Elemzés

Kitudódott: nem érdemes hátat fordítani a részvényeknek

Nem hozott drámai újdonságot december a piacokon, még az sem tudta megtörni a részvénypiaci lendületet, hogy a Fed múlt héten meglepetésszerű döntést hozott, és már januártól elkezdi a QE3 visszavágását. A Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők nem változtattak nagyobb mértékben a modellportfólióikon, a részvényarány 40%-ról 38%-ra esett vissza, miközben hasonló mértékben nőtt a pénzpiaci eszközök aránya. A visszajelzések alapján a többség optimista a részvénypiaci kilátásokat illetően, bár a politika felől sokkal inkább a fundamentumokra helyeződik majd a hangsúly, az étékeltség pedig nem mindenhol attraktív. Az alacsony kamatkörnyezet marad, ilyen helyzetben csak úgy lehet hozamot elérni, ha nagyobb kockázatot vállalunk. A kötvénypiacon a lehetőségek korlátozottak, így a részvények és az alternatív eszközosztályok lehetnek népszerűek 2014-ben is.

Ez lesz a tíz "legtrendibb" dolog 2014-ben

A jövő év többek között a kibertámadások, a magas munkanélküliség, az óriásvárosok és a növekvő jövedelemkülönbségek éve lesz - derül ki egy friss kutatásból. A World Economic Forum tíz fontos 2014-es trendet azonosított - többségükben nem éppen kedvezőket.

Valaki kiszállt, valaki elszállt (TOP 10 sztori - 10.)

Javában zajlik a forradalom a technológia szektorban. Az okostelefon-háború mostanra kiteljesedett, megbuktatva évtizedes cégeket, másokat pedig uralomra emelve. A sci-fik lassan valóra válnak, hiszen a pénzügyi rendszerben megjelentek a virtuális fizetőeszközök, a közösségi média pedig egyre inkább átszövi életünket. Mindeközben az innováció újabb és újabb, időnként furcsa termékeket szül, a háttérben pedig botrányos dolgok derülnek ki. Ilyen volt a technológia szektor éve, amiből a legfontosabb sztorikat gyűjtöttük most össze.

Miért (lenne) fontos a jó jegybanki kommunikáció?

A jegybank szakmai tevékenységével kapcsolatban az utóbbi időben számos közgazdász fogalmazott meg kritikát. A kamatcsökkentés üteme, mértéke, valamint a Növekedési Hitelprogram első, majd második köre sok szakértőben ébresztett kételyeket. Arról persze hosszan lehetne vitatkozni, hogy a megfogalmazott problémák milyen valószínűséggel következhetnek be, illetve milyen makrogazdasági hatásokkal járhatnak, mégsem alakult ki hosszas szakmai diskurzus és nem is alakulhatott ki, amiben jelentős szerepe van a jegybanki kommunikációban bekövetkezett változásnak.

Hosszú szülés volt, de jól sikerült

A Fed fél év után végre belekezdett a rekordnagyságú mennyiségi lazításának visszafogásába, ami az évek alatt 4 billió dollárig hizlalta mérlegét. Ugyanakkor, ahogy szeptemberben, úgy most is meglepte a piacokat a döntésével, de talán a legnagyobb meglepetés az, hogy ez milyen jól sikerült. Míg szeptemberben pusztán a tapír feltételezésére is meginogtak a hosszú hozamok, addig tegnap a hús-vér állat jelenlététől sem ijedtek meg. Sőt, az S&P 500 konkrétan ralizni kezdett, ami arra utal, hogy a Fed kommunikációja jelentős sikert ért el: már elhiszi a piac, hogy a tapering nem jelent monetáris szigorítást.

Mire kell a kormánynak a Főgáz?

Az idén két jelentős gázpiaci tranzakciót jelentetett be az állami tulajdonban lévő MVM-csoport. Szeptember végén az E.ON hazai gázüzletágát vásárolta meg a cégcsoport, míg tegnap a tulajdonos MNV Zrt. felhatalmazást adott a vállalat menedzsmentjének, hogy 41 milliárd forintért vásárolja meg a német RWE Főgáz Zrt.-ben lévő kisebbségi részvénycsomagját. A budapesti székhelyű gáztársaság ezzel teljes egészében hazai kézbe kerül, ugyanis többségi tulajdonosa ezt megelőzően is a Főváros volt. Mire kell a Főgáz az MVM-nek, illetve a kormánynak?

Az eurózóna elhibázott válságkezeléséről

Nagyon figyelemre méltónak tartom Dedák István érvelését az eurózóna elhibázott válságkezelése kapcsán, amelyet a Portfolio.hu-n december 3-án és 5-én megjelent kétrészes cikkében fejtett ki. Jelen cikkben egyrészt az egyetértésemet kívánom kifejteni Dedák helyzetértékelésével kapcsolatosan, másrészt amellett érvelek, hogy a hatékony válságkezelési mód az eurózónában is az lenne, ha az EKB expanzívabb monetáris politikát folytatna és a FED-hez hasonlóan meghirdetné a "quantitative easing" kötvényvásárlási programot. Harmadrészt, azt is megfontolásra javaslom, hogy a jövőben a gazdaságpolitikai személet államadósság- és államháztartási hiánycélok helyett inkább nemzetgazdasági adósság- és fizetési mérleg célokat kövessen.

2013.12.03 06:35 Válságkezelés: mi ellen küzdünk valójában?
2013.12.05 15:38 Válságkezelés: mi az igazi ellenség?

Így csaphat meg minket az ukrán válság szele

Három főbb csatornán keresztül gyűrűzhetnek be Magyarországra az egyre csak durvuló ukrán belpolitikai és gazdasági válság eseményei, de a Portfolio.hu körképe azt mutatja, hogy ezek közül az energetikai függőség, illetve a közös állampapírpiaci nagytulajdonos esetleges negatív döntése üthet vissza leginkább. Az ukrán válság kapcsán továbbra is inkább a hrivnya (esetleg drasztikus) leértékelésének, mint az államcsőd kialakulásának veszélyéről beszélhetünk. A pénzügyi begyűrűzési csatorna kapcsán fontos azonban tudni, hogy az OTP Bank ukrán leányvállalata felkészült az esetleges leértékelésre és szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében azt is hangsúlyozta a bankcsoport, hogy "elkötelezett az ukrajnai jelenlét mellett."

Elemzésünk főbb megállapításai:

Kiderült, mitől szállt el a devizahitelek kamata

A devizahiteles probléma kialakulásában egyrészt a főbb devizákkal szembeni forintgyengülés, másrészt a devizahitelek kamatainak elszállása játszott fő szerepet. Az első tényezőt viszonylag egyszerű értelmezni, a törlesztőrészletek a forintgyengüléssel egyenes arányban nőttek, azonban a hitelek kamataiban már áthárították a bankok a különböző feltételek romlását. Ezek közül leginkább az országkockázat alakulása, a hitelportfólió romlása és a kormányzati adók miatt emeltek kamatokat - derül ki a Pitz Mónika és Schepp Zoltán Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányából.

Kell-e nekünk ez az áfa?

Érdekes átalakuláson megy keresztül az általános forgalmi adó megítélése. Az egykor mennybe menesztett adónem egyre népszerűtlenebb, és hiába szólnak mellette még mindig erős közgazdasági érvek, meglehet, hogy az Európai Unióban újra kell gondolni a szerepét.

Tapír vagy nem tapír: az itt a kérdés

Óriásira hízott a Fed mérlege, ami miatt már régóta ígérgetik, hogy fogyókúrát kezdenek, de ez eddig még nem következett be. Most viszont a munkaerő-piaci körkép sokkal szebb, mint szeptemberben volt, amikor is már mindenki azt hitte, hogy elkezdődik a pénzcsap visszatekerése. Bár a csalódást követően azt gondolták a piacon, hogy 2013-ban így már nem is lesz lassítás, a vártnál jobb múlt pénteki adatok mégis sokak várakozását megváltoztatta. Ezek fényében most áttekintjük a legfontosabb szempontokat és megpróbáljuk minél jobban magunkra aggatni a Fed szemüvegét.

Elemzésünk legfontosabb megállapításai:

• A 193 ezres átlagos havi bővülés a foglalkoztatottságban relatíve erősnek tekinthető, de
• a munkanélküliségi ráta jelenlegi 7 százalékos szintje még mindig messze a természetes rátája fölött van,
• és a Fed Nyíltpiaci Bizottságának tagjai többségében galamb beállítódásúak,
• a kibocsátási rés továbbra is negatívnak látszik, ami még a vártnál jobb harmadik negyedéves eredmények fényében sem zárulhat be idén,
• a Fed által figyelt személyes fogyasztások árindexe (PCE) 0,7 százalékon van és 2015-ig nem várható a célérték elérése, tehát inflációnak továbbra sincs se híre, se hamva,
• a december 10-i költségvetésről szóló megállapodás a jövő év eleji politikai kockázatot jelentősen mérsékli, de meg nem szünteti.

Nem ment el az esze annak, aki feltörekvő részvényeket venne!

A BlackRock jövő évi befektetési kitekintője szerint a peremfeltételek kedvezőbbek a részvények számára, többek között azért, mert a Fed kötvényvásárlási programjának kivezetése nem fog nagyobb turbulenciákkal járni. Igaz, a részvénypiacok nem nevezhetők olcsónak, viszont még buborékról sem beszélhetünk. A bátrabbak pedig már akár a feltörekvő piacokat is felülsúlyozhatják, értékeltség alapon ugyanis hosszabb távon megéri vásárolni. A kötvénybefektetők számára túl sok jóval nem kecsegtetnek, bár azért lehetőségek itt is adónak, érdemes lehet a hozamemelkedés miatt rövid kötvényeket is tartani a portfólióban. Felértékelődik ugyanakkor a diverzifikáció jelentősége, a hagyományos eszközosztályok között megnőtt a korreláció, így logikus alternatív eszközökkel a portfóliót kiegészíteni.

Minek bele a kő?

Az elmúlt három hétben két alkalommal is nyilvánosan vitába szálltak a kormány képviselői tudományos igényű elemzésekkel. És persze nem az a baj, hogy vitatkoznak, hiszen a tudomány lényegéhez tartozik, hogy vitatható - hanem a hogyan.

Hasítanak a lakáskasszák - Itt a negyedik szereplő

A kis önerővel és nagy kockázatvállalással járó devizahitel-boom után megnőtt a nagyobb önerőt és kisebb kockázatvállalást biztosító lakás-előtakarékosság jelentősége Magyarországon. Az éveken keresztül két társaság (Fundamenta és OTP) által fémjelzett piac már négyszereplős: az Erste után ma az elsősorban biztosítótársaságként ismert Aegon is bejelentette, hogy megkezdte működését saját lakás-takarékpénztára.

Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról

A kétszeresére, de inkább a háromszorosára kell emelni a takarékszövetkezetek piaci részesedését - mondta már 2010 őszén Orbán Viktor. A bankszektornak pedig legalább felerészben magyar kézben kell lennie - tette hozzá később. Eladtak több kisebb bankot a külföldiek az utóbbi években, megkezdődött a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, és szóba került most már legalább két nagybank tulajdonosának a kivonulása is. Hogy állunk ezek után a miniszterelnök kívánságának teljesülésével? - ezt nézzük meg az alábbiakban 7 kérdés és 7 válasz formájában. A magyar bankszektor nagy átalakulása valószínűleg még csak most kezdődik, és a szemünk láttára fog lezajlani.

Ne változtass a már bevált recepten, irány a részvénypiac!

A következő esztendőben minden adott ahhoz, hogy a részvénypiacon folytatódjon az emelkedés, bár az egyes régiók és szektorok között divergenciát figyelhetünk majd meg, amelynek hatására felértékelődik az egyedi részvénykiválasztás jelentősége. A Fidelity alapkezelő szerint Amerikában különösen jók a kilátások 2014-ben, és mivel az infláció és a gazdasági növekedés is relatíve alacsony szinten marad, nem kell drasztikus hozamemelkedésre számítani. Azoknak a befektetőknek sem kell csüggedniük, akik a kötvénypiacon szeretnének befektetni, az általános vélekedéssel ellentétben van potenciál az eszközosztályban. Persze ehhez el kell mozdulni az államkötvények felől például a vállalati kötvények irányába, és az sem árt, ha a diverzifikáció jegyében globális portfóliót alakítunk ki, amelyben helye van feltörekvő piaci eszközöknek is.

Jön a tél - Bajban a légitársaságok?

Még csak most kezdődik a légitársaságok szezonálisan legnehezebb időszaka, a téli szezon, amit a légitársaságok részvényei már most eséssel üdvözölnek. Az elmúlt napokban a szektor nagy európai szereplői közül többek között a Ryanair, a Lufthansa és az Air France is lefelé vette az irányt. A szektor egyébként is nehéz terep a befektetőknek, hiszen ciklikus iparágként a gazdasági fellendülés kedvez a cégeknek, viszont ha ez az olajár emelkedésével együtt jár, akkor a költségek növekedése rombolja a profitabilitást. Az elmúlt másfél évtizedben gyenge profitot termelő szektort most sorozatos profit warningok, az olajár emelkedése és a madárinfluenza ismételt felbukkanása is sújtja, így a kilátások nem túl kedvezőek azután, hogy idén hatalmas szárnyalást mutatott a szektor a részvénypiacon.

A magyar babák több mint felét 30 év feletti nők szülik

2012-ben 90 269 gyermek született Magyarországon, ami 2,5 százalékos emelkedést jelentett a 2011. évi mélyponthoz képest, de még nem jelent a 2010-es szintre való visszaemelkedést sem. A nemzetközi trendekkel összhangban a nők egyre később vállalják az anyaságot, a diplomás nők már közel 31 évesen szülik az első gyereküket. 2010-ben fordult elő először, hogy a születések felét a 30 éves vagy idősebb nők adták, ez az arány 2012-ben már 54 százalékra emelkedett.

Egyes bankok csak szenvednek, mások száguldanak

Miközben a magyar bankszektor nyereségének nagy részét az OTP termeli, a nemzetközi színtéren elbújhat a régiós társak mögött. Az osztrák bankokhoz hasonlóan továbbra is a gyengébben teljesítők táborához tartozik, amiben persze a bankadó és más magyar kihívások is benne vannak. Az üzleti környezetben megmutatkozó különbség jól tükröződik a bankok piaci értékeltségében is. Cikkünkben hat régiós nagybank teljesítményét vizsgáljuk meg különböző szempontok alapján, a harmadik negyedéves gyorsjelentések ismeretében.

Válságkezelés: mi az igazi ellenség?

A két részes cikk az Európai Unió gazdaságpolitikájában 2010-ben bekövetkezett fordulat okait és annak következményeit elemzi. Mivel a gazdaságpolitikai irányváltás fókuszában az államadósság csökkentése illetve a befektetői bizalom visszaszerzése állt, ezért a szerző részletesen vizsgálja az adósságcsökkentés makrogazdasági törvényszerűségeit, az államadósság terhét, valamint a finanszírozásával összefüggő kérdéseket. Alább az írás második része olvasható, az első rész elérhető itt.

A cikk 2013. november 13-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett tudományos konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.