Lehengerlő tudományos kutatás az emberi agyról: sokkal tovább tart a kulcsfontosságú életszakasz, mint azt gondoltuk

Közel 4000, legfeljebb 90 éves ember agyi képalkotásos vizsgálata alapján a kutatók kimutatták:

a serdülőkori fázis a korai harmincas évekig tart, és ekkor vagyunk agyi teljesítményünk "csúcsán".

A BBC szerint a mostani felfedezés azt is segíthet megérteni, hogy életünk során hogyan változik a mentális zavarok és a demencia kockázata. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint az agy változásai nem egyenletes görbét követnek születéstől halálig, hanem jól elkülöníthető szakaszokban zajlanak.

A kutatók öt fázist azonosítottak:

• gyermekkor: születéstől 9 éves korig,
• serdülőkor: 9-től 32 éves korig,
• felnőttkor: 32-től 66 éves korig,
• korai öregedés: 66-tól 83 éves korig,
• késői öregedés: 83 éves kortól.

A tanulmány vezető szerzője, Dr. Alexa Mousley a BBC-nek elmondta:

az agy egész élettartamán keresztül folyamantosan "újrahuzalozza" magát.

A kapcsolatok erősödnek és gyengülnek, és ez nem egyenletes, hanem ingadozó mintázatot követ. Bár az egyéni különbségek jelentősek, a nagy adathalmazt vizsgálva feltűnően kiélesednek az életkori határok.

Gyermekkorban az agy gyorsan növekszik, miközben a korán túltermelődött szinapszisok számát visszanyesi. Ebben az időszakban az agyműködés kevésbé hatékony: inkább úgy viselkedik, mint egy céltudatosság nélkül, össze-vissza kószáló gyerek a játszótéren.

A 9. életévtől hirtelen fordulat áll be:

az idegi hálózatok hatékonysága jelentősen megnövekszik. Ez a legmélyebb törésvonal a szakaszok között. Ekkor a legnagyobb a kockázata a mentális zavarok megjelenésének is.

A serdülőkor nem meglepő módon a pubertás környékén kezdődik,

a mostani eredmények szerint azonban elnyúlik egészen a korai harmincas éveinkig.

Ez az egyetlen periódus, amikor az ideghálózatok szakadatlanul növelik hatékonyságukat. Ez összhangban áll számos agyi teljesítménymutatóval, amelyek a harmincas évek elején tetőznek. Érdekesség, hogy ezáltal a 9-32 éves kor közötti időszak végig ugyanabba a fázisba sorolható.

Ezt követi a felnőttkor, a leghosszabb, mintegy három évtizedes szakasz.

Itt a változások lelassulnak, és a korábbi hatékonyságjavulás fokozatosan megfordul. Dr. Mousley szerint ez egybeesik az intelligencia és a személyiségjegyek könnyen megfigyelhető platójával.

A korai öregedés 66 évesen kezdődik. Ez nem hirtelen lejtmenettel jár, hanem a kapcsolódási mintázatok átrendeződésével. Az agy kevésbé működik egységes egészként, inkább szorosan együtt dolgozó régiókra tagolódik – mintha egy zenekar tagjai szólókarrierbe csapnának. Bár a vizsgálat egészséges agyakra fókuszált, ez az az életkor, amikor a demencia és a magas vérnyomás jelei megjelenhetnek.

A 83 éves kortól induló késői öregedésnél a változások a korai öregedés mintázatait követik, csak kiélezettebben. Erről a csoportról kevesebb adat állt rendelkezésre, mert nehezebb egészséges agyakat górcső alá venni.

Elmondása szerint dr. Mousley-t meglepte, hogy az életkori határok mennyire egybeesnek az emberi életszakasz fontos mérföldköveivel. Ide tartozik a pubertás, az időskori egészségügyi kihívások, valamint a harmincas évek elejére jellemző társadalmi szerepváltások, például a szülővé válás. A tanulmány nem vizsgálta külön a férfiak és a nők adatait, így a menopauza hatására vonatkozó kérdések továbbra is nyitottak.

A kutatócsoport tagja, Duncan Astle, a Cambridge-i Egyetem professzora kiemelte: számos neurofejlődési, mentális és neurológiai rendellenesség összefügg az agy huzalozottságával, és a hálózati különbségek előrejelezhetik a figyelmi, nyelvi, tanulási és más viselkedésbeli nehézségeket.

Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem agykutató központjának vezetője "nagyon menőnek" nevezte az eredményeket, amelyek "jól illeszkednek" az agy öregedéséről alkotott képünkhöz. Ugyanakkor emlékeztetett: nem mindenkinél pontosan ugyanabban az életkorban történnek meg ezek a hálózati átalakulások.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images