Nagy Márton: órák kérdése a megállapodás a 2026-os minimálbérről

A magyar gazdaság növekedése 2025-ben 0-1% között lehet, a kormány várakozásai szerint

valahol 0,5% körül lesz a végleges adat

- mondta a parlamentben Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szerint a negyedik negyedévben már érdemi élénkülés jöhet, 1,5-2%-os év/év alapú növekedésre számítanak, majd 2026-ban 2-3%-os lehet a bővülés.

A miniszter szerint, ha nem lenne reálbér-növekedés és fogyasztás, akkor a magyar gazdaság nem tudna pozitív növekedési adatokat produkálni. Ez a gazdasági modell azonban hosszútávon nem tartható fenn, viszont rövidtávon szükség van rá. Hosszútávon vissza kell állni a beruházások által vezérelt növekedésre, ami jövőre megkezdődhet. Emellett a kormány bízik az ukrajnai háború lezárulásában, ami a fizikai biztonság mellett megteremtheti a gazdasági biztonságot is - tette hozzá.

Az infláció az idei 4,6% után jövőre átlagosan 3,6% lehet, ennek megfelelően

a kormány szerdai ülésén döntött a nyugdíjak 3,6%-os emeléséről januártól

- mondta Nagy Márton. A lépés nem meglepő, hiszen ezzel az elmúlt évek gyakorlatához alkalmazkodott a kormány, a várható inflációnak megfelelő ütemben emeli a nyugdíjakat.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a 2026-ra várható infláció már a jegybank célsávján belül lehet, ez pedig a monetáris politikát is segítheti, de

ezzel kapcsolatban a döntést majd az MNB hozza meg.

Az idei év végére már 4% alatt lehet az áremelkedési ütem, a jövő év elején pedig néhány elemző szerint akár kettessel is kezdődhet az adat, majd az év második felében a bázishatások miatt ismét emelkedhet. Az infláció leszorításában segítenek az árrésstopok is, melyek mintegy 1,5 százalékponttal csökkentik az áremelkedési ütemet, ugyanakkor Nagy Márton szerint

az élelmiszerárak jelentősen csökkenhetnek, a tejtermékek és a hús területén már most látszanak ennek jelei.

A gazdaság nem hoz annyi adóbevételt a költségvetésbe, mint reméltük, ennek ellenére a kormány döntött olyan intézkedésekről, melyek a családokat és a vállalkozásokat támogatják, ide sorolhatók a kedvezményes hitelek, az adócsökkentések és a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése - mondta a miniszter. A költségvetés kapcsán kiemelte, hogy az idén 5%-os GDP-arányos hiánnyal fog zárni, és

ezt célozza meg a kormány 2026-ra is.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a háborús helyzet miatt kellett engedni a költségvetési hiányban, de nem adták fel azt a célt, hogy a hiány nem emelkedhet és az adósságpálya fenntartható maradjon. Szerinte a GDP-arányos államadósság 2024-hez hasonlóan idén is 73,5% lehet az év végén, a várttól elmaradó növekedés negatív hatása mellett

az erősebb forintárfolyam segít ebben.

Az adósságon belül 30%-os deviza részarány mellett egy százaléknyi forinterősödés önmagában 0,3 százalékponttal mérsékli az adósságrátát - tette hozzá.

A 14. havi nyugdíj kapcsán a miniszter kiemelte, hogy februárban folyósítja a kormány az első egyheti részletet, és bíznak abban, hogy

a teljes összeg kevesebb mint négy év alatt felépülhet.

A miniszter szerint ha a gazdaság rendben lesz, növekszik és lesz bevétel, akkor képes lehet a költségvetés akár két év alatt is kifizetni a teljes 14. havi nyugdíjat.

A kormány gazdaságpolitikája három elven alapul:

• a munka megbecsülése és jutalmazása
• az adórendszerben a gyerek és az anya kiemelt szerepe
• a nyugdíjasok

A gazdaságpolitikában nem lesz változás, ha jövőre megnyerjük a választást, ezt az ideológiát tovább kell erősíteni

- mondja képviselői kérdésre Nagy Márton.

Órák kérdése az idei bérmegállapodás megszületése, egyezség lesz abban, a garantált bérminimum és a minimálbér emelésében. A minimálbér 10-11%-kal, a garantált bérminimum pedig 7% körüli mértékben emelkedhet. Ezzel a korábban felvázolt pályán maradhat a béremelkedés, 2027-re elérhető az ezer eurós minimálbér és 2028-ra az egymillió forintos átlagbér - mondta a miniszter.

További részletek hamarosan.

Címlapkép forrása: Portfolio