Mennyivel nőtt a magyar csirketermelés?

Tavaly körülbelül 8 százalékkal bővült a csirketermelés, ami az egész baromfiágazatot felfelé húzta.

Miért olyan népszerű a csirkehús világszerte?

Mert az egyik legolcsóbban és leghatékonyabban előállítható állati fehérje. Gyorsan és viszonylag kevés erőforrásból lehet termelni.

Hogy áll a pulykatermelés itthon?

Javul, de ez egy hosszú pangás utáni lassú visszaépülés. A világpiacon csökkent a pulykatermelés, ezt a hazai termelők jól kihasználták.

Miért esett vissza a kacsa- és libatermelés?

Két dolog miatt: a madárinfluenza rengeteg állatot kipusztított, ráadásul olcsó kínai fagyasztott kacsa árasztotta el a piacot.

Mi a baj a kínai kacsaimporttal?

Évente kb. 20 ezer tonna olcsó kínai kacsa érkezik Európába. Eredetileg a hiányt pótolta, de mára lenyomja az árakat, és ellehetetlenítheti a hazai termelőket.

Milyen gyakran üt be a madárinfluenza?

2016 óta szinte minden évben visszatér, különösen a kacsák és libák között terjed gyorsan, mert sokszor tünetmentesen hordozzák a vírust.

Hogyan védekeznek a madárinfluenza ellen?

Szigorú ellenőrzéseket vezettek be a telepeken, és egy hároméves program keretében pihentetik a sűrűn fertőzött területeken lévő telepeket.

Van munkaerőhiány a baromfiágazatban?

Igen, komoly gond. Emiatt rohamosan terjed a gépesítés és a mesterséges intelligencia használata.

Tényleg használnak már mesterséges intelligenciát a baromfitenyésztésben?

Igen. Tavaly még kb. 50 ilyen megoldás volt, de 2026-ra akár 600-ra is nőhet a számuk.

Mennyivel nőhet a magyar baromfitermelés 2030-ra?

A csirkénél 70–80 százalékos, a pulykánál 20–30 százalékos növekedést várnak a szakértők.

Mi lesz a ketreces tojástermeléssel?

Az EU be akarná tiltani, de a magyar termelők nagy része már most is korszerű, EU-szabványoknak megfelelő ketreceket használ. A szakma szerint a piacnak kellene eldöntenie, nem a szabályozásnak.

Miért aggódnak a gazdák a Mercosur-szerződés miatt?

Mert ha olcsó dél-amerikai baromfi szabadon beáramlik az EU-ba, a hazai termelők hátrányba kerülhetnek, hiszen nekik szigorúbb szabályokat kell betartaniuk.

Elképesztő: a mesterséges intelligencia pörgetheti fel a baromfiágazatot

agrarszektor.hu

2026. március 09. 14:01

A magyar baromfiágazat 2025-ben mérsékelt, összességében 2-3 százalékos növekedést ért el, azonban az egyes termékpályák teljesítménye jelentősen eltér. Míg a csirketermelés nemzetközi szinten is kiemelkedő, dinamikus bővülést mutatott, és a pulykaágazat is elindult a kilábalás útján, a víziszárnyas-ágazatot a madárinfluenza, valamint az olcsó ázsiai import súlyosan érinti. A szektor jövőjét a munkaerőhiányra adott technológiai válaszok, a mesterséges intelligencia térnyerése, továbbá az európai uniós és globális kereskedelmi szabályozások határozzák meg, amelynek révén döbbenetes sebességű növekedés várható már a következő években - jelentette az Agrárszektor.

A hazai baromfiágazat összteljesítményének pozitív mérlege elsősorban a csirketermelés mintegy 8 százalékos bővülésének köszönhető.

Mivel a csirke adja a hazai vágóbaromfi-kibocsátás 60-70 százalékát, a darabszámban és élősúlyban egyaránt jelentkező növekedés az egész ágazatot magával húzta. Ez a teljesítmény világszinten is figyelemre méltó - mondta el Csorbai Attila az Agrárszektornak. A Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke kifejtette:

a globális piacon a baromfihús egyre hangsúlyosabb szerepet kap, hiszen az egyik leghatékonyabban előállítható állati fehérjeforrás.

Magyarország ezen a téren történelmileg is erős pozíciókkal bír. Ráadásul az ágazat rendkívül magas fokú vertikális integrációval működik a tenyészállománytól kezdve egészen a feldolgozóüzemekig. Ez a zárt rendszer hatékonyan osztja meg a termelési és piaci kockázatokat, ezáltal komoly stabilitást biztosít.

A pulykaágazat teljesítménye szintén javult.

Ez egy közel évtizedes stagnálást, illetve a koronavírus-járvány okozta mélypontot követő lassú kilábalást jelent. Mivel a globális pulykatermelés az elmúlt tíz évben mintegy 10 százalékkal csökkent, a kialakult keresleti piacot a hazai termelők jól ki tudták használni.

Ezzel szemben a víziszárnyas-termelés jelentős visszaesést szenvedett el.

A magyar piac Európában egyedülállóan sokszínű, hiszen a pecsenye- és hízott kacsától kezdve a hús- és hízott libáig számos terméket felölel. Ez a szegmens azonban kettős nyomás alá került.

Egyrészt a madárinfluenza-járványok hatalmas károkat okoztak az állományokban, másrészt a nemzetközi piacon megjelent a dömpingáras kínai import.

Az Ázsiából érkező, évente mintegy 20 ezer tonnányi elősütött kacsa eredetileg az európai termeléskiesést kihasználva, hiánypótlóként indult a piacon. Mára azonban a behozatal piaczavaró méreteket öltött, ami hosszú távon a hazai és az európai pecsenyekacsa-előállítás létét fenyegeti.

Az ágazat egyik legkritikusabb pontja továbbra is a madárinfluenza.

A betegség a 2016-os visszatérése óta szinte ciklikusan pusztít, különösen a víziszárnyasok körében, amelyek sokszor tünetmentesen hordozzák és ürítik a vírust. A hatékonyabb védekezés érdekében a hazai telepeken szigorú auditrendszert vezettek be. A magas állatsűrűségű térségekben pedig az agrártárca egy hároméves, több mint 200 termelőt érintő teleppihentetési programmal igyekszik csökkenteni a fertőzés gyors továbbterjedésének kockázatát.

A járványügyi kockázatok mellett a munkaerőhiány is folyamatos kihívást jelent, ami jelentősen felgyorsította a szektor digitalizációját és automatizációját.

A technológiai ugrás mértékét jól mutatja egy beszédes adat: míg tavaly mintegy ötven mesterséges intelligenciára épülő megoldást alkalmaztak a baromfiágazatban, 2026-ra ez a szám akár a hatszázat is elérheti. Az innovatív eszközök nemcsak a hiányzó munkaerőt váltják ki, hanem a gyors adatáramlás révén az egész termelési lánc hatékonyságát növelik.

A Baromfi Terméktanács előrejelzései szerint a technológiai fejlődés és a feldolgozóipari kapacitások bővülése nyomán 2030-ra a hazai csirkehústermelés akár 70-80 százalékkal, a pulykaágazat pedig 20-30 százalékkal is növekedhet a jelenlegi szinthez képest. A víziszárnyas-ágazat jövője ugyanakkor nagyban függ attól, hogy az Európai Unió képes lesz-e gátat szabni a piaczavaró importnak.

Hasonlóan sorsdöntő viták zajlanak a tojáságazatban is, ahol az EU a ketreces tartás teljes felszámolását szorgalmazza.

A hazai termelés háromnegyede jelenleg is uniós szabványoknak megfelelő, gazdaságilag és élelmiszer-biztonsági szempontból egyaránt stabil, feljavított ketreces rendszerekben működik. A szakmai szervezetek álláspontja szerint az alternatív tartásmódokra való átállást a fogyasztói keresletnek kellene diktálnia.

A kizárólag szabályozási eszközökkel kikényszerített váltás ugyanis élelmezésbiztonsági kockázatokat, jelentős áremelkedést, valamint komoly versenyhátrányt okozhat az európai gazdáknak.

A magyar baromfiágazat jövőjét így a modernizáció mellett az fogja meghatározni, hogy a globális szabadkereskedelmi egyezmények - köztük a Mercosur-szerződés - tükrében az EU képes lesz-e egyenlő versenyfeltételeket biztosítani a hazai termékek és az importáruk között.