Verik az asztalt az Európai Bizottságnál: összeomlás szélére került egy kulcsfontosságú iparág

Nem jött el az áttörés

A rovaralapú élelmiszereket korábban a hagyományos állati fehérjék erőforrás-hatékony, klímabarát alternatívájaként emlegették, mivel előbbiek kevesebb földterületet és ráfordítást igényelnek, és kisebb lehet a környezeti terhelésük is. Szakemberek szerint a nagyüzemi hústermelés jelentős környezeti lábnyomára tekintettel, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében széles körű étrendi változtatásokra lenne szükség.

Azonban a tücsköt-bogarat tartalmazó termékek a kezdeti lelkesedés ellenére nem tudtak elterjedni,

így az utóbbi években az iparág nagy része már inkább az állati takarmányok, a halliszt és a műtrágyák előállítása felé fordult.

Mi lehet a megoldás?

A Nemzetközi Rovaralapú Élelmiszer és Takarmány Platform (IPIFF) szerint az egyik utolsó alkalmat a küszködő ágazat támogatására az Európai Unió közbeszerzési szabályainak felülvizsgálata jelenti. Az Európai Bizottság által az új szabályokról indított nyilvános konzultáció keretében az IPIFF az Euractiv cikke szerint azzal érvelt, hogy az innovatív, körforgásos bioalapú termékek minimális beszerzésének kötelezővé tétele segíthet megvédeni az iparágat.

A határozott politikai fellépést sürgető felhívás szerint az EU-nak elő kellene írnia a közbeszerzők számára, hogy fenntarthatósági alapon priorizálják a termékeket, így lényegében

kötelezővé téve a rovaralapú fehérje beszerzését a közintézmények, köztük az étkezdék vagy az iskolai menzák számára.

Az érdekvédelmi csoport szerint az európai rovartenyésztési ágazatban több ezer munkahely van veszélyben van a határozott, összehangolt politikai fellépés hiánya miatt. Állításuk szerint az iparág közvetve jelenleg mintegy 3 500 embernek ad munkát Európában, ami 2030-ig 30 000-re emelkedhet.

Felemelkedésből csúnya bukás

A rovarevés legújabb kori fellendítésének ötletét sokan Marcel Dicke holland entomológusnak tulajdonítják. A rovarkutató szakember egy 2010-es TED videóban a rovarok fogyasztását kritikus fontosságúnak nevezte a növekvő emberi populáció fenntartható táplálása szempontjából, mivel a rovarfehérje karbonlábnyoma sokkal kisebb, mint a marha-, sertés- és csirkehús.

Az ENSZ 2013-ban átfogó jelentést publikált a témában, amely Dicke gondolataival összhangban azzal érvelt, hogy a rovarok nemcsak az emberek, hanem az állatállomány számára is környezetbarátabb élelmiszerforrást jelenthetnek. A jelentés széles körű médiavisszhangot kapott, és hozzájárult ahhoz, hogy kockázati tőkebefektetők és kormányok befektetési hullámot indítsanak európai, egyesült államokbeli, kanadai és egyéb rovartenyésztési startupokba, összesen mintegy 2 milliárd dollár értékben.

Az elmúlt évtizedben azonban nem sikerült globális piacot építeni a rovaralapú élelmiszereknek. Annak ellenére, hogy a világ számos kultúrájában napjainkban is fogyasztanak rovarokat, akár a vadonból befogva, akár kis mennyiségben tenyésztve azokat, a rovarokkal szoros rokonságban álló rákok pedig a nyugati civilizáció gasztronómiájában is kiemelt helyen állnak.

A mintegy 20 legnagyobb rovartenyésztő startup csaknem negyede csődbe ment az elmúlt években,

beleértve a legnagyobbat, a francia Ÿnsect-et is, amely decemberben szüntette be működését.

A szabályozás az egyik legnagyobb akadály

A 2011-ben alapított startup több mint 600 millió eurót gyűjtött össze, de ez is kevés volt az úttörő vállalkozás sikeréhez. A vállalkozás - melynek esete sokat elárul az ágazat jelenlegi helyzetéről is - kudarcát nem csak a rovarevéssel szembeni általános averziók vetítették elő, de a szabályozási környezet akadályai is.

Az iparági szervezet szerint a rovartenyésztő vállalkozások az EU által ígért zöld forradalomban bízva jelentek meg,

de a szabályozási szűk keresztmetszetek és késedelmek több mint egy évtizeddel később is visszafogják az ágazatot,

és az EU fehérjeprogramja is erősen a növényi alapú fehérje-előállítást preferálja. Az Ÿnsect boldogulását az sem segítette, hogy a francia média olyan felvételeket tett közzé, amelyek a létesítményeikben uralkodó aggasztó biztonsági és egészségügyi körülményekről tanúskodtak.

Mindemellett etikai aggályok is felmerülnek a zsúfolt rovarüzemekkel kapcsolatban - hasonlóan a baromfi- és sertéshúsgyárak esetében tapasztaltakkal -, különösen azután, hogy új kutatások szerint a rovarok is rendelkezhetnek valamilyen tudattal, és képesek fájdalmat és szenvedést érezni.

A dolgok ráadásul más iparági szereplők esetében is rosszabbra fordultak.

Így a közelmúltban határozatlan időre felfüggesztették a Tyson Foods, Amerika legnagyobb húsipari vállalata és a Protix, a világ második legnagyobb rovartenyésztő vállalatának közös projektjeként Nebraskában épülő nagy rovarfarm megvalósítását is - számolt be a Vox.

Az egész iparág zárójelbe kerülhet

A rovartenyésztéssel foglalkozó startupok nem csak emberi fogyasztásra szánt termékek, de a más haszonállatok takarmányozására alkalmas rovarliszt előállítására és értékesítésére is törekedtek. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem valósul meg - aminek Magyarországon is vannak jelei -, mégpedig a költségek miatt, részben mivel maguknak a rovaroknak az etetése is drága: egy 2024-es elemzés szerint egy tonna rovarliszt előállítási költsége körülbelül tízszerese a szójalisztének és három és félszerese a hallisztének.

És végül, az sem garantált, hogy a rovarliszt fenntarthatóbb, mint a szója- vagy halliszt - márpedig ha így van, az magának a rovartenyésztési iparágnak az értelmét kérdőjelezi meg.

A rovartenyésztés környezeti hatása számos tényezőtől függ, beleértve azt is, hogy mivel etetik a rovarokat, és hogy a startupok fosszilis tüzelőanyagokkal vagy megújuló energiával működtetik-e gazdaságaikat. Az iparág költségproblémái jelentős részben éppen az energiafelhasználáshoz fűződnek, a tenyésztett rovaroknak ugyanis viszonylag magas hőmérsékletre van szükségük, az energiaárak pedig jelentősen emelkedtek az elmúlt években - különösen Európában, ahol a startupok nagy része működik.

Bár az ágazati kutatás növekvő trendet vetít előre, egyre több bizonyíték van arra, hogy

a fogyasztók tömegei nem szimpatizálnak a rovarevés gondolatával,

és ettől nem függetlenül a befektetések is korlátozottak, így jelenleg nem tűnik valószínűnek, hogy a rovartenyésztéssel érdemben csökkenthető lenne a húsfogyasztás.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images