Néhány órával a határidő lejárta előtt Joe Biden amerikai elnök aláírta csütörtökön azt a törvényt, amely ideiglenesen - december 3-áig - biztosítja az amerikai kormányzat finanszírozását. Ezt a szenátusi és a képviselőházi jóváhagyás előzte meg. Ha szeptember 30-án, az amerikai költségvetési év utolsó napján nem biztosították volna a kormányzat finanszírozását, úgy a szövetségi kormány működése teljesen leállhatott volna.
Megerősítette Budapest rövid- és hosszú távú forint- és devizaadósság-kötelezettségeinek "Baa3" szintű, befektetési ajánlású osztályzatát kedden a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette azt is, hogy a magyar főváros besorolásának kilátását a felminősítés lehetőségére utaló eddigi pozitívról stabilra módosította.
A Natixis frissen publikált nyugdíjfelmérése szerint több tényező is fenyegeti a nyugdíjasok, illetve a jövő nyugdíjasainak jólétét: ilyen a semmiből felpattanó infláció, a továbbra is alacsony hozamkörnyezet, vagy éppen az egyre növekvő államadósság. Ha nem lenne elég mindez, időzített nyugdíjbombán ül a világ, hiszen amellett, hogy egyre idősödik a világ népessége, egyre tovább is élnek az emberek. Jó hír legalább, hogy még ezen veszélyek közepette is vannak olyan országok, ahol a nyugdíjasok jóléte garantált, de Magyarország nem tudott feljebb kerülni ezen a listán.
Idén 7,5 százalékos, jövőre pedig 6 százalék alatti deficittel számol a kormány, egy drasztikus konszolidációnak növekedési áldozata lenne, ugyanakkor már idén csökkenhet az államadósság-ráta – mondta a Figyelőnek a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
A magyar gazdaság újraindítása sikeres volt, de az adósság átmeneti emelkedése után újra csökkenő pályára kell állnia a GDP-arányos rátának – mondta a közgazdász-vándorgyűlés pénteki plenáris programjában Varga Mihály pénzügyminiszter. A politikus kiemelte, hogy a digitalizációnak a három legfontosabb kormányzati cél közé kell kerülnie.
Az amerikai képviselőház helyi idő szerint szerdára virradó éjjel megszavazta a szövetségi adósságplafont megemelő, a kormányzat működését, valamint a természeti katasztrófák és menekültek segélyezését finanszírozó költségvetési törvényjavaslatot.
Az ázsiai tőzsdék ma is rosszul teljesítettek a tegnapi komoly beszakadás után, Európában azonban korrekcióval indult a nap, a legtöbb ország vezető tőzsdéje komoly pluszban van a délutáni órákban. Bár némileg lefelé módosította az idei növekedési várakozását a világgazdaságra vonatkozóan az OECD a legújabb előrejelzésében, de például az eurózóna esetében a májusi előrejelzéshez képest most kedvezőbbek a kilátások. Itthon az eddigi ütemet jelentősen lassítva folytatja kamatemelési ciklusát az MNB, a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte az alapkamatot. A tengerentúlon mérsékelt emelkedéssel indult a nap a tőzsdéken, de végül a Dow és az S&P mínuszban zártak.
Az Egyesült Államok csődjével riogat a pénzügyminiszter, ha a Kongresszus két pártjának nem sikerül megegyeznie az adósság-plafon megemeléséről. Az ország már augusztusban elérte ezt a plafont, a pénzügyminiszter azóta "rendkívüli intézkedéseket" léptetett életbe, hogy finanszírozhatóak legyenek a közkiadások. Amerika csődjétől pár napra vagyunk, és ha bekövetkezne, annak a közgazdászok szerint katasztrofális következményei lennének a globális gazdaságra. De nem fog bekövetkezni, ahogy eddig sosem történt meg az adósságplafon-viták során. A csődöt ugyanis semmilyen gazdasági fundamentum nem indokolja, a jelenlegi vészhelyzetet egészen más okozza.
A Költségvetési Tanács szerint az eddigi költségvetési adatok és a gazdasági folyamatok alapján elérhető az idei évre tervezett hiány.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter sürgette a Kongresszust, hogy függessze fel vagy emelje meg az államadósság-plafont, ellenkező esetben katasztrófával néz szembe az ország.
Már ma is egyre több európai vezető veti fel, hogy a koronavírus miatt fellazult brüsszeli deficitkövetelményeket nem kéne a korábbi, roppant szigorú formában visszahozni. Amíg csak olasz és francia gazdaságpolitikusok pedzegetik a Stabilitási és Növekedési Paktum reformját, semmi új nincs a nap alatt. Csakhogy Németországban hatalmas fordulat van előkészülőben: az SPD 16 év után söpörheti el az európai fiskális szigor zászlóshajóját, a CDU-t. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt ígéretei között ott van a nagyobb állami költekezés, igaz, csak belföldön. De ha a Zöldek is részei lennének a koalíciónak, minden esély meglenne arra, hogy Brüsszel ezentúl tartósan szemet hunyjon a költekezés felett. Ha a növekedési szempontokat nézzük, az SNP reformja indokolt, de a jelentős kockázatok miatt alapos mérlegelést igényel a döntés. A német választás azonban nemcsak a fiskális szigor, hanem az EU új, történelmi jelentőségű vívmányának sorsát is eldöntheti.
A magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény-eladások formájában. Tekintve, hogy az utóbbi években a heti néhány tízmilliárd forintos hazai kötvényaukciók jelentik a piaci alapú eladósodás javát, meglepő lehet az állam hirtelen támadt óriási pénzigénye. Sőt, ekkora forrásbevonás még azokban az években sem számított volna kicsinek, amikor rendszeresen megjelentünk a devizakötvény-piacon. A keddi dolláralapú kötvénykibocsátás a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása volt. Érthető hát a közvélemény kitüntető figyelme: mi történik a magyar államadóssággal?
Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint minden inflációs periódus azzal kezdődött, hogy átmenetinek ítélték az infláció emelkedését. Számos tényező utal arra, hogy az inflációval foglalkozni kell, nem szabad ennek megemelkedési kockázatát alulbecsülni – erről egy előadás keretében beszélt a szakértő az Aegon Alapkezelő mai rendezvényén. Az infláció mellett az eseményen szó esett az egyik leggyorsabban terjedő befektetési trendről, az ESG-ről.
A finn jegybank jelentősen felfelé módosította növekedési előrejelzését, és a jegybankelnök figyelmeztetett: bár a kamatemelés még távolabb van, a kormányoknak fel kell készülniük, hogy a költségvetés finanszírozása megdrágul majd.
Kialakult a végső árazása az 1 milliárd eurónyi, 7 éves futamidejű magyar eurókötvénynek is, így a papírt az euró midswap felett 48 bázisponttal sikerült eladni– közölte szerda délután az IFR News a Refinitiv oldalán.
Infláció, szuperciklus, zöldpénzek, örökké tartó kockázatok. Csak néhány apróság azok közül, amik komoly hatással lehetnek makro oldalon a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacra. Hogyan erősítik vagy esetleg oltják ki ezek a hatások egymást? Milyen gazdasági folyamatok hatnak leginkább a hazai fejlesztésekre és befektésekre? A Property Investment Forum 2021 konferencia Makrogazdasági kitekintő beszélgetésében ezeket vitatták meg a szakértők.
A 10 éves dollárkötvényből végül 2,25 milliárd dollárnyi ajánlatot, a 30 évesből pedig 2 milliárd dollárnyit fogadott el a keddi nemzetközi kötvénykibocsátás keretében az Államadósság Kezelő Központ – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Ez a Portfolio adatai szerint a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása, mai árfolyamon 1258 milliárd forint. Frissítés! Szerdán aztán folytatódott a magyar állam forrásbevonása, ezúttal egymilliárd eurót akar bevonni, ennek részletei itt érhetők el.
A 10 és 30 éves magyar dollárkötvény ajánlati könyve több mint 12 milliárd dollárra hízott, és nagyjából egyenlően oszlik el a két papír között az ajánlatok összege, a két papírból pedig 2-2 milliárd dollárnyi kibocsátás várható – írja az IFR News a Refinitiv felületén.
Kedden délelőtt megadták az indikatív árjegyzési szintet a 10 és 30 éves magyar dollárkötvények kibocsátásához, azaz elindult a papírok kibocsátási folyamata – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Az eurókötvény(ek) kibocsátása szerdán várható.
Ma járt le az értesítesi határidő.
Közel egyhavi csúcson a magyar fizetőeszköz az euróval szembne.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
