A népesedési katasztrófa ellenszere: okos családpolitika és robotok
Gazdaság

A népesedési katasztrófa ellenszere: okos családpolitika és robotok

Lovászy László
Az Európai Unió egyszerűen nem vesz tudomást a demográfiai kihívások és a technológiai fejlődés közti kapcsolatról. Nem hajlandó erről érdemi eszmecserét folytatni, ami alapvető tévedésnek fog bizonyulni olyan területeken, mint a migráció kezelése, családpolitika vagy az emberi jogok területe. Hogy miért?
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Valójában az elmúlt 200 év demográfiai robbanása volt a drámai, nem pedig a fejlett országokban tapasztalható fokozatos népességcsökkenés a kontinensek nagy részén, ami - a fejlődő közegészségügynek, az egyre magasabb képzettséget megkövetelő, összetettebb szolgáltatásoknak és ipari termelésnek, az egyre magasabb szintű és költségesebb oktatásnak, valamint a poszt-indusztriális, a családtól elváló (állami) szociális-biztonsági rendszereknek köszönhetően - mintegy "természetes" folyamatnak minősíthető, fogalmazott George Friedman, világhírű amerikai geopolitikai stratéga és jövőkutató A következő évszázad (2010) című sikerkönyvében. A termékenységi arányszám 2 alá történő csökkenése ugyanakkor már tartós és visszafordíthatatlan trendet eredményezhet.

Mindezek miatt legitim cél Magyarországon a termékenység emelése (azaz a 2,1-es célszám elérése) egy fenntarthatóbb társadalom érdekében és több figyelmet és lehetőséget kell fordítani arra, hogy a nők általában fiatalabb korban szülhessék meg első gyermeküket a mostani kb. 30 éves átlagéletkorral szemben. A fejlett gazdaságokban mára a gyermekek száma és a családnak, mint termelőegységnek a gazdaságban betöltött szerepe radikálisan megváltozott. Ugyanakkor az is igaz, hogy a gyermekvállalás nemcsak a gazdaság, hanem a kiszámítható, biztonságos időskor záloga is, a családi kohézió és a természetes reprodukció megerősítése mellett.

Mindez akkor marad igaz, teszem hozzá, ha máshol viszont nem brutálisan elmaradottak a körülmények és nem 200 évvel ezelőtti demográfiai folyamatok zajlanak, mint ahogy például Afrika egyes területein tapasztalható (Zöld forradalom - Avagy milyen jövőt hoznak az agrár robotok?). Ráadásul, a világban a mobilitás (migráció) is sokkal könnyebben történik, sőt, egyre nagyobb számban jelennek meg például az un. "klíma-menekültek" is, akiknek talpa alól elfogynak-eltűnnek az országok a természeti katasztrófák és a globális felmelegedés miatt. Így tehát álom marad az, hogy Európa mindentől függetleníteni tudja magát: várható, hogy a Kelet-európai országokat (jobban) sújtó népességcsökkenéssel párhuzamosan a népesség a világon 2000 és 2050 között még mindig folyamatosan és drámaian nőni fog (kb. 12-13 évente közel egymilliárddal), igaz, ennek üteme az előrejelzések szerint 50%-kal fog mérséklődni az 1950 és 2000 közötti időszakhoz képest a közeljövőben. Ezért a migrációs nyomás nemhogy csökkenni, hanem nőni fog, hiszen még 2050 után is további 10%-os ütemben fog gyarapodni az emberiség. Eközben ne feledjük azt se, hogy az EU nyugati része a világon a legmagasabb népsűrűségű, legzsúfoltabb térségek közé tartozik már ma is.

Bár az utóbbi időben javultak a munkanélküliségi és gazdasági mutatók az EU-ban, az egyre elképesztőbb, már-már követhetetlen technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása olyan trendeket valószínűsítenek 2012 óta (Milyen lesz az ember 2025-ben?), amelyek számos munkakörben és területen az eddig nélkülözhetetlen hitt emberek tömeges alkalmazását kérdőjelezik meg a jövőben (pl. pénztárosoktól a taxisokig, ügyvédjelöltektől a könyvelőkig). Természetesen a fejlődés nemcsak munkahelyeket szüntet meg, hanem újabbakat is hoz létre, azonban az alapvető dilemma mégiscsak az, hogy ezek aránya, száma hogyan is viszonyul egymáshoz (Kikre nem lesz szükség a jövőben a robotok mellett?).

A mindenkori USA elnök részére jelentéseket készítő, jövőkutató think-tank, a patinás National Intelligence Council következtetései szerint 2030 után az lesz a kérdés, hogy a humán munkaerő milyen munkaerő-piaci helyzettel fog szembesülni egy olyan környezetben, ahol a legfejlettebb országok növekedésének jelenleg kicsi esélyei vannak és a robotika a jelenlegi ütemben bővül.

Európa tehát nagyon el van késve: azon vitatkozik, hogy évente hány embert kellene befogadni a fenntartható társadalmi folyamatok érdekében a jelenlegi körülmények és demográfiai előrejelzések (és eltartottsági mutatók) alapján, miközben a Távol-Keleten a hagyományos eszközök, mint például a korábbinál aktívabb családpolitika (új, kétgyermekes-modell Kínában vagy az ingyenes óvodáztatás bevezetése Japánban), a nyugdíjkorhatárok szigorítása, valamint az idősek foglalkozatásának emelése mellett a robotika és az automatizáció kap főszerepet.

Abe Shinzo japán kormányfő 2016 végén bejelentette, hogy

a robotika lesz az egyik legfontosabb válasz a demográfiai problémákra, mivel a japán népesség várhatóan egyharmaddal(!) csökken a következő fél évszázadban.

A bejelentés alapján a cél az, hogy megnégyszerezzék a robotika iparát, ugyanis egyértelművé vált, hogy Japán nem a bevándorlással kívánja kiváltani a dráguló, hiányzó munkaerőt. A 2015-ben elfogadott, átfogó "Új Robot Stratégia" alapján a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól kezdve az egészségügyi szolgáltatásokig célzott kutatásokat és fejlesztéseket terveznek, ami alapján 2020-ig mintegy 20 milliárd dolláros beruházást szeretnének elősegíteni ezen a téren. Ennek érdekében a japán kormány Kanagawa körzetben egy Nemzeti Stratégiai Robotikai Speciális Zónát hozott létre, ahol gyakorlatilag a jövő szociális és egészségügyi "munkásait" fogják előállítani, közel 400.000 hiányzó ápolói munkakör betöltésére.

Mindezekre tekintettel meggyőződésem szerint bármennyit is fejlődjön a technológia, keresletre és fizetőképes utánpótlásra (fogyasztókra) mindig szükség lesz. Ennek jövője is érdekesen alakulhat: érdemes lenne ugyanis megvizsgálni azt is, hogy egy humanoid robotokkal működő társadalomban pontosan ki minősülhetne fogyasztónak, illetve az embereket helyettesítő robotok szükségletei egyben fogyasztói keresletként jelenhetnek-e meg, tartósan növelve a GDP-t. Azaz vajon ezek a "mesterséges emberek" a csökkenő emberi népesség mellett statisztikailag befolyásolhatják, mi több: mintegy közvetve mérsékelhetik-e a demográfiai csökkenés változóját a GDP és a termelékenység vonatkozásában? Ez azért lehet nagyon fontos kérdés, mert egy adott ország gazdasági teljesítménye és világpiaci súlya eddig nagymértékben a fogyasztói népesség számán, arányán (is) múlott. És miért kellene erre odafigyelni? A jelenlegi, 2025-ig terjedő előrejelzések alapján az újabb robotok akár 30%-kal is növelhetik az egyes iparágak termelékenységét, közel mintegy ötödével csökkentve a munkaerőköltségeket, elsősorban az USA-ban, Kínában és Németországban. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a vezető ázsiai országok (Kína, Korea és Japán) ötször annyi robotot gyártottak eddig, mint a vezető EU-s tagállamok (Németország, Olaszország, Franciaország) együttvéve!

Mindezzel párhuzamosan - részben a fogyatékosságok és sérülések kezelése, azok (re)habilitációja révén - egyre több olyan tudományos áttörés következett be a közelmúltban, amelyek már az "egészséges" embereket feljavíthatják, fejleszthetik, ami viszont elvezethet a Homo sapiens conrectushoz, azaz a fejlesztett emberhez, méghozzá belátható időn belül, számos emberi jogi dilemmát és etikai kérdést felvetve. Ez gyakorlatilag egy újabb demográfiai forradalmat feltételez, ugyanis az új 30-asok nem a 40-esek, hanem talán az 50-esek (vagy akár még idősebbek) lehetnek a jövőben. Kutatási eredmények azt is sejtetik például, hogy a menopauza genetikailag (vagy más módon, pl. mesterséges méh és előre lefagyasztott petesejtek révén, illetve őssejtterápiával) kiiktathatóvá válhat a jövőben.

A lecke tehát fel van adva - mindenkinek.


Lovászy László, az ENSZ emberi jogi, EU-s foglalkoztatáspolitikai szakértője és a Social Futuring Center (Budapesti Corvinus Egyetem) jövőképességi kutatója


(Címlapkép forrása: Shutterstock)
MNB épület getty
trader
eu usa getty
continental autoipar
mekkora a tetje orban viktor javaslatanak magyarorszag unios tamogatas 201001
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Elmondjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni és igénybe venni a Portfolio tanácsadóit!
Online előadás
Elemzések és kereskedési ötletek.
factory worket ipar dolgozó gyári munkás