemzőcsapata, akik arra számítanak, hogy legrosszabb esetben is jövő nyárra megállapodhat a kormány az Európai Bizottsággal a feltételekről. Legújabb elemzésükben a közgazdászok azt mutatják be, hogy a kormánynak mekkora mozgástere van az idei költségvetésben és hogy miként reagálhatja le a csúszó uniós kifizetéseket.
A magyar leánybank kevesebb mint a tizedét.
A szakértők idén 2,7, jövőre 3,7%-os GDP-növekedést várnak.
Ma járt le az értesítesi határidő.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
