MIT-kutatás: az AI már a teljes amerikai munkaerőpiac közel 12 százalékát képes kiváltani

A szerdán közzétett kutatás szerint az AI a pénzügyi szolgáltatásokban, az egészségügyben és a szakmai szolgáltatásokban dolgozók feladatainak jelentős részét át tudja venni.

Ez akár 1,2 billió dollárnyi bért érinthet az Egyesült Államokban.

A vizsgálat az Iceberg Index nevű munkaerőpiaci szimulációs eszközre támaszkodik, amelyet az MIT és az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratórium (Oak Ridge National Laboratory, ORNL) fejlesztett. Az index azt modellezi, hogyan hat az AI és a kapcsolódó szakpolitika az ország 151 millió munkavállalójára és a köztük lévő munkaerőpiaci kapcsolatokra.

Az Iceberg Index előretekintő képet ad arról, hogyan alakíthatja át az AI a munkaerőpiacot nemcsak a part menti technológiai központokban, hanem minden államban. A jogalkotók számára, akik milliárdos képzési és átképzési programokra készülnek, az eszköz irányítószám-szintig lemenő térképet kínál a várható zavarokról.

Prasanna Balaprakash, az ORNL egyik igazgatója és a kutatás társvezetője szerint a csapat gyakorlatilag egy digitális ikert hoz létre az amerikai munkaerőpiacról. Az Energiaügyi Minisztérium kelet-tennessee-i kutatóközpontjában működik a Frontier szuperszámítógép, amely számos nagyléptékű modellezést támogat. Balaprakash szerint az index népességszintű kísérleteket futtat, és megmutatja, hogyan alakítja át az AI a feladatokat, a készségeket és a munkaerő-áramlásokat még azelőtt, hogy ezek a változások a reálgazdaságban is láthatóvá válnának.

A modell a 151 millió munkavállalót egyedi ügynökként kezeli. Mindenkit készségekkel, feladatokkal, foglalkozással és földrajzi hellyel címkéz. Több mint 32 ezer készséget térképez fel 923 foglalkozásban, 3000 megyében, majd felméri, hol képesek a jelenlegi AI-rendszerek már ezeket a készségeket elvégezni.

A kutatók szerint a jéghegy csúcsa – vagyis a technológiai, számítástechnikai és informatikai területeken látható leépítések és szerepváltások – mindössze a teljes bérkitettség 2,2%-át teszi ki, mintegy 211 milliárd dollárt.

A felszín alatt azonban 1,2 billió dollárnyi bér van kitéve, főként olyan rutinfunkciókban, mint a humánerőforrás (HR), a logisztika, a pénzügy és az irodai adminisztráció.

Ezeket a területeket az automatizációs előrejelzések gyakran alulbecsülik.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az index nem jóslóeszköz, és nem arra szolgál, hogy pontosan megmondja, mikor és hol szűnnek meg munkahelyek. Inkább készségközpontú pillanatképet ad arról, mire képesek a mai AI-rendszerek, és strukturált keretet nyújt a döntéshozóknak "mi lenne, ha" típusú forgatókönyvek vizsgálatához, még azelőtt, hogy valódi pénzeket és jogszabályokat köteleznének el.

Észak-Karolina állam szenátora, DeAndrea Salvador, aki szorosan együtt dolgozott az MIT-vel a projekten, kiemelte, hogy a kutatás olyan hatásokat tár fel, amelyeket a hagyományos eszközök nem látnak. Szerinte az egyik leghasznosabb funkció a helyi részletekig való lebontás: megyei, sőt népszámlálási tömb szintjén azonosítja a meglévő készségeket, párosítja azokat az automatizáció vagy kiegészítés valószínűségével, és megmutatja, ez mit jelenthet az adott terület állami GDP-jében és foglalkoztatásában.

Salvador szerint ez a fajta szimuláció különösen értékes, miközben az államok párhuzamos AI-munkacsoportokat és tanácsokat állítanak fel. Az Iceberg Index megkérdőjelezi azt a széles körben elterjedt feltételezést is, hogy az AI-kockázat a part menti technológiai központok technikai szerepeire korlátozódik. A szimulációk alapján érintett foglalkozások mind az 50 államban megjelennek, beleértve a belső és vidéki térségeket is, amelyeket gyakran kihagynak az AI-ről szóló vitákból.

A résztvevők egy interaktív szimulációs környezetet is építettek, amelyben az államok különböző szakpolitikai karokkal kísérletezhetnek. Ide tartozik a munkaerőpiaci források átcsoportosítása, a képzési programok finomhangolása, valamint annak vizsgálata, hogy a technológia-elfogadás változásai miként befolyásolják a helyi foglalkoztatást és a bruttó hazai terméket (GDP). A jelentés szerint a Project Iceberg lehetővé teszi az expozíciós gócpontok azonosítását, a képzési és infrastrukturális beruházások rangsorolását, és a beavatkozások tesztelését még azelőtt, hogy milliárdokat köteleznének el a megvalósításra.

Balaprakash, aki a Tennessee Artificial Intelligence Advisory Council tagja is, államspecifikus megállapításokat osztott meg a kormányzó csapatával és az állam AI-igazgatójával. Elmondása szerint Tennessee több alapágazata – az egészségügy, a nukleáris energia, a feldolgozóipar és a közlekedés – továbbra is erősen támaszkodik a fizikai munkára. Ez némi védelmet jelent a tisztán digitális automatizációval szemben.

A kérdés szerinte az, miként lehet a robotikát és az AI-asszisztenseket úgy bevezetni, hogy ezek az ágazatok erősödjenek, ne pedig kiüresedjenek.

A csapat jelenleg nem késztermékként, hanem homokozóként pozicionálja az Iceberg Indexet, amelyet az államok az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatásaira való felkészüléshez használhatnak. Salvador úgy fogalmazott: a cél, hogy minél előbb be lehessen lépni, és el lehessen kezdeni különböző forgatókönyvek kipróbálását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images