A Nagykörút lett az új bulinegyed - A város ütőere egy romhalmaz

A Nagykörút 4141 méteres Margit hídtól a Petőfi hídig tartó szakasza a városfejlesztési problémák iskolapéldája lehetne. A válság alatt leginkább az üresen álló üzlethelyiségek kezelése jelentette a legnagyobb kihívást, a turizmus erősödésének köszönhetően viszont mostanra az üres üzletek - sok esetben alacsony minőségű vendéglátó egységekkel - megteltek.

Mi okozza a problémát?

A MUTK, Nagykörút Stratégia kialakításáért megtartott önkormányzati munkatársakkal történő megbeszélésén az alábbi felvetések hangzottak el:

• A Nagykörút egyre inkább bulinegyeddé válik, ami rontja az ott lakók életminőségét.
• Az üzlethelyiségekben jellemzően alacsony minőségű vendéglátó egységek nyílnak.
• Az ezek előtt nyíló teraszok engedélyezése nem tisztázott a főváros és a kerületek között.
• Bár a terület a fővárosé, a főváros településképi rendeletében (TKR) nincs településképi véleményezési eljárás, ezért a főváros a kerületekhez utalja a feladatot, ahol azonban erre sem precedens, sem humán erőforrás nem áll rendelkezésre.
• A teraszok elhelyezkedése nem egységes: van, amelyik a homlokzat előtt, és van, ami a járda szélén kap helyet.
• Miközben a háznak egy-egy vendéglátóhely plusz műszaki terhet jelent, a vállalkozónak nem áll érdekében a társasház közös tereinek és szerkezeteinek karbantartása.
• A befektetők által airbnb-szálláshelyek és apartmanok létesítése céljából felvásárolt lakásokból egyre inkább kiszorulnak az ott lakók.

2013-ban a Portfolio végigjárta és végig is fotózta a Nagykörút akkori üres üzlethelyiségeit. Sok közülük azóta is hasonlóan fest. A térkép mobiltelefonon csak "teljes verzió" nézetben jelenik meg, amit a cikk alján kattinthat át.

Kattintson a térkép és a fotók közötti nyilakra (előző, következő) és járja végig a Körút üres üzleteit.


Kattintson a térkép és a fotók közötti nyilakra (előző, következő) és járja végig a Körút üres üzleteit.

Mi lehet a megoldás?

A Ferencvárosi Önkormányzat például úgy segíti a házak rehabilitációját, hogy az előttük kialakított kerthelyiségek területfoglalási díjainak 30 százalékát visszaadják az adott társasháznak, amivel elő tudják segíteni a házban szükségessé váló munkák elvégzését, a homlokzat javítását.

Az airbnb-szálláshelyek szabályozása azonban nehezebb feladat. Bár a kerület korábban azzal próbálkozott, hogy airbnb-szálláshelyet csak a társasház lakosságának beleegyezésével lehessen engedélyeztetni, erre azonban a kerületnek nincs jogköre. Végül annyi történt, hogy a kerület javasolta a társasházaknak, hogy fektessék le ezt a szervezet és működési szabályzatukban (SzMSz). A Nagykörút Stratégia kialakításához, illetve a kerületek között összehangolt cselekvéssor kidolgozásához azonban elengedhetetlen, hogy további szervezeteket vonjanak be a párbeszédbe.

A város fejlődésének legfontosabb szereplői tavasszal a Portfolio által szervezett Smart City 2018 konferencián találkoztak és vitatták meg az aktuális kérdéseket, ősszel pedig a november 22-én megrendezésre kerülő Property Investment Forum konferencián újabb lehetőség nyílik erre.

Romkocsma vagy elegáns étterem?

Budapest mellett természetesen más városokban is előfordultak hasonló problémák, Bécsben vagy Párizsban is voltak olyan városrészek, amelyek egy fejlesztési koncepció megvalósulásának eredményeként leromlott közterekből elegáns környékké alakultak. A város fejlődési ciklusainak változására egyébként Budapesten is látunk példákat. Az V. kerület esetében a válság évei alatt üresen álló üzletek helyét divatos, magas minőségű éttermek, kávézók vették át, és mostanra már a VI.-VII. kerület körúton belüli részeiről is kezd megindulni az alternatív helyek kiáramlása a körúton kívülre.

A körút esetében egyelőre nem látunk hasonló trendeket, bár kétségtelen, hogy egy igényesebb vásárlóközönség megjelenése az ottani üzleteket is átalakítaná, ehhez azonban mind a hazai, mind a külföldről ideérkező turisták esetén magasabb vásárlóerőre lenne szükség. Emellett viszont jól látszik az, hogy egy egységes városfejlesztési koncepció ha nem is egy csapásra, de képes megváltoztatni az utcaképet. Ilyenek például a IX. kerület városrehabilitációi, vagy a Bartók Béla út, bár abban az esetben hozzá kell tenni, hogy a galériák és az elegáns kávézók között a mai napig feltűnik egy-egy turkáló.

Kíváncsi a legmodernebb új építésű lakásokra a piacon? Nézze meg a legnagyobb fejlesztők aktuális ajánlatait a Portfolio Ingatlan Adatbázisában!

Mi a helyzet a budai oldallal?

Miközben a Nagykörút - ha vegyes minőségben is - de megtelt élettel, addig a Margit híd folytatásaként a Margit körút úgy látszik, továbbra sem tud igazán magára találni. Az ok csak elsőre tűnik érthetetlennek, ugyanis ha megnézzük, hamar feltűnik, hogy ott keskenyebbek a járdák, kevesebb a fa és a parkolás is sokkal nehézkesebb, mint a körút pesti szakaszán. Ennek következtében teraszok kialakítására nem nagyon van lehetőség, ahhoz a közlekedési folyosót gyökeresen át kellene alakítani. A Millenáris további fejlesztése viszont a Széna térhez közelebbi szakaszon feltehetően pozitív hatással lesz, a Nemzeti Táncszínház épülete mellett a mélygarázs fölötti új park is jelentősen élhetőbbé teszi a környéket.

Ami tehát a város egyik részén beválik, nem biztos, hogy a másikon is működőképes, ettől függetlenül fontos az érintett önkormányzatok egymással és szakmai szervezetekkel történő együttműködése. Bár egy utca üzlethelyiségeinek jellegét az ott élők és az oda látogatók igényei határozzák meg, megfelelő koncepcióval akár néhány év alatt is pozitív változás érhető az utcaképben, jelen esetben a Nagykörút rendezettebb megjelenésében.

• Címkék:
• ingatlan város,
• ingatlan,
• városfejlesztés,
• smart city,
• urbanisztika,
• nagykörút