
Tiszaújváros a magyar ipar elmúlt 70 évének egyik emblematikus helyszíne. A borsodi városban a vegyipari tevékenység nem előzmény nélküli, a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) neve sokaknak ismerősen csenghet, ahogy a jellegzetes víztorony épülete, vagy éppen az ammóniával hűtött nyári műjégpálya is nosztalgikus emlékeket idézhet. Amíg azonban a fürdőruhában korcsolyázásról csak megkopott fotók és családi történetek árulkodnak, addig a vegyipar termelés továbbra is zajlik, sőt, néhány évvel ezelőtt új alapokra helyezték.
A TVK 2015 óta a Mol 100%-os tulajdonában van és Mol Petrolkémia (MPK) néven működik, 1200 alkalmazottal, de ma már kevésbé gyárként, mint inkább ipari parkként kell elképzelni az egykori vegyi kombinát területét. A gyártóegységeket a Mol nagyrészt értékesítette, így most 20-25 önálló cégnek ad otthont, összesen 4 ezer embert foglalkoztatva, amelyek a petrolkémia félkész termékeinek feldolgozására specializálódtak, gyakorlatilag meghosszabbítva az értékláncot. Az MPK nagyrészt műanyagipari granulátumot gyárt, 700 ezer tonnát egy évben, aminek döntő többségét Európába exportálják – főként Lengyelországba, Németországba, Csehországba.

Poliol – 200 ezer tonnás piaci rés
A Mol 2016-ban hirdette meg a petrokémiai irányváltását, melynek lényege, hogy az addig üzemanyagként eladott szénhidrogén molekulákat próbálják tovább feldolgozni és a petrolkémiai tudást, infrastruktúrát, új beruházásokat kihasználva, nagyobb hozzáadott értékkel bíró terméket előállítani.
Ehhez a stratégiai irányváltáshoz ugyanakkor a vizsgálódás már 2014-ben elkezdődött, amelynek nyomán feltárták, hogy van piaci mozgástér és fogadókészség, és több terület vizsgálata után a poliol gyártása mellett tették le a voksot.
„Azt látni kell, hogy nem olyan piacokról van szó, ahol tetszőlegesen befektethetünk egy adott technológiába, felhúzunk egy üzemet és belépünk a piacra, hanem komoly piacra lepési korlátokat kell áttörnünk, ezek egyike, hogy a technológia - tulajdonosok a licensz által védett folyamatokat a saját üzleti érdekeiket védve, nem, vagy csak nagyon komoly feltételekkel teszik elérhetővé” – mondta el a Portfolio-nak Varga János, poliol projektvezető, utalva arra, hogy egy ilyen stratégiai irányváltást nem csupán gazdasági megfontolások és a megtérülési számítások racionalitása irányít.
Mint lehetséges fejlesztési irány, végül a poliéter poliol gyártás mellett tette le a voksát a vezetőség, miután az előzetes kutatások igazolták, hogy évi 200 ezer tonnás kapacitással a Mol költséghatékonyan és rugalmasan ki tudja szolgálni a piacait. A különböző előállításai lehetőségek közül pedig a ma elérhető egyik leghatékonyabb és környezetkímélőbb módszert, a Thyssenkrupp és az Evonik által fejlesztett HPPO (hidrogén-peroxidból propilén-oxid) eljárást választották.
Azonban az alaptechnológia működéséhez infrastruktúrára is szükség van, ezért megvizsgálták a Mol régiós telephelyeit. A foglalkoztatási és regionális fejlesztési szempontok, az infrastrukturális elemek - alapanyag rendelkezésre állása, földterület, szállítási lehetőségek – és nem utolsósorban a petrolkémiai tudás és hagyományok meglétének figyelembevétele után a tiszaújvárosi létesítmény bővítése mellett döntöttek. A beruházás 40-45 százalékát így is a nem termelő technológiához kapcsolódó, egyéb kiszolgáló létesítmények (szennyvíz, elektromosság stb.) kiépítése teszi ki.

Így készül a legsokoldalúbb műanyag
A nyersolaj a finomítóba kerül, ahol vegyipari benzint állítanak elő belőle. A vegyipari benzint a tiszaújvárosi Olefin üzemekben vegyipari alapanyagokká dolgozzák fel, amelyek egyike a propilén. Az új, most épülő vegyipari komplexumban a propilént hidrogén-peroxid és katalizátorok segítségével oxidálják, így keletkezik a propilén-oxid, amit ugyanitt, a gyártás utolsó fázisában, poliéter poliolokká és propilén glikollá alakítják. A poliolokat a poliuretán gyártók megvásárolják, majd matractól kezdve, szigetelőanyagokon át, autó – és bútoripari kellékekig számos, a hétköznapokban megtalálható terméket gyártanak belőle.
„Amikor a poliol mellett döntöttük, számolnunk kellett azzal, hogy alapvető és jelentős infrastrukturális fejlesztéseket kell majd végrehajtanunk, hogy az új vegyipari komplexum hatékonyan tudjon működni. Így épült meg az új tűzoltósági laktanya, az új karbantartócsarnok, a tanműhely és a duális képzési csarnok” – mondta Marton Zsombor, a MOL Magyarország Downstream igazgatója, és a MOL Petrolkémia vezérigazgatója.
Az új poliol-gyártói kapacitás 4 üzemet foglal magában, amely a maga 35 hektárnyi területével megduplázza a jelenlegi ipari park méretét
– érzékeltette a projekt nagyságát a vezérigazgató.

Korszerűségüket jól mutatja, hogy amíg a meglévő üzemek működését valamivel több mint ezer ember biztosítja, addig a poliol gyártásához – a magas fokú automatizációnak köszönhetően – 200 fős szakembergárda is elég lesz. Nincs szükség például külön irányítóteremre minden üzemi egységhez, hanem egy központi kontrollszobából irányítják majd a termelést.
Először mobil lakópark épült
Nemcsak a komplexumot kiszolgáló munkaerő biztosítása lesz kihívás, de már a nagyszabású építkezéshez is több ezer építőmunkásra volt szükség, ami jelen munkaerőpiaci helyzetben nem kis kihívás. Jelenleg mintegy 2700-an dolgoznak a helyszínen, ebből több száz fős a magyar munkások létszáma.
A többieket a MOL fővállalkozója, a ThyssenKrupp Industrial Solutions, ill. annak alvállalkozói toborozták és foglalkoztatják. Ők elsősorban szakképzett, egyéb petrolkémiai projekteken már bizonyított vendégmunkások, többségük európai, de érkeztek távoli ázsiai országokból is. Elszállásolásukhoz többek között egy komplett mobil lakóparkot kellett felépíteni az építkezés mellett. A koronavírus-járvány megnehezíti a toborzást és a helyszíni egészségügyi feltételek biztosítása is korlátozó tényező.
Negyedik osztályban kezdődik a pályaorientáció
Ami a varázslat itt, hogy nem a piacról vagy az utcáról veszünk fel embereket és próbáljuk kiképezni poliolra, hanem az MPK-nál már meglévő, edzett és tanult dolgozókat képezzük át kisebb erőfeszítéssel a poliolra és a helyüket töltjük föl a piacról
– tette hozzá Dési Viktória, a Mol Petrolkémia Üzleti Kiválóság vezetője.
Azaz a tervezett vegyipari komplexumban közvetlenül dolgozó 200 ember nagyobb részét a meglévő állományból fogják átcsoportosítani és a helyükre vesznek föl új munkaerőt, de három év alatt felvenni 200 embert nem olyan egyszerű.
„Ez nem csak arról szól, hogy építünk egy hatalmas gyárat, a hozzá tartozó infrastrukturális fejlesztésekkel, hanem hogy éveken át tartó hosszú munkával részt veszünk az azt üzemeltető állomány kinevelésében és szakmai kompetenciafejlesztésében”
– mutatott rá az MPK vezérigazgatója.
Ezért az elmúlt három évben nemcsak a felsőoktatással (Miskolci Egyetem, Debreceni Egyetem) ápolták a meglévő duális kapcsolatokat, ahonnan például a vegyipari gépészeket veszik át, hanem a technikumokkal is, mert nemcsak mérnökökre, de gépkezelőkre is szükség van, „az pedig nem opció, hogy egy autószerelőt vagy egy péket behozunk az utcáról és átképezzük.”

Fontos volt, hogy már az orientációnál, a középfokú szakképzésnél elinduljon az együttműködés a tiszaújvárosi, szerencsi, miskolci, debreceni szakiskolákkal, ahonnan már évente 50 duális diákot vesznek föl vegyésztechnikus, gépgyártástechnológiai technikus és villanyszerelő szakokról. A tanév során a gyakorlatot az MPK tanműhelyeiben sajátítják el a vállalat gyakorlati oktatóinak segítségével. Ezekben a modern és vizualitást segítő laborokban piciben tudják begyakorolni, amit később majd nagyban kell. A tanév végén a vegyésztechnikusok a gyakorlati vizsgájukat is itt teljesítik, ami után három lehetőségük van:
- továbbtanulnak
- elhelyezkednek az MPK-nál
- vagy elmennek máshová dolgozni
„Azzal, hogy elmennek máshová, nem nagyon szoktunk találkozni, inkább a másik kettő jellemző. Akik maradnak, azokat további képzési program során készítjük fel a végleges munkakörökre. Akik pedig továbbtanulnak, később gyakran visszatérnek, például BsC-s szakmai gyakorlatra. Ez is jól mutatja a program megtérülését, hiszen folyamatos kapcsolatban vagyunk a volt diákjainkkal és így a leendő munkavállalóinkkal" – mondta Dési Viktória.

A továbbképzést nemcsak a poliol gyártásának összetettebb folyamata kívánja meg, hanem a világszinten is legmodernebbnek számító alkalmazott technológia is. A megfelelő szaktudású állomány kiképzéséhez a licenszet birtokló német cégek is hozzájárulnak, úgynevezett OTS-t (Operating Training Simulator) biztosítanak, amely hasonló a pilóták kiképzésénél használt repülőgép szimulátorhoz: az adott kezelő beül egy munkaállomáshoz, amiben különböző eseményeket – gyárindulásokat, leállásokat – lehet szimulálni.
Ha csak ma kezdenénk el gondolkozni a munkaerő biztosításán, esélytelen lenne a gyár 2022 végén vagy 2023 elején való beindítása
– emeli ki Marton Zsombor, ugyancsak hangsúlyozva a szakemberképzés fontosságát.
A stratégiai beruházás miatti plusz létszám biztosításához – illetve az egyébként is magas korfa miatt, ami alig négy év alatt hat évvel, 42-re csökkent – elengedhetetlen volt a nagyon régre visszanyúló, folyamatosan épített kapcsolatrendszer az oktatási intézményekkel: a mérnököknek több mint 80 százaléka ezekről a stratégiai egyetemekről érkezett, miközben az általános iskolák szerepe sem elhanyagolható.

„Egy óvodásnak vagy egy általános iskolásnak természetes kíváncsisága van, hogy mi a villámlás, miért zúg a hűtő, ilyenkor azonban az iskola még nem tud neki választ adni, mert nincs még kémia, fizika. Itt van lehetőségünk ezt az időablakot kihasználni: már az általános iskola 4. osztályában is tartunk pályaorientációs előadásokat. Amikor a 2x45 perces órák után jön az üzenet, hogy küldjük el a kísérlet leírását, mert a szülő meg akarja csinálni otthon, nos, abból lesz hosszú távon diákutánpótlás a technikumokban és a mérnökszakokon is” – mutatott rá Dési Viktória.
Az MPK vezérigazgatója pedig úgy látja, hogy nemcsak a cégen belül bír presztízs értékkel az új komplexum dolgozói közé bekerülni, de a csúcstechnológia alkalmazása az egész iparágon belül érdeklődésre tarthat számot. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a gyártás beindulásával az ország vegyipari fővárosa Borsodban lesz.
Címlapkép: Berecz Valter/Portfolio
Kiderült az igazság: ezért nem szabadulhat Európa a szennyező energiától a háború ellenére sem
Nemcsak anyagilag, hanem az életkörülményekben is nagy árat fizet a kontinens.
Mától kaphatók az új lakossági állampapírok, mutatjuk a legvonzóbb kamatokat
Most akár 5 évre is befixálható a 7%-os kamat.
Megbotlott a BYD, másfél éve nem történt ilyen a Magyarországon terjeszkedő autógyártóval
Megérkeztek a friss számok.
Azonnali termékvisszahívás: fémdarabokkal szennyezett étel került a magyar boltokba
Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázat merült fel.
Kínai óriásgyár miatt bezárják Magyarország egyik legsikeresebb vasútvonalát
A CATL területigénye miatt.
Durván megdrágultak a részvények - Érdemes még beszállni?
Villognak a piaci indikátorok.
Figyelem: az elemzők szerint nagyot ralizhatnak ezek a részvények
Négy nevet is mutatunk.
A NATO keleti bástyájában nyílt kiképzőközpont az ukrán hadseregnek – De cserébe kapnak is valamit
Ukrajna támogatása "nem egyirányú".
Agrárgazdaság átadása: a generációváltás és a vagyontervezés kulcsa az agráriumban
Az agrárgazdaság átadása az elmúlt években az agrárium egyik legaktuálisabb kérdésévé vált. A rendszerváltás idején önálló gazdálkodóvá vált generáció mára elérte vagy hamarosan

A baby boomer generáció gazdasági jelentősége
Kulcsszereplők a jövő gazdasági növekedésében.
A mesterséges intelligencia vegánjai
Az MI-veganizmus egy új társadalmi mozgalom, amely etikai, környezeti és jóléti megfontolásokból tudatosan korlátozza a mesterséges intelligencia használatát.
KlimaKover - megoldás a közterek hűtésére?
Energiatakarékos és fenntartható technológia a városi hőhullámok enyhítésére.
Pusztító koktél villámaszályok és hőhullámok
A villámaszályok a klímaváltozás egyik legaggasztóbb jelenségei közé tartoznak, amelyek hatását a szélsőséges hőség drámaian felerősíti.
Üzemanyag-vásárlóerő: időutazás a rendszerváltástól napjainkig
Cikkünkben egy gyors áttekintést adunk arról, hogy az elmúlt három és fél évtizedben egy átlagos magyar havi munkabérből hány liter benzint lehetett vásárolni, milyen trendet figyelhetünk m
Sakkmesterből játéktervező, majd Nobel-díjas tudós: ő az agy a Google AI mögött
Sakkmesterből videójáték-tervező, majd idegtudós és Nobel-díjas: Demis Hassabis a teremtő elme a Google AI mögött. Egyedülállóan sokoldalú és kreatív pályája alatt számos olyan újítá

Abszolút hozam euróban - hogyan fordítható előnnyé a bizonytalan piaci környezet?
Ha befektetésről van szó, sokan keresik az arany középutat: ne kelljen kitenni magukat a részvénypiac szeszélyeinek, de ne is kelljen megelégedni a pénzpiaci eszközök szerény hozamaival. Az eu

Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Új trend az energiapiacon: így fixálhatóak évekre az alacsony árak
A legnagyobb techgigászok, mint a Google, Amazon, Microsoft állnak a trend élén.
Egy betegség, ami minden magyarnak fáj: évtizedek óta küzdünk vele
Megjelent a Portfolio Checklist keddi adása: fókuszban a fiskális alkoholizmus.
Október 17-én indul a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastsorozatának második évada
A témák között mesterséges intelligencia, online játék, kriptós befektetési csalások.
