Történelmi átalakulás a Mol-nál: új korszak kezdetéről döntött a tegnapi közgyűlés

Az olaj- és gázipar az elmúlt években radikális átalakuláson ment keresztül. Az Európai Unió szigorodó szabályozása, a karbonsemlegességi célok és a digitalizáció új kihívásokat hoztak. A különböző üzletágak – a kutatás és kitermelés, a finomítás és nagykereskedelem, valamint az üzemanyag-kiskereskedelem – eltérő kockázati profilja és beruházási igénye miatt egyre nehezebb egységes szerkezetben irányítani egy ekkora csoportot. Az új struktúra szerint a Mol Nyrt. holdingvállalatként marad a stratégiai irányítás, a finanszírozás és a kontroll központja, míg 2026. március 31-én létrejön a Mol Upstream Zrt., a Mol Downstream Zrt. és a Mol Retail Zrt., amelyek tulajdonosa 100%-ban az anyavállalat.

A várakozások szerint az új struktúra lehetővé teszi, hogy minden üzletág a saját stratégiájára koncentráljon, átláthatóbbá váljon a riportálás és tőkebevonás, miközben megőrzik a csoport szinergiáit.

Újabb lépés a folyamatos fejlődésben

A mostani lépés egy organikus fejlődés része és egyben következő állomása: a Mol 30 éve lépett tőzsdére, majd a 2000-es évek elején regionális konszolidáció következett, amelynek során 2002-ben először a szlovák Slovnaft-ban szerzett meghatározó tulajdonrészt, majd 2003 és 2009 között a horvát INA-ban szerzett irányítási- és tulajdonjogot, emellett folyamatosan bővítette kiskereskedelmi hálózatát a környező országokban.

Az első nagyobb szervezeti változásra ezután, 2009-2018 között került sor a GLOCAL projekt keretében, amelynek fő célja az volt, hogy elkülönítse a csoportszintű és helyi feladatokat és felelősségeket a Mol Nyrt.-ben. Ennek eredményeként jött létre a Mol-csoport Központ, a mintegy 30 000 főt foglalkoztató vállalat nemzetközi irányító szerve, amely minden csoportszintű működés irányításáért felel, és a fő stratégiai döntésekre összpontosít. Ezzel párhuzamosan a helyi vállalatokat és üzleti egységeket saját felelősségi területükön nagyobb döntési hatáskörrel hatalmazták fel.

A GLOCAL projekt sikerét alapul véve 2019-ben fogalmazta meg a vállalat a 2030-ig tartó Shape Tomorrow stratégiát, amely a vállalat hosszú távú jövőképét és stratégiai irányait meghatározó kezdeményezés. A célja, hogy a cég alkalmazkodjon az energiapiac átalakulásához és csökkentse a fosszilis energiahordozóktól való függését. Kiemelt szerepet kap benne az innováció, a fenntarthatóság és a technológiai megújulás. A program nagy hangsúlyt helyez a körforgásos gazdaságra, az alacsonyabb kibocsátású működésre és az energiaátmenetre egyaránt. A stratégia szerves részét képezte a „ONE” projekt, amelynek révén jóval agilisabb szervezeti struktúrát épített a vállalat, új vállalatirányítási rendszert, új folyamatokat alakított ki, melyek

gyorsabb döntéshozatalt, egyértelműbb felelősségi köröket és hierarchiát, nagyobb vezetői felhatalmazást hoztak létre.

Nem a Mol az első, amely meglépi a teljes átalakítást

2000-es évek elején indult meg a legnagyobb globális olaj- és gázipari szereplők körében a stratégiai gondolkodás, hogy a korábban, évtizedekig jól működő vertikálisan integrált vállalatokat az új piaci kihívásoknak megfelelően, miként lehetne átalakítani. A legnagyobb vállalatoknál viszonylag hamar végbement egyfajta portfólió diverzifikáció és szétválasztás, a 2010-es évekre az ESG követelmények erősödésével új divíziókat hoztak létre, végül a 2020-as években a tőkepiaci lehetőségeket felmérve az egyes divíziók önálló jogi státusszal rendelkező vállalatokká váltak.

A brit Shell és BP például már a 2010-es években elkezdte a downstream és retail üzletágak részleges leválasztását, valamint külön entitásokba szervezte megújuló energia projektjeit. A Shell létrehozta a „New Energies” divíziót, amely később önálló befektetési platformként működött. A BP hasonlóan különválasztotta a bioüzemanyag- és elektromobilitási üzletágát, miközben a klasszikus upstream tevékenységet szigorúan elkülönítette a finomítástól és kiskereskedelemtől. Ezek a lépések nem teljes jogi szétválások voltak, de a szervezeti és pénzügyi elkülönítés egyértelműen megjelent.

Az amerikai óriások, ExxonMobil és Chevron, sokáig ellenálltak a teljes szétválásnak, de a 2020-as évek ESG-nyomása és részvényesi aktivizmus hatására ők is létrehoztak különálló „Low Carbon Solutions” üzletágakat. Ezek a divíziók külön költségvetéssel és menedzsmenttel működnek, bár jogi különválasztás nem történt. Az upstream és downstream tevékenységek közötti belső elkülönítés azonban erősödött, és egyes finomítói eszközöket értékesítettek, hogy fókuszáltabb portfóliót alakítsanak ki.

Az olasz Eni és a norvég Equinor a megújuló energia üzletágakat külön cégekbe szervezte, és külső befektetőket vont be. Az Eni például létrehozta a Plenitude nevű leányvállalatot, amely a zöldenergia-projekteket kezeli, és tőzsdére vitte. Ez a modell nagyon hasonlít a Mol által tervezett struktúrához, ahol az üzletágak önálló jogi entitásként működnek, de a holding megőrzi a tulajdonosi kontrollt, és biztosítja a szinergiák hatékony kihasználását.

Három új társaság születik, a Mol Nyrt. is megmarad

A tegnap meghozott közgyűlési döntés szerint 2026. március 31-én létrejön a Mol Upstream Zrt., amelynek fő feladata a kutatás és kitermelés lesz, fókuszban a földgáz és kőolaj feltárása. A Mol Downstream Zrt. a finomítás és nagykereskedelem központja lesz, amely a régió egyik legnagyobb feldolgozó kapacitását kezeli. A Mol Retail Zrt. pedig az üzemanyag-kiskereskedelem és mobilitási szolgáltatások zászlóshajója, külön hangsúllyal az elektromobilitásra és alternatív üzemanyagokra. A jogutódlás kiterjed minden szerződésre, engedélyre és munkavállalóra, akik kollektív szerződéses feltételeit az új cégek egy évig fenntartják.

A központosított funkciók – HR, IT, jog, számvitel – továbbra is a Mol Nyrt.-nél maradnak, csoportszintű szolgáltatásként.

Mik a várakozások?

A szétválás három kulcsfontosságú hatást eredményez. Először is, lehetővé teszi a fókuszált növekedést: az Upstream Zrt. a regionális gázkitermelésre, a Downstream Zrt. a finomítási kapacitások optimalizálására, míg a Retail Zrt. a kiskereskedelmi és mobilitási szolgáltatásokra koncentrálhat. Másodszor, rugalmasságot biztosít tartós partneri együttműködésekre, akár a későbbiekben stratégiai befektetőkénti bevonásra, hiszen az önálló társaságok könnyebben vonhatnak be külső tőkét, akár stratégiai befektetők segítségével. Harmadszor, megkönnyíti az eltérő szabályozásoknak való megfelelést, így a retail üzletág külön fókuszt kap az elektromobilitás és kiskereskedelmi szolgáltatások fejlesztésére.

A nemzetközi trendek – például az ExxonMobil és Shell portfólió-átrendezése – azt mutatják, hogy az ilyen lépések hosszú távon értéknövelők lehetnek, ha a végrehajtás zökkenőmentes.

A Mol lépése illeszkedik a globális trendekhez, de a siker kulcsa a megvalósítás lesz.

Így illeszkedik pontosan a stratégiába

Az átalakulás a Mol hosszú távú stratégiáját, a Shape Tomorrow 2030+ programot szolgálja, amely a fenntarthatóságot, digitalizációt és mobilitási megoldásokat helyezi előtérbe. A cél nem csupán a jelenlegi üzleti modell optimalizálása, hanem a jövő energiapiacának formálása.

A leválás hosszú távon biztosítja a részvényesek érdekeit

azáltal, hogy pontosan meghatározásra kerül a fennmaradó társaság (Mol Nyrt.) és a leválással létrejövő társaságok tevékenysége, felelősségi és feladatköre, ezáltal átláthatóbbá teszi a jelenleg komplex működést, támogatja a növekedést, a megfelelő ütemű zöld átállást és így a meghatározott stratégia megvalósítását.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ