Felgyorsult az átalakulás: belerokkan Magyarország az autóipari forradalomba vagy nyertesként kerül ki belőle?

2019-ben egyértelművé vált, hogy véget ért a hagyományos autógyártás aranykora a világban. Az autógyártók soha többé nem fognak eladni annyi új, kizárólag belsőégésű motorral szerelt járművet, mint 2017-ben és az autógyártás bő 100 éves üzleti modelljével, a kizárólag belsőégésű motorral szerelt járművek gyártásával és értékesítésével soha többé nem lehet akkora profitokat realizálni, mint amekkorákat az utóbbi években láttunk.

A járműgyártásban új korszak kezdődik, az átmeneti időszakot pedig a globális autópiac lassulásán túl további jelentős kihívások nehezítik. Az elhúzódó kereskedelmi háborúk és a Brexit utáni tárgyalások bizonytalan kimenetele egyaránt súlyosbítják azt a problémát, hogy a vezető autógyártóknak őrült összegeket kell fordítaniuk az alternatív hajtástechnológiákra történő átállásra. Jó okuk van erre, hiszen azok a szereplők, amelyek nem lesznek képesek viharos gyorsasággal lefaragni flottaszintű szén-dioxid-kibocsátásukat az előírásoknak megfelelően, hatalmas bírságokat lesznek kénytelenek befizetni az Európai Unió közös költségvetésébe.

A hagyományos szereplőknek azzal is szembesülniük kell, hogy az új belépők egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a teljes piacból. Az elektromos- és önvezető autók előretöréséből, a járműmegosztó rendszerek elterjedéséből és a hálózatba kapcsolt, egymással kommunikáló, egyre okosabbá váló járművek térnyeréséből ráadásul pont ezek az új belépők profitálhatnak a legnagyobb mértékben az előttünk álló években.

A járműipar sokasodó kihívásai természetesen hatással vannak a magyarországi motor- és autógyárak működésére, valamint a teljes beszállítói láncra egy olyan időszakban, amikor a vállalatoknak a munkaerőpiac átalakulásával is meg kell küzdeniük.

A globális autópiac lassulása és az új technológiák előretörése miatt egyre többet hallani a passzív elbocsátás jelenségéről, miközben az újfajta, elsősorban IT-alapú tudással rendelkező szakemberekből és mérnökökből olyan mértékű hiány van, hogy az sok esetben már nem csak a növekedést gátolja, hanem a szektor versenyképességét is fenyegeti.

Mindezt végiggondolva kijelenthető, hogy az iparági szereplőknek nincs sok választása, ha versenyben akarnak maradni, akkor kénytelenek lesznek drasztikusan visszavágni a költségeiket és részben vagy teljesen át kell alakítaniuk, hatékonyabbá kell tenniük a termelésüket. Utóbbiban fontos szerepet játszhat az Ipar 4.0 vívmányainak: a digitalizációnak, az automatizációnak és a robotizációnak az előretörése, azok gyártáson belüli alkalmazása. A baj csak az, hogy ezeket a megoldásokat nem minden hazai szereplő lesz képes integrálni a saját termelésébe.

A SZÜKSÉGES ERŐFORRÁSOK: A MEGFELELŐ MÉRTÉKŰ TŐKE ÉS A KELLŐEN KÉPZETT SZAKEMBERGÁRDA UGYANIS NEM ÁLL MINDENHOL RENDELKEZÉSRE, AHOGY AZT IS TUDOMÁSUL KELL VENNI, HOGY A KÜLÖNBÖZŐ MEGOLDÁSOK KIÉPÍTÉSÉRE SZAKOSODOTT VÁLLALATOK KAPACITÁSAI sem állnak korlátlanul rendelkezésre.

Fejlesztések nélkül viszont ebben a felgyorsult világban nem sokáig maradhat versenyben egy vállalat, ahogy a túlélés szempontjából egyre fontosabb lesz, hogy a gyártás mellett nagy szerepet kapjon a kutatás és fejlesztés is.

EBBEN A KIFEJEZETTEN IZGALMAS IDŐSZAKBAN KERÜL MEGRENDEZÉSRE IMMÁR 8. ALKALOMMAL A PORTFOLIO ÉS A MAGYAR GÉPJÁRMŰIPARI EGYESÜLET KÖZÖS SZAKMAI KONFERENCIÁJA 2019. ÁPRILIS 7-ÉN.

Galéria18 képJárműipar 2019

Miért jöjjön el Ön is?

Az esemény célja, hogy külföldi és hazai szakértők segítségével átfogó képet adjon a legfontosabb trendekről, kihívásokról és az azokra adható legjobb válaszokról, megoldásokról.

A konferencia délelőtti szekciójában olyan lényeges kérdésekre kaphatnak választ a résztvevők, hogy a felgyorsult járműipari átalakulás közepette milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország igazi nyertese legyen az iparágban végbemenő forradalomnak. Ezt követően a hazai felsővezetők beszélgetnek arról, hogy milyen változásokra kell felkészülnie az OEM-eknek és a beszállítói lánc egyes szereplőinek rövid- és középtávon, valamint kik és hogyan lehetnek a változások legnagyobb nyertesei. Természetesen terítékre kerülnek az Ipar 4.0 vívmányai, az ipari digitalizációban rejlő lehetőségek és a mesterséges intelligencia egyre növekvő szerepe is.

A délutáni szekcióban a szakértők olyan kiemelt témákkal foglalkoznak majd, mint például a korszakváltás kihívásai a beszállító-fejlesztésben, vagy éppen a lehetséges megoldások a munkaerőhatékonyság növelésére. Továbbá a nagy sikerre való tekintettel a délutáni program során ezúttal is tematikus, körasztalos networking szekció kerül megrendezésre, amelynek keretében témák szerint felosztott interaktív körasztaloknál hozzáértő témavezetők segítik a gyakorlati munkát, adnak választ a felmerülő kérdésekre.

A Járműipar 2020 résztvevői lesznek többek között:

Jörn-Erik Mantz, Head of central sales and marketing E.ON Business Solutions, E.ON SE

Dedéné Novotni Anna, alelnök, Hajdu Cégcsoport

Ács István, ügyvezető igazgató, Bosch Rexroth Kft.

Szincsák Attila, kereskedelmi és pénzügyi igazgató, Denso Gyártó Magyarország Kft.

Mesics Olívia, személyügyi igazgató, Opel Szentgotthárd Kft.

Szászi István, ügyvezető igazgató, Robert Bosch Kft., Budapesti Fejlesztési Központ

Karikó Zsolt, ügyvezető igazgató, Hanon Systems Hungary Kft.

Macsotai Péter, ügyvezető igazgató, Federal Mogul Kft.

Zámbó Péter, dandártábornok főtanácsos, NAV Bűnügyi Főigazgatósága főigazgató-helyettes

Horváth Szabolcs, stratégiai igazgató, Borsodi Műhely Kft.

A Járműipar 2020 konferenciára ide kattintva lehet jelentkezni:

Címlapkép forrása: MTI/Krizsán Csaba