Megdöbbentő hatását azonosították az egyre extrémebb időjárásnak: súlyos kockázatokkal jár együtt

A mikroműanyagok önmagukban is jelentős környezeti és egészségügyi kockázatot jelentenek. A kutatók szerint azonban a globális felmelegedés és a szélsőséges időjárás tovább súlyosbítja a helyzetet. A műanyagtermelés fontos tényezőnek számít klímaváltozás terén, ugyanis az előálításukhoz több mint 98 százalékban fosszilis energiahordozókra van szükség, és a különféle műanyagok az életciklusuk minden szakaszán növelik a kibocsátásokat.

Kevesebb szó esik arról, hogy a klímaváltozás maga is fokozza a műanyagszennyezést. A gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, tüzek és árvizek szélesebb körben terítik szét a műanyagot, és veszélyesebbé teszik. A kutatócsoport több száz tanulmány áttekintésével végzett metaanalízis során bizonyítékot talált arra, hogy

a felmelegedés súlyosbítja a műanyagszennyezést a vizekben, a talajban, a levegőben és a vadon élő állatokban.

Frank Kelly, az Imperial College London professzora és a tanulmány vezető szerzője úgy fogalmazott, hogy a műanyagszennyezés és a klímaváltozás egymást erősítő ikerkrízisek. A kapcsolódási pontok sokrétűek és összetettek.

A növekvő hőmérséklet, páratartalom és napsugárzás törékennyé teszi a műanyagot, berepeszti, és felgyorsítja annak aprózódását. Egy szélsőséges hőhullám esetén bekövetkező 10 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedés akár meg is duplázhatja a lebomlás ütemét. A viharok, árvizek és erős szelek szintén gyorsítják a műanyagok szétesését, mozgásba hozzák, és messzebbre hordják őket. Hongkongban például a tájfunok közel negyvenszeresére növelték a mikroműanyagok koncentrációját a tengerparti üledékekben.

A magas hőmérséklet és az aszály táplálta

erdő- és bozóttüzek otthonokat, irodákat és járműveket égetnek le, mikroműanyagokat és erősen toxikus vegyületeket juttatva a levegőbe.

A már környezetben lévő mikroműanyagok sorsa is változik. A tengeri jég képződésekor csapdába ejti és koncentrálja ezeket, így szennyezési raktárként működik. A felmelegedés miatti olvadás azonban fordulatot hozhat: a jég jelentős kibocsátási forrássá válhat.

A klímaváltozás a műanyagok ártalmasságát is fokozza a tanulmány szerint. A magasabb hőmérséklet elősegíti, hogy a műanyagok a szennyező anyagokat, például rendkívül káros és nehezen lebomló, úgynevezett "örök vegyi anyagokat" vegyenek fel, és fokozza a műanyagokból kioldódó káros vegyületek mennyiségét is.

A műanyagszennyezés az állatvilágra, különösen a tengeri élőlényekre, számottevő következményekkel járhat.

Korallokon, tengeri csigákon, tengeri sünökön, kagylókon és halakon végzett vizsgálatok szerint a mikroműanyagok rontják az alkalmazkodóképességet a felmelegedő és savasodó óceánokhoz.

A jelentés több lehetséges megoldást vázol: többek között kiemelik a műanyaghasználat csökkentését, az újrahasznosítás erősítését, valamint a felesleges, egyszer használatos műanyagok kivezetését.

A kutatók szerint az idő sürget, mert a helyzet tovább romlik.

A globális éves műanyagtermelés 1950 és 2023 között a kétszázszorosára nőtt, és várhatóan tovább emelkedik.

Miközben a világ a tiszta energiára áll át, az olajtársaságok beruházásai egyre inkább a műanyagok felé tolódnak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio