Mi az az EU-Mercosur egyezmény?

Egy kereskedelmi megállapodás az EU és négy dél-amerikai ország (Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay) között. Az EU ipari termékeket adna el nekik, cserébe ők olcsó élelmiszert hozhatnának be hozzánk.

Miért aggódnak emiatt a magyar gazdák?

Mert a dél-amerikai termékek sokkal olcsóbbak, így nehéz lesz velük versenyezni. Ráadásul nem biztos, hogy ugyanolyan szigorú szabályok szerint készülnek, mint az itthoniak.

Melyik ágazatokat érinti ez leginkább?

A baromfi-, a marhahús-, a méz- és a cukorágazatot. A génmódosított termékek beáramlása is gondot okozhat.

Tényleg találtak már gyanús dolgokat az importált húsokban?

Igen, korábban érkeztek olyan húsok Európába, amelyekben növekedési hormonokat mutattak ki.

Honnan jön még olcsó élelmiszer az EU-ba?

Ukrajnából is rengeteg agrártermék érkezik, így a gazdák két irányból is nyomás alatt vannak.

Mi változhat a gazdák támogatásában?

2028-tól új rendszer jöhet, amely a jelenlegi helyett a jövedelemhez igazítaná a támogatásokat. Ez hatalmas adminisztrációs terhet jelentene.

Mennyit kapnak most a magyar gazdák?

Tavaly összesen kb. 1500 milliárd forint támogatást kaptak.

Mennyivel csökkenhet ez a jövőben?

A brüsszeli tervek szerint akár 20 százalékkal is kevesebb pénz juthat a magyar mezőgazdaságnak.

EURHUF USDHUF BTCUSD BUX OTP MOL RICHTER MTELEKOM OPUS XAUUSD

Gazdaság

Lesz, aki ráfizet a szabadkereskedelmi egyezményekre

agrarszektor.hu

2026. március 11. 11:02

Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) tervezett átalakítása kettős nyomás alá helyezi az európai és a magyar mezőgazdaságot - hangzott el a Portfolio Agrárium 2026 konferencián Kecskeméten. Az olcsó dél-amerikai és ukrán import komoly élelmiszer-biztonsági és piaci kockázatokat rejt. Emellett a kilátásba helyezett uniós támogatáscsökkentések és adminisztratív reformok alapjaiban rengethetik meg az agrárium stabilitását - írta az Agrárszektor.

A több mint két évtizede formálódó EU–Mercosur egyezmény keretében az unió ipari termékeket exportálna Dél-Amerikába. Cserébe viszont megnyitná piacait Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay olcsó mezőgazdasági árui előtt. Gál Péter, az Agrárminisztérium főosztályvezetője szerint ez súlyos versenyhátrányt okozhat az európai gazdáknak - hangzott el kedden Kecskeméten, a Portfolio Agrárium 2026 konferencián.

A probléma különösen a baromfi-, a marhahús-, a méz- és a cukorágazatot érintheti,

de a génmódosított termékek beáramlása is jelentősen átformálhatja a piacot. Bár Brüsszel a harmadik országokban végzett helyszíni auditok sűrítésével és szigorúbb ellenőrzésekkel próbálja az uniós állatjóléti és minőségi előírásokhoz igazítani az importot, a távoli országokban végzett felügyelet hatékonysága kérdéses.

A közelmúltban az Alapvetés podcast is részletesen elemezte a szabadkereskedelmi egyezmények hatását:

A hazai termelők aggodalmait erősíti, hogy a dél-amerikai élelmiszerek előállítási körülményei a fogyasztók számára sokszor átláthatatlanok.

Nagy Viktor, a MAGOSZ főtitkárhelyettese emlékeztetett: érkeztek már Európába olyan húsok, amelyekben növekedési hormonokat mutattak ki. Ez egyértelmű élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. A helyzetet tovább élezi, hogy az uniós piacra nemcsak Dél-Amerikából, hanem Ukrajnából is jelentős mennyiségű agrártermék érkezik.

A gazdák így kettős piaci nyomással kénytelenek megküzdeni.

A kereskedelmi kihívások mellett az európai élelmiszer-biztonságot garantáló Közös Agrárpolitika jövője is bizonytalan. Ukrajna esetleges uniós csatlakozása miatt már a 2028-tól induló költségvetési ciklusra felmerült a jelenlegi támogatási rendszer alapvető átalakítása. Ennek keretében egy jövedelemalapú modellt vezetnének be.

Tóth Péter Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen radikális reform óriási informatikai és adminisztratív terhet jelentene. Emiatt szakmailag indokoltabb lenne a jól bevált, kétpilléres agrármodell megőrzése. A tét hatalmas, hiszen a hazai gazdálkodók tavaly mintegy 1500 milliárd forint támogatásban részesültek. A jelenlegi brüsszeli tervek szerint azonban a jövőben akár 20 százalékos forráselvonás is sújthatja az ágazatot.