AI a mindennapokban, matematika a Nagytemplomnál: a Debreceni Nemzetközi Iskolában a kritikus gondolkodás is tananyag

A BMW‑gyár, a CATL és az EVE Power akkumulátor‑beruházásai és az egyetemi ökoszisztéma bővülése regionális központtá emelte Debrecent. Hogyan illeszkedik ehhez a Debreceni Nemzetközi Iskola, és miben ad hozzáadott értéket a munkaerő bevonzásához, megtartásához és a tanulói mobilitáshoz?

A régióban ez az egyetlen nemzetközi iskola, amely óvodától érettségiig magas színvonalú oktatást kínál, amely a város befektetésvonzó- és felsőoktatási stratégiájának tudatos pillére, a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által megálmodott és fenntartott intézmény.

Egyfelől a régióba települő multinacionális vállalatok családjainak biztosít nemzetközi színvonalú, óvodától érettségiig tartó oktatási folytonosságot – diákjaink kb. 60%-a valamilyen módon ilyen a cégekhez kötődik –, ami kézzelfogható előny a munkaerő bevonzásában és -megtartásában.

A nagyvállalatok sokszor fizetik a tandíjat a relokációs csomag részeként. Másfelől helyi és a régióban élő magyar családoknak kínálunk hosszú távú lehetőséget, hiszen az óvodától az érettségiig stabil, nemzetközi tanulmányi utat biztosítunk. Míg a céges kiküldetések többnyire csak 1–4 évig tartanak, a magyar családok jellemzően maradnak, közösséget építenek, és tartósan az ISD-re támaszkodhatnak. Ezt az elköteleződést erősíti, hogy minden évben pályázati alapon teljes és részösztöndíjas helyeket kínálunk debreceni diákok számára.

Ha összehasonlítjuk az ISD-t más, hasonló profilú oktatási intézményekkel, hol láthatók a legnagyobb különbségek a diákélményben? Ez hogyan jelenik meg a mindennapokban?

Az ISD-ben az úgynevezett IB‑continuum – az IB (International Baccalaureate egy nemzetközi, egységes tantervi és vizsgarendszer – a szerk.) – három, egymásra épülő szakaszból áll: PYP, MYP és DP.

A PYP – vagyis a Primary Years Programme – az óvodától 5. osztályig tart, és játékos, felfedező tanulással alapozza meg az olvasás‑számolás, a kommunikáció és az együttműködés készségeit. Erre épül a 6-10. évfolyamos MYP –vagyis a Middle Years Programme – , ahol a diákok egyre önállóbban, projektekben dolgoznak, tantárgyakat kapcsolnak össze, és valódi problémákon keresztül tanulnak meg gondolkodni és csapatban működni. A 11-12. évfolyamon következik a DP – vagyis a Diploma Programme – ,  a nemzetközi érettségire felkészítő, kétéves program: itt a diákok hat tantárgyat tanulnak magas színvonalon, sok írásbeli munkával és kutatással, egységes, világszerte ismert vizsgarendszer szerint.

A rendszer lényege, hogy a három szakasz ugyanazon pedagógiai elvek mentén halad, így nincs "rendszersokk" a váltásoknál, és költözés esetén is könnyű az átjárás más IB‑iskolákba.

A mindennapokban mindez kislétszámú - legfeljebb 20 fős - csoportokat, sok órán két tanárt, kevés frontális magyarázatot és sok, együttműködésre építő projektet jelent 60 perces óraszerkezettel. A tanulás gyakran valós helyszíneken zajlik:

matematikából például a diákok a Nagytemplom előtt mérőszalaggal és szögmérő alkalmazással számolják ki a tornyok magasságát (távolság, szögek, szinusz‑koszinusz), majd az eredményt összevetik a hivatalos adatokkal és megbecsülik a mérési hibát – vagyis a "trigonometria" kézzelfogható gyakorlattá válik.

Természettudományból a 11. évfolyam minden évben Tokajnál, a Bodrog és a Tisza találkozásánál vesz vízmintát, helyben mérnek pH‑t, oldott oxigént, nitrát‑/foszfáttartalmat és zavarosságot, az adatokat naplózzák, összevetik az előző évek eredményeivel, és jelentést készítenek – így a kémia, fizika és biológia nem csak tankönyv, hanem terepmunka is. Erős a nyelvi megtámasztás, noha a hivatalos oktatási nyelv az angol, gyakorlatilag nulla angoltudással is be lehet lépni, háromszintű EAL‑rendszerrel (English as an Additional Language – célzott angolnyelvi felzárkóztatás) segítjük a fejlődést, és a nyelvfejlesztés a tantárgyi órák része.

Hogyan lesz mindebből kézzelfogható, mérhető előny az egyetemi felvételin és később a munkaerőpiaci elhelyezkedésnél?

Az OECD legfrissebb adatai szerint Magyarországon a bachelor‑szintű képzések új belépőinek 50%-a végez a képzés elméleti időtartamán belül, azaz kb. három év alatt. Nagy a lemorzsolódás. Mi ezt erős pályaorientációval előzzük meg. Már 9. évfolyamtól heti rendszerességgel zajlanak pályaorientációs/karriertanácsadó foglalkozások: 9–10. osztályban önismeret és pályaismeret, 10. osztály második felétől pedig a továbbtanulási célokhoz igazított érettségi tantárgyválasztás, például emelt biológia–kémia, ha orvosi pálya a cél. A döntés nem magányos vállalás, három dedikált tanácsadó, a tanárok, a szülők és szükség esetén az iskolapszichológus közösen alakítják a pályatervet, hogy ne az utolsó évben, az utolsó pillanatban kelljen kapkodni. A diákok őszinte, reális visszajelzést kapnak, nem a családi hagyomány, hanem a tényleges erősségeik számítanak.

Nem a lexikális tudás a lényeg, hanem a készségek és az úgynevezett "exit profile", amit magukkal visznek.

Mindez nagy előny a hazai gyakorlathoz képest, ahol sokan még a végzős évben is bizonytalanul, szinte "vakon" döntenek. Tavaly érettségizett itt az első végzős évfolyam, a diákok 100%-a külföldi egyetemen folytatta a tanulmányait: volt olyan diákunk, aki Londonban a King's College-ban, van, aki a rotterdami Erasmus Egyetemen és akad, aki a brnói Műszaki Egyetemen tanult tovább.

A munkaerőpiacon ma a tudás önmagában gyorsan elavulhat, amit ma biztosan tudunk, 5–10 év múlva könnyen veszíthet az értékéből. A tudás ettől még fontos, de akkor válik valódi piaci értékké, ha erős, átvihető készségekre épül, amelyek segítik a folyamatos tanulást és alkalmazkodást.

Mi ezek fejlesztését tesszük a középpontba, életkorhoz igazítottan, kiskortól egészen a diplomaprogramig. Az általunk célzott kulcskompetenciák a kommunikáció és csapatmunka, a problémamegoldás és kezdeményezőkészség, a tervezés és szervezés, az önismeret és önmenedzsment, a tanulási stratégiák, digitális és technológiai műveltség, valamint az alkalmazkodóképesség és munkamorál, amelyek tulajdonképpen a diák saját és mások iránti felelős hozzáállását jelentik. Ezekre nemcsak az egyetemek, hanem bármely munkahely figyel. Kiemelten fejlesztjük a problémamegoldást, mert ez fordítható le a legközvetlenebbül munkaerőpiaci értékre.

A gyakorlatorientált szemléletből kiindulva, milyen pedagógiai szerepet szánnak az AI‑nak? Véleménye szerint a mesterséges intelligenciának hol és hogyan kell helyet kapnia a tanulás folyamatában?

Az AI nálunk hot topic – nem dugjuk a fejünket a homokba, ezzel együtt kell élni. Az alapelv egyszerű: mindaddig, amíg egy tanulási folyamatot megkönnyít, gyorsabbá tesz, addig tökéletes a mesterséges intelligencia, de attól még a diáknak kell végig gondolni, végig vinni a folyamatot. Amennyiben a diák átlépi a határt és kiadja kezéből a feladatot, hogy azt az AI oldja meg, akkor az már nem az ő munkája, tehát tulajdonképpen az értékelhetetlen. Megtanítjuk, hogyan kell jól használni az AI-t, hogy ezt elkerüljük.

9. évfolyamtól dedikált feladatokban gyakoroljuk a jó promptírást, az AI‑válaszok szűrését és ellenőrzését, valamint az etikus beépítést 'MLA/APA' hivatkozással, vagyis a nemzetközileg használt forrásmegjelölési szabványok szerint. A plagizálást ugyanúgy kezeljük, mint az egyetemek, tehát ha valaki plagizál, tulajdonképpen nem tud leérettségizni. Ennek megelőzésére Turnitin plágiumkereső programot már hatodik osztálytól használunk.

Van egy forráselemző keretrendszerünk, amelyet nemcsak társadalomtudományi, hanem más órákon is használunk. Angolul OPVL-nek hívjuk (Origin, Purpose, Value, Limitations), és különféle útmutatók kapcsolódnak hozzá. Lényege, hogy a diákok lépésről lépésre megvizsgálják egy forrás származását: honnan jön, mennyire megbízható és releváns. Történelemórán sok elsődleges és másodlagos forrással dolgozunk, összehasonlítjuk például egy névtelen blogbejegyzés – mondjuk egy laposföld‑hívő írása – hitelességét egy lektorált tudományos folyóirat cikkével, amely az EBSCO‑n vagy a JSTOR‑on – nemzetközileg használt tudományos cikk‑ és folyóiratadatbázisokban – is elérhető. Először az Originre figyelünk: ki, mikor, milyen körülmények között hozta létre a forrást; aztán a Purpose-re: mi a célja, mit akar kommunikálni. Fontos különbséget tenni aközött, hogy egy YouTube-videó elé beékelődő kampányanyagról van szó, vagy egy független kutatószervezet által készített, pártatlanságra törekvő tartalomról . Ezután jön a Value: mennyit ér a forrás a te kutatásod szempontjából, milyen új információt ad. Végül a Limitations: milyen korlátai vannak, amelyek csökkentik az általánosíthatóságát és relevanciáját. A módszer alapja a szkepticizmus: nincs olyan forrás, amely minden helyzetben 100%-ban alkalmazható. Ez nemcsak a történelmi vagy kutatási forrásokra igaz, hanem a telefonunkon felbukkanó bármilyen tartalomra is – YouTube-ra, TikTokra –, ezért is fontos, hogy a diákok megtanulják szűrni az információt, és szkeptikusan, kritikusan közelítsenek hozzá.

Úgy tekintünk az AI‑ra, mint a 60‑as években a számológépre: egy eszköz, amely felgyorsít, de nem helyettesít. Az eszközhasználat rugalmas – a telefon is lehet tanulást támogató eszköz –, de a lényeg mindenhol ugyanaz: kritikus gondolkodás, forráskritika és etikus használat. Így az AI tanulási katalizátor, ami segít, de a gondolkodást és a munkát a diáknak kell elvégeznie.

Nemzetközi iskolai környezetben, amikor egy adott nemzetből akár egyszerre több diák is tanul itt, milyen pedagógiai és közösségépítő eszközökkel biztosítják az inkluzív beilleszkedést, miközben megelőzik az egynyelvű elszigetelődést?

Az iskolában a klikkesedést tudatos, rendszeres közösségépítéssel kerüljük el. Ennek gerince egy kvázi osztályfőnöki/tanácsadói program, amelyben a diákok heti 2–3 alkalommal mentortanárokkal találkoznak, és csoportszinten haladnak végig különféle integrációs tanulási folyamatokon. A tanév elejét célzott, integrációról és csapatépítésről szóló kirándulások nyitják, az alapelv pedig az, hogy senki ne szoruljon ki.

A tapasztalat az, hogy a csoportosulások ritkán nemzetiségi alapon szerveződnek; inkább életkor és érdeklődés mentén (például "lányok–fiúk", "focisták", "rajzosok"). Amikor korábban az összetétel körülbelül 90% magyar és 10% külföldi volt, jobban látszott a nemzetiségi elkülönülés, a jelenlegi, soknemzetiségű közegben ez már kevésbé jellemző.

A jelenlegi tanárhiány mellett mi a tapasztalatuk a magyar és a nemzetközi tanárok toborzását és megtartását tekintve a regionális környezetben?

Iskolánkban magyar és nemzetközi oktatók együtt, egyenrangú szerepben dolgoznak. Tudatosan toborzunk több kontinensről (Európa, USA, Dél‑Amerika, Afrika, Ázsia), és elvárjuk, hogy a jelentkezők a saját országukban érvényes tanári diplomával, nemzetközi sztenderdeknek megfelelő képesítéssel – lehetőleg IB- és nemzetközi iskolai tapasztalattal – rendelkezzenek. Magyar tanárt találni sem gond, folyamatosan jelentkeznek a jelöltek, többen tanársegédként kezdenek az alsóbb évfolyamokon, ha megállják a helyüket, akkor akár főtanári pozícióba is léphetnek.

A hazai tanárhiányt mi kevéssé érezzük, az iskola egyfajta "mikrokozmoszként" működik. A magyar jogszabályi alapkövetelményeknek természetesen megfelelünk, de pedagógiailag a nemzetközi rendszerhez igazodunk.

Minden kollégát megbecsülünk, fontos a megtartás, ugyanakkor a nemzetközi iskolák világában természetes a 2–3 évente jelentkező mozgás. Ezt előre tervezéssel kezeljük: a tanárok minden októberben a tanárok jelzik, maradnak‑e a következő tanévre, mi pedig ennek alapján azonosítjuk és interjúztatjuk az utánpótlást, és jellemzően decemberig véglegesítjük a csapatot.

Debrecen kifejezetten vonzó a nemzetközi piacon, jó hírnevünk van, hiszen ez teljes körű IB‑iskola, rendelkezünk NEASC‑akkreditációval, – az amerikai New England Association of Schools and Colleges, vagyis Új‑Angliai Iskolák és Főiskolák Szövetségének minősítése. (Lényege, hogy egy iskola független, nemzetközileg elismert sztenderdek szerint átfogó minőségellenőrzésen megy keresztül - a szerk.) – ami egyfajta minőségbiztosításként működik, és maga a helyszín is erős érv – Magyarország biztonságos, Debrecen pedig hagyományosan erős, élhető egyetemi város. Ennek köszönhetően nem jelent gondot pedagógusokat találni.

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk megjelenését a Debreceni Nemzetközi Iskola támogatta.