Láthatatlan erő emészti fel a világ legnépesebb országának gazdasági növekedését

India gazdasága az idei év harmadik negyedévében várakozásokat felülmúló, 8,2 százalékos ütemben bővült az elmúlt egy évet tekintve, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a gazdaság szerkezeti-strukturális tényezői egyre inkább visszafogják a növekedést.

India 2013 és 2018 között erős termelékenységi bővülést ért el: a munkaerő produktivitása mintegy 1,3-szorosára nőtt. Ez nagyjából megfelelt a vietnámi ütemnek, kissé elmaradt a kínaitól, de meghaladta Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Thaiföld eredményeit.

A gyorsan bővülő trend azonban 2019-től megtorpant: a termelékenység növekedése leállt, miközben más országokban – a Fülöp-szigetek kivételével – tovább emelkedett.

Ez különösen aggasztó, mert az indiai egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 2024-ben még mindig 2,4-szer alacsonyabb volt a kínainál. A Föld legnépesebb országában a munkanélküliség szintén magas, különösen a fiatalok körében: a hivatalos ráta 2024-ben 15,6 százalék volt. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy gyors fordulat nélkül India a közepes jövedelmű kategóriában ragadhat.

A Penn World Table adatai szerint az egy foglalkoztatottra jutó termelékenység Indiában 2013 és 2018 között átlagosan évi 5,5 százalékkal nőtt. 2019 és 2023 között a produktivitás – a pandémia hatását kiszűrve – már csak évi 0,4 százalékkal bővült. Ugyanebben az időszakban viszont a munkahelyteremtés felgyorsult: a foglalkoztatás átlagosan évi 5,6 százalékkal nőtt a korábbi 0,4 százalék után, ám ez nem hozott érdemi termelékenységjavulást.

A 2013–2018-as időszakban a munkatermelékenység-növekedés 74 százalékát az ágazaton belüli hatékonyság javulása adta (jobb munkaminőség, technológia, szervezés), 2019–2023-ban viszont ez a forrás elapadt. Az ágazatok közötti munkaerő-áramlás ráadásul az azon belüli termelékenységi szintek csökkenésével járt.

Tehát nemcsak az történt, hogy a munkaerő kevésbé termelékeny ágazatok felé mozdult (összetétel-hatás), hanem az egyes ágazatokban is romlott a hatékonyság.

2019 és 2023 között a foglalkoztatás a mezőgazdaságban (+32,9 százalék) és az építőiparban nőtt a legerősebben. A feldolgozóiparban (+20,7 százalék) és a szolgáltatásokban (+14,6 százalék) mérsékeltebb volt a bővülés, főként az egészségügyi válság alatti kényszerű átrendeződések miatt. Az új munkahelyek csaknem 99 százaléka bizonytalan, alacsony bérű és nagyon alacsony termelékenységű. Bár a feldolgozóipar és a szolgáltatások továbbra is lényegesen termelékenyebbek a mezőgazdaságnál és az építőiparnál, 2018 és 2023 között az ő termelékenységük is stagnált.

Az RBI KLEMS adatai szerint a termelékenység lassulása két fő okra vezethető vissza:

egyrészt a munkaminőség javulásának megtorpanására, másrészt a "termelő" tőkeállomány – vagyis a gépekbe és berendezésekbe irányuló beruházások – növekedési ütemének fékeződésére.

A legfrissebb országos munkaerő-felmérés emellett azt mutatja, hogy átlagosan a munkavállalók 56 százaléka nem a képzettségének megfelelő állásban dolgozik, ami rontja a teljesítményt.

A felzárkózáshoz India egyszerre szorul mezőgazdasági reformokra – hogy a munkaerő magasabb hozzáadott értékű ágazatokba áramolhasson – és a munkaerő képzettségi szintjének érdemi emelésére. A 2019–2020 között elfogadott új munkaerőpiaci törvények idén novemberi bevezetése várhatóan támogatja a munkahelyteremtést a termelékeny ágazatokban, és mérsékli az informális foglalkoztatás arányát.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images