államadósság

Kiállnak a cikkük mellett a Harvard Egyetem professzorai

Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff a New York Times-ban közölt nyilatkozatukban továbbra is védik a 2010-ben publikált "Growth in a Time of Debt" című cikküket. Az eredeti cikk az országok adósságállományának mértékét (különös tekintettel 90% fölött) hozza összefüggésbe az illető országok növekedési potenciáljával. Állításuk szerint a felfedezett hibák és megfogalmazott kritikák ellenére, a cikk fő üzenete továbbra is megállja a helyét.

A semmittevés politikája emelkedő adósságrátához vezet

Nem helytállóak azok a vélekedések, amelyek szerint a kormány nem akar (vagy nem akar gyorsan) megállapodni az EU/IMF-fel és nincs B-terv – hangsúlyozta közel két hónapos hallgatás után a Portfolio.hu Forint, Válság, Államadósság címû konferenciáján Fellegi Tamás. A magyar kormány nemzetközi tárgyalásokért felelõs tárca nélküli minisztere azt is elmondta, Magyarország nem adja fel jogát, hogy a vitás kérdésekben az Európai Bírósághoz forduljon; beszélt továbbá az IMF-hitel elképzelhetõ feltételeirõl és a várható konfliktusokról is.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elõadásában arra mutatott rá, hogy nagyon magas az ország adósságfinanszírozási költsége, miközben alacsony a potenciális növekedési üteme. Rámutatott, hogy ez emelkedõ adósságrátához vezet, ha nincs gazdaságpolitikai fordulat, ami növeli a befektetõi bizalmat. Érvelése szerint ezért van szükség az EU/IMF-megállapodásra. Ezzel egyetértett Csaba László, a CEU professzora is, aki úgy fogalmazott: „ha a semmittevés politikáját választja a kormány, akkor a helyzet önmagában is romlik” újabb formabontó gazdaságpolitikai lépések nélkül is.

Fontosabb részletek

• David Lubin (Citigroup) szerint a magyar gazdaság egyik nagy problémája az, hogy évek óta csökkennek a beruházások, a másik pedig az, hogy a bankszektor hitelleépítési folyamatának nem látszik a vége. Mindez emelkedõ adósságpályához vezethet, így nem szabad a törökökhöz hasonlóan az idõhúzásra játszani az EU/IMF-tárgyalások kapcsán.
• Bódis Péter (Pioneer Pekao Investment) szerint nagyon nehéz úgy a befektetõk dolga, hogy Magyarország folyamatosan a hírekben szerepel negatív értelemben, a tartós kiszámíthatatlanság emeli az ország kockázati felárait.
• Pasquale Diana (Morgan Stanley) szerint éppen a rossz megítélés miatt érdeke Magyarországnak, hogy létrejöjjön a hitelkeretről szóló megállapodás. Véleménye szerint a belpolitikai mellett az a kommunikációs ok szól amellett, hogy ne hívjon le pénzt a nemzetközi hitelkeretből, hogy a kormány nagyon sok politikai tõkét fektetett abba, hogy a hitelkeret elõvigyázatossági jellegét hangsúlyozza.
• Bod Péter Ákos (BCE) szerint bár vannak jó irányú kormányzati gazdaságpolitikai lépések, de az összkép rossz, túl sok volt a beavatkozás, amelyek nem voltak elõkészítve és elõre kiszámítva
• Csaba László (CEU) szerint nincs koherens, jól összerakott gazdaságpolitika, „a kormány a kezdetektõl fogva fut az események után”.
• Jelasity Radován (Erste Bank) szerint bár fáj az elmúlt évi jelentõs bankrendszeri veszteség, de legalább megindult a megfelelõ párbeszéd a kormány és a bankok között és rövidesen egy kedvezõ bejelentés is érkezhet.

Orbán Viktor bejelentette az adósságcsökkentést

Az államadósság nem egy közgazdasági probléma, hanem egy ellenség - magyarázta Orbán Viktor, amikor ma délután rövid sajtónyilatkozatban jelentette be, hogy az államadósságot 81%-ról 77%-ra csökkentette a kormány.