Még úgy is többletes lett áprilisban a költségvetés, hogy a költségvetési szervek elkezdték a pénzköltést. Mindez annak köszönhető, hogy a bevételek, elsősorban az áfabefizetéseknek köszönhetően, egyenesen felrobbantak.
A tavaly év végi 74,1%-ról 74,6%-ra visszaugrott az első negyedévben a magyar államadósság bruttó, konszolidált, névértéken számított állománya a GDP arányában - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank. A háztartások kapcsán figyelemre méltó folyamat, hogy több negyedév óta csökken a háztartások finanszírozási képessége, azaz az újonnan felhalmozott követelések és kötelezettségek különbsége. Ezen belül is érdekes, hogy a háztartások készpénz- és betétállománya az idei első negyedévben kicsit csökkent, közben viszont jócskán nőtt az állampapír állományuk.
Rendkívül szépen indult a 2017-es költségvetés, soha nem látott többlet keletkezett januárban. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a bevételek nominálisan és időarányosan is jobban teljesültek a tavalyinál.
Minden idők legnagyobb egyhavi uniós támogatását fizette ki tavaly decemberben a magyar állam, mégsem kell aggódnunk a tavalyi egész éves államháztartási deficit miatt - ez olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-nak küldött válaszaiból. Sőt, esélyes, hogy a GDP-arányos végső büdzséhiány kicsit kisebb lesz annál, mint amit a tárca karácsony előtt jelzett.
A tavalyi év utolsó hónapjában történelmi méretű hiány alakult ki a költségvetésben, a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn nyilvánosságra hozott jelentéséből körvonalazódik ennek az oka. Gigantikus költést rendezett a kormány az utolsó napokban, 3350 milliárd forintot költött, ami a GDP 10%-a.
Kétmilliárd forintos többlettel zárta a novemberi hónapot a központi költségvetés a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai szerint. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a tárca most könyvelte le az aszfaltügyi átutalásokat.
Átlagos többlet volt októberben az államháztartásban - erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium a két héttel ezelőtti részletes adatokat hétfőn kiadott tájékoztatásában. Ebből az is kiderül: a bevételek látványosan visszaestek az év tizedik hónapjában, de az uniós források is bekavartak.
Októberben 59,7 milliárd forintos, nem kimagasló többlet alakult ki a költségvetésben. A tizedik havi szufficit nem változtatott az összképen, továbbra is rekord van az idei büdzsében.
A hagyományokhoz híven a kormány péntek délután, a 4 napos hosszú hétvége előtt pörgette fel a törvénygyárat: 19 törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Nem kis horderejű módosításokról van szó: van itt adócsomag, államháztartási törvény módosítás, foglalkoztatási, oktatási törvények módosítása.
A Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese élő adásban kommentálta a szeptemberi előzetes költségvetési adatokat.
Az államháztartás első héthavi végleges adatai megerősítik, hogy a költségvetés helyzete továbbra is stabil, a 2 százalékos GDP-arányos hiánycél talán most már konzervatívnak minősíthető - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn. Ez alapján egyre valószínűbb, hogy a kormány számára már idén mozgástér áll rendelkezésre a költségvetésben. Akár őszi költekezésbe is foghat.
62,7 milliárd forintos hiánnyal zárta a júliust a költségvetés, ami kedvezőbb havi deficitadat a tavalyinál. Ez annak köszönhető, hogy a kiadások a bevételeknél erőteljesebben csökkentek az év hetedik hónapjában. Az uniós kiadások és a kamatkiadások soron láthatunk komolyabb csökkenést a tavalyi évhez képest.
Az első negyedéves 77,2 százalékról 75,5 százalékra csökkent az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP arányában - olvasható az MNB által szerdán közölt adatokban. A pénzügyi számlák szerint a lakosság finanszírozási képessége enyhén javult az első negyedévhez képest, az államháztartás pedig alig egy százalékos GDP-arányos hiányt hozott össze az utolsó egy évben.
Júliusban 62,7 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere. Ezzel az első hét hónapban a kumulált hiány 464 milliárd forintra nőtt, ami továbbra is a legkedvezőbb adat.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfői értekezletükön megegyeztek: támogatni fogják a keddi Ecofin ülésen Brüsszel ajánlását, hogy kimondják: Portugália és Spanyolország megsértette az EU-s költségvetési szabályokat. A két ország így közelebb került ahhoz, hogy pénzbüntetést kapjon, amire - ilyen okból - még sosem volt példa az EU történetében.
Júniusban 388,9 milliárd forint lett a központi alrendszer hiánya, így az első öt hónap rendkívül kedvező államháztartási helyzete egy csapásra elromlott: az első hathavi együttes deficit 402,1 milliárd forintra ugrott, ami az éves hiánycél 51%-át jelenti - derül ki az NGM ma kiadott adataiból. Nagy aggodalomra azonban nincs ok, hiszen még az időarányosnak is megfelel a június végi deficit, márpedig a második félévben a bevételek szoktak dominálni. Épp ezért az NGM továbbra is tarthatónak mondja a 2%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt azt is rögzítette mai közleményében, hogy a Brexit miatt se az idei, se a jövő évi költségvetést nem kell módosítani.
Idén és jövőre is 700 milliárd forintot meghaladó összeget szed be a kormány különadókból. A tavalyi évhez képest ezzel kis mértékben csökkentek az ilyen sarcokból származó költségvetési bevételek, azonban az állam még mindig jelentős mértékben függ ezektől a milliárdoktól. A kormány pedig előszeretettel fenyegetőzik a különadókkal, nehezen tud leszokni róluk.
Az idei uniós támogatás-kifizetési számokat nagyon durván megtolhatják az új előlegfizetési szabályok, ám ezek a 2016-os növekedésélénkítést nem igazán segítik majd - ez a kép rajzolódik ki a kkv-k számára 50%-ra, a kincstári körben 100%-ra emelt új előleg-szabályok alapján. Mindez azzal magyarázható, hogy a magasabb előleg nem feltétlenül kerül ki idén a gazdaságba, hiszen a nyertes projektek megvalósításához továbbra is ugyanannyi idő kell. Közben viszont lesz némi kamatbevétele azoknak a szereplőknek, akiknek a számláján ott parkol az államtól megkapott megemelt előleg.
Az első negyedéves meglepően gyenge GDP-adat láttán is "célunk elkerülni az autógyártás és az uniós források kizárólagos hatását, vagy éppen kitettségét" - többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter azonban ennél is tovább ment, hiszen azt is kijelentette, hogy határozott véleménye szerint hátrányos hatása is van az országba áramló EU-forrásoknak részben az elhalasztott beruházások, részben az ingyenpénzek projektmegtérülést torzító hatása miatt. Az S&P térségi elemzője egyébként tegnap részben az EU-forrásoktól való túlzott függőséggel indokolta, hogy egyelőre miért nem fogják felminősíteni Magyarországot, így Varga friss jelzései már ennek elismerését is jelzik:
Az államháztartást szabályozó joganyag módosítását, a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó törvénymódosításokat, valamint az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetéséről szóló rendelkezéseket is tartalmazza a jövő évi költségvetést megalapozó kormányzati törvénycsomag, amelyet kedden 125 igen, 41 nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.
Hírfolyamunk folyamatosan frissül.
Év végére kész tervekkel rendelkeznek majd.
A dollárral szemben érezhető a nagy erő.
Ez mindenkit érint, akinek van inflációkövető állampapírja.
A magyarok fele tervez külföldi utazást, háztartásonként átlagosan 575 ezer forintból.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
