Új tanulmány jelent meg a hosszú Covidról: ez állhat a kellemetlen tünetek hátterében

Ugyan a koronavírus fertőzésből a legtöbb esetben nem okoz súlyosabb tüneteket egy egyszerű, lázzal és torokfájással járó megfázásnál, több tanulmány arról árulkodik, hogy sokaknál a tünetek egy része az aktív fertőzés után sem múlik el teljesen. Az úgynevezett hosszú Covid tartósan fennálló tünetei között szerepel a kutatások szerint a kimerültség, agyi köd (brain fog) valamint nehézlégzés.

Hiába van azonba a tudományos kutatás célkeresztjében a hosszú távon is jelentkező tünetek hátterének megértése, a szakembereknek mindeddig nem sikerült megtalálniuk az állapot okozóját.

Egy új, Journal of Medical Virology folyóiratban megjelent friss tanulmány

a hosszú távú Covid-betegek vérében kölcsönhatásokat figyelte meg a véráramban lévő apró vérrögök (mikrorögök), valamint az immunrendszer sejtjei, az úgynevezett neutrofilek között.

A kutatók arra is rámutattak, hogy a hosszú távú Covid-betegeknél az említett neutrofilek változáson mennek keresztül, amelynek következtében DNS-üket kibocsátják, és szálszerű struktúrákat (NET) képeznek. Ezek a strukturák ezután gyorsan képesek lesznek gyorsan ártalmatlani a kórokozókat.

A tanulmány szerint, egyes koronavírus-betegeknél a mikrorögök és a neutrofilek által létrehozott struktúrák közötti kölcsönhatás egy egész rendszert érintő változások sorozatát eredményezi, amelyek végül hosszú távú Covid-fertőzéshez vezetnek.

Ez az eredmény arra utal, hogy a mikrorögök és a NET-ek között alapvető fiziológiai kölcsönhatások léteznek, amelyek szabályozási zavarok esetén patogénné válhatnak

– mondta Alain Thierry, a franciaországi Montpellier-i Rákkutató Intézet kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images