Orbán Viktor miniszterelnök pénteken megint megpendítette a nullás költségvetés tervét. Elmondása szerint hosszú távon szeretnék teljesen megszüntetni, hogy az állam többet költsön bevételeinél, vagyis legalább nullás egyenlegű költségvetést szeretnének. Egy ilyen cél teljesítéséhez jókora költségvetési kiigazításra lenne szükség.
Felszámolási eljárást kezdeményezett a hazai tőzsdén jegyzett Business Telecommal (BTel) szemben az a kötvénytulajdonos, akivel szemben fennálló kötvénytartozását most már hónapok óta nem fizeti meg a BTel. Az ügy akár az egyébként is nehéz helyzetben lévő cég végét jelentheti, nagyjából 1 hónapja lehet a BTelnek, hogy rendezze tartozását. A cég vezérigazgatója október elején még azt nyilatkozta a Portfolio-nak, hogy szándékukban áll a kötelezettséget teljesíteni, a kötvényes, és képviselője azonban nem lát sok esélyt erre. A BÉT és az MNB csigalassúsággal lép az ügyben, a befektetők hetekkel később jutnak csak fontos, kötvény- vagy részvénybefektetésük szempontjából kulcsfontosságú információkhoz.
Miután Varga Mihály benyújtotta a 2015-ös költségvetés tervezetét a Parlamentnek, megtudhatjuk, hogy a kormány mely feladatokra mennyit szán jövőre. Érdekes számokat is találunk, ha az idei előirányzatokhoz viszonyítunk. Összességében azt mondhatjuk, hogy a kormány nagyon meg akarja fogni a gyeplőt a kiadások tekintetében. Az egyes kiadási célokat persze eltérően érintik az intézkedések: a szociális kiadásokat valóban visszanyesi a kormány, míg a közmunkaprogram kerete tovább nő és a Beruházási Alapban rejlő kiadásokra is valahonnan előteremti a pénzt. A Paksi Atomerőművel kapcsolatos beruházásra jövőre 28 milliárdot költene a kormány a Beruházási Alapból.
A várakozásoknak megfelelően csütörtök délután a kormány benyújtotta a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A tervezetben szerepel az internetadó, melyből 25 milliárd forintot vár a benyújtó Nemzetgazdasági Minisztérium. A részletes bevételi tervek között is találni érdekes tervszámokat. Ami szembetűnő, hogy a kormány az ÁFA-bevételeknél rendkívül nagy növekedésre számít még az idei tervekhez képest is. Úgy tűnik, hogy az elektronikus áruforgalmi figyelő rendszertől jelentős bevételnövekedést vár a kormány, azonban a tervezetben csak annyi szerepel, hogy több tízmilliárd forint jöhet be többletbevételként.
A Portfolio gyűjtése szerint jövőre legalább kilenc adóemelés valósul meg, ha a kormány által beterjesztett tervezet lép életbe. Persze az adócsomag november 18-i megszavazásáig még számtalan módosítás érkezhet. De nem is emiatt elkeserítő az adóintézkedések üzenete, sokkal inkább az új különadók miatt. A kormány láthatóan kedvenc adópolitikai eszközének tartja a szektoriális terheket, és egy jelentéktelennek tűnő 20 milliárd forintos bevételért is jelentős kockázatokat vállal fel. Ez pedig minden "extraprofitot" termelő ágazat számára figyelmeztető.
A kormány az internet megadóztatására készül, ami sok szempontból aggályos, de egyik kellemetlen mellékhatása az is, hogy sok szolgáltató működését gyakorlatilag ellehetetleníti. Ilyen lehet a hazai tőzsdén jegyzett BTel is, amely már az internetadó bejelentése előtt is nehéz helyzetben volt, a kormány terve azonban végképp beteheti a kaput.
Az internetadó is ékes példája annak, hogy a magyarországi vállalatok megpróbálnak együtt élni a nem piacbarát kormányzással. Négy év kormányzás után még mindig él a hit, hogy párbeszéddel, különalkukkal lehet enyhíteni a kormányzás őket sújtó intézkedéseit. Több forrásból származó értesüléseink szerint a kormány eddigi talán legnagyobb politikai ballépése, az internetadó, nem kormányzati fejből pattant ki, hanem az iparág egyik szereplője vetette fel, még ha a vállalati szándék egészen más is volt. A törvényelőkészítést az NGM végezte, a döntést a kormány hozta meg a netadóról, az alapötlet ugyanakkor információink szerint az egyik nagy mobilszolgáltató cégé lehetett, aki ötletekkel segítette a kormányzatot, hogyan tudják növelni a szektorból származó bevételeket. Egészen véletlenül az új adó marginálisan érintheti az ötletadó mobilcéget, miközben szélesebb értemben vett versenytársaikat üzletpolitikájuk teljes átgondolására sarkallhatja.
A megfelelő életbiztosítás kiválasztása nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Kockázati-, elérési-, járadék-, vegyes- vagy unit-linked biztosítás? Van miből válogatni, de egyáltalán nem mindegy, mi alapján döntünk. Vannak olyan biztosítások, amelyek nagyobb teret engednek a befektetési termékek kiválasztásában az ügyfélnek, de ezért cserébe magasabb díjakat számítanak fel. Más biztosításoknál pedig lehet, hogy nincs ilyen mozgástér, de legalább a minimum hozam garantált. Mostani cikkünkben azt vizsgáltuk meg, hogy mit tud nyújtani egy hagyományos- és unit-linked biztosítás és melyek azok a pontok, amelyeken nem árt kétszer is átfutni, mielőtt megkötnénk a szerződést.
Selmeczi Gabriella ma közölte: a Fidesz székházában keletkezett "10 millió forintos kár" havi 700 forinttal számolva 1200 évnyi internetadónak felel meg. Úgy éreztük, kijelentésével egy új egyenértékest vezetett be a köznyelvbe (a lélegeztetőgép-egyenértékes után), ezért szerintünk nem is kéne itt megállni a populizmussal. Kapva az alkalmon kiszámoltuk, hogy hány évnyi netadónak felel meg például az államadósságunk, egy havi átlagbér, Paks II. vagy éppen egy OTP-részvény. De a rend kedvéért azt is kiszámoltuk, az egy év alatt befolyó netadóból futná a felújításokra akkor is, ha akár több mint 7,5 éven keresztül minden nap "10 milliós kárt" okozva tüntetnének a netadó ellen. A kormány és kormánypárti politikusok az ilyen kijelentéseikkel az új sarcot próbálják jelentéktelenné tenni, azonban azt látni kell: a hirtelen összedobott fércműnek brutális következményei lehetnek a szolgáltató cégekre, az előfizetőkre, és akár a feltörekvő iparágakra.
Sokkoló, érthetetlen az internetadó (tudjuk, a távközlési adó kiterjesztése), minden szereplőt az adatforgalom korlátozására kényszerít, pedig a világ pont az ellenkező irányba megy, nyilatkozta a Portfolio-nak Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, aki hozzátette, nem egészen újabb sarcra, inkább könnyítésekre számítottak, amikor a kormány az adópolitika felülvizsgálatáról beszélt. A Magyar Telekom álláspontja a netadóval kapcsolatban határozott és világos: a törvénytervezet visszavonását szeretnék elérni, és abban bíznak, hogy a döntéshozók megértik és elfogadják azokat az érveket, amiket a szakma képvisel. A Telekom a jogszabály-tervezetet egyelőre nem tekinti véglegesnek.
Sapkával vagy fedetlen fővel, a kisebb netszolgáltatóknak meg vannak számlálva a napjai, ha megszavazzák a miniforradalmat kirobbantó internetadót. A több szempontból is igencsak vitatott ágazati adó az egyik kisméretű netszolgáltató cégnél is kiverte a biztosítékot. Az egyik ilyen szolgáltatót képviselő olvasónk klaviatúrát ragadott, most az ő gondolatait és a beszédes számokat mutatjuk be.
Habár a jövő évi költségvetési törvénytervezet benyújtásáig még hátra van néhány nap, a Költségvetési Tanács legutóbbi hivatalos véleményéből számos fontos információt megismerhettünk. Ezek közül kiemelkedik, hogy az idei 2,9%-os hiánycél után "szigorúbb" lenne a kormány, 2,4%-os deficitet tűz ki. Az azonban sajnos nem derül ki a KT véleményéből, vajon az október 20-án véglegesített költségvetési tervezetben szerepelt-e már az internetadó 2015-ös bevezetése.
Alábbi cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen főbb számokkal kalkulál a kormány a 2015-ös évre, hogy a költségvetési törvénytervezet pénteki benyújtásakor már ne lepődjenek meg, annyira.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfő délután be is nyújtotta módosító javaslatát az internetadóhoz. Ezek szerint - a telefonadóhoz hasonlóan - felső korlátot vezetnének be, a magánszemélyek esetében 700 forint, a vállalatok esetében 5000 forint lenne. Ezzel a Portfolio által korábban kalkulált 28 milliárd forintos várható bevétel is módosul, mégpedig felfelé.
Az OTP is érdeklődik a Citi eladó lakossági üzletágáért, de olyan friss az ügy, hogy egyelőre még nincsenek részletes információik arról, mennyire érné meg nekik az üzletág felvásárlása - árulta el Takács András, az OTP Vagyonkezelési és Befektetési Szolgáltatási igazgatóságának vezetője. Lesznek, akik sorba állnak majd a tálcán kínált ügyfélállományért, de például a tőkemegfelelés és a források szűkössége sokaknak jelenthet szűk keresztmetszetet. A szakembert egy privátbanki felvásárlás mozgatórugóiról, az utóbbi hetek nagy részvénypiaci eséséről és az alacsony hozamkörnyezet kihívásairól is megkérdeztük.
A forintot elhagyta az ereje: ezen a héten minden nagyobb devizával szemben gyengültünk, annak ellenére, hogy a globális tőkepiaci hangulat kedvező volt, más feltörekvő piaci devizák pedig még erősödtek is. Az euróval szemben ismét a 200 napos mozgóátlagnál járunk, míg a dollárral szemben ismét az 50 napos fölött. A Portfolio értesülései szerint nem a kitiltási botrány áll a magyar kötvény- és devizapiaci feszültségek mögött. Sőt, a szerdán befuccsolt aukciónál is talán érdekesebb lehet a devizahitelek forintosítása, aminek a részleteit legkorábban november 4-én ismerhetjük meg. A legújabb hírek szerint piaci árfolyamon történik majd, de ezzel még nem szűntek meg végleg a bizonytalanságok. Amennyiben például egy meghatározott - de nem túl távoli - nap alapján lenne meghatározva az átváltás, akkor az egész hazai bankrendszernek az volna az érdeke, hogy addig minél jobban gyengüljön a forint, majd azt követően - amikor az átváltásra sor kerül 2015 első nyegedévében - erősödjön amennyire csak tud.
A magyar vezetés évek óta tesz olyan lépéseket, amelyek nehezen összeegyeztethetők a nyugati normákkal, így összességében nem lehet meglepő, hogy az amerikai kormány diplomácia szinten viszonylag drasztikus lépésre szánta el magát hazánkkal szemben. Gyűjtöttünk három energetikai példát az idei évből, amelyek részesei lehettek az amerikai cérna elszakadásának.
Újabb adót vet ki a távközlési cégekre a kormány, azaz mégsem, egy korábbit terjeszt ki az internetezésre, ami 20 milliárdot hozhat a költségvetésnek, de lehet, hogy 200-at, de az csődbe vinné az internetszolgáltatókat, akkor legyen inkább csak 20-25 milliárd az adóteher, de akkor kellene egy felső korlát, mondjuk nagyjából ezer forintos, vagy legyen inkább csak hétszázas?
Sok itt a kérdés, úgyhogy jöjjön az internetadó szájbarágó!
Sokszor elgondolkodunk azon, hogyan lehetne megtakarításainkat a lehető legjobb feltételekkel és legegyszerűbb módszerek mellett befektetni. Az már csak hab a tortán, ha mindezért még adót sem kell fizetni. Ma már erre is van megoldás, mégpedig a tartós befektetési számla keretében. Ehhez persze olyan kérdésekre is választ kell találnunk, hogy milyen időtávra kell lekötni a pénzt, mi történik a számla feltörése esetén és ki az, aki végül befizeti az adót. Ezekre a kérdésekre gyűjtöttük össze a válaszokat az alábbi cikkünkben.
A befektetési alapok piacán megkezdődött a szektoron belüli átrendeződés, és mivel a kötvényalapoknál rövidesen jön a kijózanodás, a vegyes- és abszolút hozamú konstrukciók kerülhetnek előtérbe. Ma már csak nagyobb kockázat felvállalása mellett lehet reálhozamot elérni, nagy kérdés, hogy mi történik, ha a volatilitás a népszerű alapok teljesítményét is megtépázza. Köves Benedek, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója bizakodó, a nyugdíjcélú megtakarítások a jövőben felértékelődhetnek, ehhez viszont olcsó, hosszú távra optimalizált és aktívan kezelt termékekre van szükség.
A piaci szereplők abnormálisnak tartják, hogy 1,5-1,6 százalékos hozamon forognak a magyar kincstárjegyek, miközben a Magyar Nemzeti Bankról már tudják, hogy nem csökkenti tovább az irányadó kamatát 2,1 százaléknál. Mostanra végre megtalálhatták a módját annak, hogy mást tegyenek a portfóliójukba - mondta el Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a Portfolio kérdésére. Véleménye szerint a piac nem tulajdonít majd különösebb jelentőséget a befuccsolt aukciónak, a visszaeső kereslet árakban való lecsapódása pedig előbb-utóbb megtörténhet és akkor visszatérünk a normális kerékvágásba. A jövő heti három hónapos papírokból mindenesetre már csak 30 milliárdot próbálnak majd eladni.
Trump és a Kongresszus visszavonná a Biden-korszak energiahatékonysági előírásait, ezzel új pályára állítva...
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek... 
2025 tavaszán a magyar kormány gyökeresen átalakította a vissza nem térítendő beruházási támogatások rendszerét....
A múlt héten Isztanbulban voltunk, egyik este el kellett mennem egy messze lévő boltba, vittem a telefonom, hogy visszataláljak...
Kína újabb energiapiaci áttörésre készül, de a hidrogén esetében egészen más stratégiát alkalmaz, mint korábban...
Historically, the United States has been a central hub in science, attracting significant number of global talents, particularly...
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
