Ebben lehet a termelékenységi felzárkózás titka

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A termelékenység növelésében kulcsfontosságú a digitalizáció

Hazánk tartósan 4% körüli GDP-növekedési teljesítményéhez szükséges a termelékenység fokozatos bővülése, amelyet a vállalati szektor digitalizációjának magasabb foka támogathat. Magyarország aktualizált 2024-es Konvergencia Programjában szereplő becslések szerint hazánk potenciális GDP-növekedése 2025-2028 között 3,2-3,8% lehet, amelyből 2,2-2,8%-pontot a termelékenység hozzájárulása tehet ki. Az Európai Bizottság aktuális előrejelzése ennél pesszimistább, 2023-2028 között 2-2,5%-os potenciális GDP-növekedéssel számolnak, amelyben a termelékenység részaránya 1,1-1,2%-pont. A két előrejelzési modell közötti különbséget az eltérő termelékenységi hozzájárulás okozza, amely leginkább a munkatermelékenységtől, innovációtól és digitalizációtól függ. A termelékenység területén elért jövőbeli eredmények biztosíthatják, hogy bezáruljon a Pénzügyminisztérium és az Európai Bizottság GDP-növekedési becslései közötti növekedési rés.

A hazai vállalati szektort erős dualitás jellemzi a termelékenység alapján, ami visszavezethető az alapvető digitális technológiák használatára is. A magyar vállalatok termelékenysége erősen különbözik a vállalatméret szerint, a 2023-as becslések alapján a magyar kkv-k a nagyvállalatok termelékenységének 54%-át érték el, miközben az EU átlag 59% volt. Eközben az elaprózott magyar vállalatszerkezet az oka, hogy az alacsonyabb termelékenységű kkv-szektor hozzáadott értékből való részesedése magasabb az EU átlagánál. A bemutatott kettősség a vállalatok digitalizáltságában is megmutatkozik, az alapvető üzleti szoftverek használatában minél kisebb a vállalatméret, annál nagyobb a lemaradás az EU átlagához képest.

A munkatermelékenység alakulása és a gazdaságok digitalizációs szintje között közepesen erős kapcsolat mutatható ki a nemzetközi adatok alapján. A termelékenység és a digitalizáció közötti kapcsolat szorosságát például az egyes országok relatív munkatermelékenységének és a széles körben elfogadott digitális gazdaság és társadalom indexének (DESI) elemzésével lehet megállapítani. A két mutató európai uniós értékeit egymás mellett vizsgálva megállapítható, hogy közepesen erős korreláció van közöttük. Két jól elkülöníthető országcsoport alakult ki, egyrészt a magasabb termelékenységgel és digitalizáltsági fokkal jellemezhető nyugat-európai és skandináv országok, másrészt az alacsonyabb értékkel rendelkező kelet-közép-európai és délkelet-európai országok. Magyarország mindkét területen egyelőre lemaradó pozícióban van, a munkatermelékenységben a 24., míg a digitalizáltságban a 22. helyen állt az uniós rangsorban.

Az alacsonyabb digitalizációs szintről induló országokban az egységnyi digitalizációs fejlődés magasabb termelékenység-növekedéssel járt együtt. A munkatermelékenység és a DESI mutató historikus értékeinek felhasználásával megállapítható, hogy a digitalizációs rangsorban való teljesítményjavulás mekkora mértékben jár együtt a termelékenység növekedésével. A 2017-2022 közötti visszatekintés alapján a kelet-közép-európai és délkelet-európai régióban a DESI index 1%-pontos növekedése a munkatermelékenységet 1,4%-kal növelte. Ugyanezen időszak alatt a nyugat-európai és skandináv országokban a növekedés mértéke 0,7% volt. Mindez arra utal, hogy a digitális rangsorban elért magasabb pontszám hozzájárult a munkatermelékenység lemaradásának csökkentéséhez.

Jelentős előrehaladást tudott elérni hazánk az üzleti szoftverek integrációjában

Az üzleti szoftverek meghatározó szerepet töltenek be a vállalatok operatív működésében. Használatuk dinamikus bővülést mutatott hazánkban az utóbbi években, amely idővel a termelékenységben is megmutatkozhat. Az erőforrás-tervezést támogató ERP és az ügyfélkapcsolatok kezelését segítő CRM rendszerek használatában alapvető változás tapasztalható az utóbbi években. Az ERP szoftver használata például a 3. legnagyobb mértékben nőtt 2017-2023 között, jelenleg 35%-uk használ ilyen megoldásokat a mindennapokban. Magyarország előtt dinamikában csak Svédország és Dánia végzett. A CRM szoftvert használó vállalatok aránya Magyarországon 21 százalék, amellyel az Unió középmezőnyében helyezkedik el az ország. Az időbeli összehasonlíthatóságot a CRM rendszernél a 2023-as módszertani váltás nehezíti, azonban hazánkban úgy tudott emelkedni a mutató értéke, hogy a felmérés sokkal specifikusabb és célzottabb lett.

A vállalati szektorra jellemző dualitás megjelenik a digitalizáció területén is, amit az üzleti szoftverek használata is alátámaszt. Az erőforrás-tervezést hatékonyabbá tevő ERP szoftverek felhasználásában nagymértékű eltérés mutatkozik vállalatméret szerint. Miközben a magyar nagyvállalatok több mint 90%-a használ ilyen szoftvereket, addig a kisvállalatok mindössze 29%-a. Az ügyfélkapcsolatok terén elengedhetetlen CRM rendszereknél hasonló eltérés rajzolódik ki. A magyar nagyvállalatok közel 60%-a használja a CRM rendszereket, miközben a kisvállalatoknál ez az érték 17%. Ezt meghaladóan a CRM rendszereknél minden vállalati szegmensben alacsonyabb a használati hajlandóság, mint az EU-ban. Továbbá a vállalatméret csökkenésével párhuzamosan nő a lemaradás az EU-átlagtól.

Az alapvető üzleti szoftverek használatának felértékelődését a vállalati szektorban több tényező segítette az utóbbi években. Egyrészt külső tényezők, az általános gazdasági konjunktúra hektikussága is kihatott a vállalatok döntéseire, a koronavírus-járvány és az energiaválság kényszerhelyzetbe hozta a vállalkozásokat. Másrészt belső tényezők is hatottak a vállalatok döntéseire, ugyanis a Kormány ösztönzőket vezetett be a digitális megoldások támogatására. Gondolhatunk itt a 2016-ban indult Modern Vállalkozások Programjára, az online számlázás bevezetésére 2018-tól, vagy a 2023-tól elérhető Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központra (NTAK). Harmadrészt már előkészítés alatt állnak további vállalati digitalizációt támogató programok, ezek között található egy GINOP Plusz program keretében elérhető kkv pályázati lehetőség, valamint a vállalkozások digitális átállásának elősegítése az energiaszámlák digitalizálásával (VIDA).

Összefoglalva: a magyar gazdaság potenciális növekedési előrejelzésében eltérés van a Kormány és az Európai Bizottság között, ami a termelékenység becsült hozzájárulására vezethető vissza. A becslések közötti különbségre magyarázatul szolgálhat az eltérő digitális jövőkép. Mivel Magyarország a vállalati digitalizációban egy alacsonyabb bázisról indul és a tapasztalatok szerint innen nagyobb termelékenységi előrelépést lehet elérni, ezért az üzleti szoftverek növekvő használata bizakodásra ad okot. Amennyiben a digitális technológiák integrációja folytatódik, akkor idővel a 4% körüli gazdasági növekedés is elérhetővé válik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio