Elemzés

2015. február 16. 11:22 | Pogátsa Zoltán

Miért alacsonyak a béreink? Válasz a Portfolio írására

A Portfolio oldalain nem régen egy írás jelent, meg, ami azt boncolgatja, miért alacsonyak a magyar bérek. Az írásának keretes része azzal kecsegteti olvasóit, hogy ha “biztos tudást" szeretnének kapni az “összeesküvés-elméletek és kizsákmányolás-teóriák" híveivel szemben, akkor Oblath Gábor nyomán el kell fogadják azt az érvelést, miszerint a magyar bérek a termelékenységünk szintje alapján teljesen a helyén vannak. Madár István írásával több ponton nem értek egyet.

2015. február 16. 06:03 | Csiki Gergely

Milliókat érint a kormány legújabb lépése

Két alapvető, de már közhelyszerű állítás igaz a magyar egészségügyre: keveset költ az állam erre a célra, és azt is rosszul teszi. A kormány legújabb, egészségügyet érintő átalakítási tervei kapcsán nagyon úgy tűnik, hogy a második szempont kerekedett felül, vagyis a "feneketlen kút" megközelítés. Addig nem öntenek ide több pénzt az állami kasszából, amíg rendbe nem teszik a finanszírozást. Ez a fajta megközelítés azonban számos mellékhatást von maga után. Mindezek fényében rendkívül érdekes lesz, hogy a következő másfél hónapban a kormányzat hogyan készül fel a negatív kockázatok kezelésére.

2015. február 11. 14:21 | Csiki Gergely

Új európai exodus zajlik rajtunk keresztül

Kilátástalan gazdasági helyzet, a legmagasabb munkanélküliség Európában, a lakosság egynegyede a szegénységi küszöb alatt, mindent behálózó korrupció - röviden így lehetne összefoglalni a Szerbiától 2008-ban függetlenné vált Koszovó helyzetét. A balkáni ország állampolgárai végső elkeseredettségükben már csak egyetlen utat látnak maguk előtt, a menekülést nyugatra, ami első ránézésre tavaly ősztől könnyebbnek tűnik. A legszegényebb európai országból elsősorban Németországba, Ausztriába, Belgiumba és Csehországba vándorolnak az emberek, Magyarországon keresztül, így a hatalmas kivándorlási hullám minket is érint. Klasszikus értelemben véve azonban Magyarországra történő bevándorlásról nem beszélhetünk, az "átmenő" forgalom érint minket és "külső" schengeni határként szerepünk fontos ebben a helyzetben.

2015. február 11. 11:00 | Gayer Attila

Őrület a javából! - Sokan követhetik az Apple-t

Egészen extrém folyamatokat láthatunk jelenleg az európai kötvénypiacokon, ami leginkább az Európai Központi Bank számlájára írható, aki a nagy jegybankok között utolsóként meghirdette az állampapír vásárlási programját. Mindez oda vezetett, hogy már az európai vállalati kötvényeknél is kialakultak negatív hozamok, ami ebben a szegmensben különösen ritkának számít. Ez pedig már olyan cégek figyelmét is felkeltette, mint az Apple, mely a napokban jelezte, svájci frankban bocsátana ki kötvényeket. Bár a mozgások egyelőre a magas minősítési európai vállalatoknál igazán látványosak, a piac többi szegmense is érdekes lehet, főleg a befektetési kategória alatti bóvli kötvények felső, "BB" besorolású instrumentumai, hiszen az EKB kötvényvásárlásai egyre inkább szorítják majd ki a befektetőket az alacsony kockázatú eszközökből.

2015. február 11. 06:06 | Árgyelán Ágnes

80% felett nyertek, akik mertek

80% feletti nyereséget zsebelhettek be tavaly azok a befektetők, akik indiai részvényalapokba fektettek, az egyértelmű vesztesek 2014-ben pedig az orosz papírokat vásárlók voltak. Tavaly 48 alapnak sikerült 10% feletti hozamot felmutatnia, a tartósan alacsony hozamkörnyezet és a likviditásbőség ráadásul 2015-ben is a kockázatosabb befektetéseket, és ezáltal a részvényeket hozza előtérbe. Na de mely régiók részvénypiacai teljesíthetnek jól idén és mihez kezdjünk a piacokra újra visszatérő volatilitással? Ez utóbbira egyszerűbb a válasz: diverzifikálnunk kell.

2015. február 10. 16:00 | Pál Tamás

Fáziskésésben Európa?

"Én nem akarok gyanúsítgatni, Virág elvtárs, de nem jött egy kicsit későn ez a tűzoltóparancsnok?" - tehetnénk fel Bacsó Péternek "A tanú" című filmjéből szállóigévé vált kérdését azzal kapcsolatban, hogy az Európai Központi Bank (ECB) miért csak évekkel később kezdi meg saját mennyiségi lazító programját (QE), akkor, amikor az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) már annak kivezetésén gondolkodik. Pál Tamás közgazdász cikke a történtek áttekintésével a fáziskésésre keresi a magyarázatot és kitér arra, hogy az európai mennyiségi lazítástól várt hatás előtt milyen akadályok tornyosulnak.

2015. február 09. 06:32 | Gayer Attila

Ilyen még nem volt a Richternél! - Összeomlott a profit

Az elemzői várakozások fényében felemás gyorsjelentést tett közzé ma hajnalban a Richter, az üzemi profit jelentősen felülmúlta az előrejelzéseket, míg a nettó eredmény jókora csalódást okozott. Összességében elmondható, hogy régen voltak már ennyire bizonytalanok az elemzők egy negyedéves teljesítmény becslésénél, mint most, ezt részben a rubel extrém mozgása magyarázta.

A jelentés fontosabb pontjai az alábbiak:

• Megugró forgalom Magyarországon
• Összeomló orosz és ukrán bevételek
• Stabil nyugat-európai növekedés, köszönhetően az Esmya-értékesítések folytatódó felfutásának
• A működési költségeket az előrejelzések mentén sikerült kordában tartani, sőt, a negyedévben az értékesítési költségeknél 20 százalékos csökkenés volt megfigyelhető
• Az üzemi eredmény az összeomló rubel mellett háromszorozódni tudott
• A pénzügyi soron extrém mértékű, 15 milliárd forintos veszteség keletkezett a rubelben nyilvántartott követelések átértékelése miatt...
• ... aminek következtében a nettó eredmény 4 milliárd forint feletti veszteség lett, hasonlóra eddig nem volt még példa a Richternél
• Az üzemi eredmény tekintetében sikerült felülteljesíteni a 2014-re vonatkozó elemzői várakozásokat, a nettó profitban viszont jelentős, több mint 30 százalékos elmaradás látszik a konszenzushoz képest. Ez utóbbi azt is előrevetítheti, hogy a közelebbi időszakokra vonatkozó konszenzusos várakozások is lejjebb jönnek majd a következő hónapokban.
• A hosszabb távú profit folyamatok kedvezőtlenek, a 12 havi gördülő nettó profit új mélyponton van
• A nettó pénzállomány tovább csökkent, ennek egy részvényre vetített értéke a tőzsdei ár 13 százalékát teszi ki.

2015. február 07. 07:28 | Madár István

De tényleg, miért keres többet egy osztrák, mint egy magyar?

Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - hangzik a megállapítás. Csakhogy a hétköznapi életben sokan érzik úgy, hogy valójában magasabb kereset járna nekik az erőfeszítésük, munkájuk alapján. Tényleg, akkor miért nem kapják meg?

2015. február 06. 11:20 | Palkó István

Kiszivárgott: készül Matolcsyék újabb hitelbombája

Még át sem estek a bankok az elszámolási és forintosítási teenedőkön, máris újabb nagy változásokat tervez a Magyar Nemzeti Bank a jelzálogpiacon - tudta meg a Portfolio. A változások lényege, hogy biztonságosabbá tegyék a jelzáloghitelek finanszírozását és a bankok mérlegszerkezetét a jelzálogfedezetű papírból történő finanszírozás részleges kötelezővé tételével. A meglévő hitelek esetében újabb banki veszteségekkel, az új hitelek esetében pedig kamatemelkedéssel járhat mindez a piacon, de az OTP, az FHB és az Unicredit előnyös pozícióból indulhat.

2015. február 06. 06:05 | András Bence

Ez az a fordulat, amire tényleg senki nem számít most

Manapság szinte mindenki "sztárnak" gondolja a dollárt és előszeretettel fogad annak az erősödésére. Ez eddig bejött, de a devizapiaci trendek sosem örök életűek. Tudjuk jól, hogy mennyi érv szól a dollár mellett, mégis elővettük a kontrariánus énünket és megvizsgáltuk egy lehetséges fordulat valószínűségét. Ha mélyebbre ásunk az eurózóna és az USA gazdasági folyamataiban, akkor bizony találunk olyan érveket, amely szerint az euró további leértékelődése már nem indokolt. Az elemzőházak döntő többsége még mindig a dollár további erősödésére, konkrétan paritásig erősödő zöldhasúra számít, mi ezzel az írással óvatosságra szeretnénk inteni olvasóinkat.

2015. február 04. 15:00 | Madár István

Ömlik a pénz külföldről

Alaposan újrarajzolta a külföldről hazautalt jövedelmekről alkotott képet az MNB legutóbbi revíziója. Az új adatok szerint ugyanis az elmúlt években olyan gyorsan növekedett a külföldön kapott keresetek hazautalása, hogy az már nemzetgazdasági jelentőségű tétellé hízott. És eközben rendbe rakta a külföldön dolgozók számának gyors növekedése és a hazautalások közötti látványos ellentmondást.

2015. február 04. 10:55 | Csiki Gergely, Rigó Anita

Ahol a kádárizmus nem szűnt meg (Interjú)

Folyamatosan növekszik az igény a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. De mi ennek az oka? Hogyan reagálnak erre a piaci szereplők? Kik ezek a betegek és hogyan lehet őket ellátni? Ezekre a kérdésekre is válaszolt a Portfolio-nak adott interjújában Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. A kórház igazgatóságának tagja úgy véli, hogy elmúlt 20-25 évben felnőtt egy olyan generáció, amelyik hozzászokott a piaci viszonyokhoz az élete minden területén, ezért számlára fizetnek szívesebben. Ezek a páciensek nem akarnak beállni az állami egészségügyi rendszer soraiba. Lantos Gabriella kifejti a véleményét arról a kormányzati tervről is, miszerint a magán egészségügyi szolgáltatások finanszírozásából ki akar vonulni az állam.

2015. február 04. 05:50 | Kármán András

Hogy lesz ebből növekedés és infláció?

Az Európai Központi Bank a lazító program bevezetésével - jókora késéssel - követte az amerikai jegybankot. A cél, hogy az eurózóna gazdasága élénküljön és a deflációs veszély eltűnjön. Az eurózóna azonban nem az Egyesült Államok, a "QE" itt nem ugyanúgy hat. Az EKB akkor lehet sikeres, ha már rövid távon sikerül beindítania a hitelezést.

2015. február 03. 16:50 | Sallai György

Új magyar nagybankok születnek: foghatják a fejüket a bábák

Magyarország nem a nagy bankfúziók hazája, legutóbb az Erste-Postabank tranzakcióban migráltak két nagybankot, több mint 10 éve, azóta kisebb ügyfélállományok mozogtak ide-oda, de jelentős portfóliók nem vándoroltak egyik pillanatról a másikra a piacon. A közeljövőben azonban több ilyen esetet is láthatunk majd, és ez fölvet bizonyos informatikai kérdéseket is, mert a modern bankrendszer nem kockás papíron működik.

2015. február 03. 15:26 | Csiki Gergely

Kiderült: tényleg vaktában lövöldöz a kormány

Az elmúlt években egyre nagyobb költségvetési kiigazításokat hajtott végre Magyarország és ezek egyre fontosabb szerepet játszottak az egyensúly javításában - derül ki az Állami Számvevőszék kedden közzétett jelentéséből, melyben a szakértők a 2007-2013 közötti éveket vizsgálták. Az elemzés szerint javította a kiszámíthatóságot, hogy az elmúlt években megnőtt az előzetes tartalékképzés szerepe. Azt azonban várhatóan nem teszi zsebre a kormány, hogy az ÁSZ szakértői azt is megállapították: számos esetben a törvényi előírások ellenére nem készítettek az illetékesek hatástanulmányokat. Varga Mihály emiatt javaslatot is kapott a számvevőktől.

2015. február 03. 13:11 | Portfolio

Bréking: Magyarországra jöhet a BMW!

Több, konkrét iparpolitikai megállapodás született hétfőn, Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóján - értesült a VS.hu magyar kormányzati, illetve német gazdasági forrásokból. Többek között az is körvonalazódik, hogy a BMW gyárat épít Magyarországon, míg a Mercedes tovább bővíti kapacitásait. Mindkét döntés racionális lenne annak fényében, hogy a bajorok már komoly beszállítói háttérrel rendelkeznek, míg a Mercedes kompaktjai annyira népszerűek, hogy nem győzik már kielégíteni a megrendeléseket.

2015. február 03. 10:50 | Nagy Bálint, Palkó István

Egy-két bank még beolvadhat - Nagy tervek az MKB-nál

Nem azért vesz meg bankokat az állam, hogy külön-külön működtesse őket, hanem azért, mert egyértelműen összevonásban gondolkodik. Két-három bank összeolvasztásával már jelentősen racionalizálható az infrastruktúra - mondja a szanálás alatt álló MKB Bank most érkező vezérigazgató-helyettese a Portfolio-nak adott interjújában. Hetényi Márk nem érzékel állami nyomást arra, hogy indokolatlanul hitelezzenek kiemelt szektorokat, az viszont cél, hogy 2016-ban már nyereséges legyen az MKB.

2015. február 02. 15:03 | Nagy Viktor

Vége Európának? Vagy pont most fordul jóra minden?

Még hogy unalmas évkezdet! Januárban csak kapkodtuk a fejünket: a görögök megint drámáztak, Európában elindult a pénzeső, a svájci jegybankban pedig úgy döntöttek, a kiszámíthatóságot sem kell túlzásba vinni, léptek is egy akkorát, hogy a föld is beleremegett. Ez utóbbit a pórul járt befektetők soha nem fogják elfelejteni. Közben tovább esett az olaj ára, lassan egy dollárt kell adni egy euróért, és még a tetszhalott arany is magához tért. Izgalmas volt a január a tőzsdéken.

2015. február 02. 11:10 | Weinhardt Attila

Mi lesz, ha egyszer belénk szeretnek a befektetők?

Furcsa kettősség látható a magyar piacon, hiszen úgy is történelmi mélypontra süllyedtek a magyar forint- és devizaalapú állampapír hozamok, hogy közben folyamatosan alulsúlyozták a befektetők a magyar papírokat. A rendkívül alacsony magyar hozamok persze megmagyarázhatók azzal, hogy a fejlett világban is ugyanez történt a nagy jegybankok lazító politikája hatására, de izgalmas feltenni azt a kérdést, hogy mi lesz, ha egyszer végre beleszeretnek a befektetők Magyarországba, azaz elkezdik felülsúlyozni. Akkor majd még tovább esnek, illetve tartósan alacsonyan maradnak a magyar kötvényhozamok a megjelenő plusz vételi érdeklődés hatására? Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, főleg amiatt, hogy az alulsúlyozásra tekintettel még nem igazán készültek fel Magyarország idei esetleges felminősítésére. Ez azonban a devizahitelek forintosítása után a második félévben esélyes abból kiindulva, amit a hitelminősítők tavaly őszi közleményeikben megfogalmaztak.

2015. február 02. 06:15 | Portfolio

Példátlan roham indult a lakáshitelekért - Sírás lesz idén a vége?

Megmozdult a hitelpiac 2014-ben: 240 milliárd forint lakáshitelt vett fel a magyar lakosság a bankoktól, ami 59%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Jó hír, hogy a bankok év végén sem húzták be a hitelféket, igaz, az MNB január 1-jével életbe lépett korlátozásai még okozhatnak a jövőben visszaesést. A kamatok csökkenése tavaly a hitelpiac egészére jótékonyan hatott, de a lakáshitelek teljesítményét nem sikerült a többi szegmensnek megközelítenie. A jegybank friss banki adataiból az is kiderül, hogy a lakosság forintbetétei hat éve nem látott mértékben ugrottak meg év végén.