Budapest legnagyobb aranytartalékai ezek a területek - Mit kezdjen vele a város és az ingatlanfejlesztők?

Budapest legnagyobb aranytartalékai ezek a területek - Mit kezdjen vele a város és az ingatlanfejlesztők?

Itt az ideje az őszinte szembenézésnek az ingatlan- és városfejlesztés szimbiózisában annak érdekében, hogy a valós problémákat feltárjuk. Sokan és sokat foglalkoztak már ezzel, de úgy tűnik, még mindig van miről beszélni. Hogy mennyire van meg az együttműködési hajlandóság az önkormányzatok és a fejlesztők között, akár a közösségi szolgáltatások területén, mi történt az elmúlt 30 évben, és miért tekinthetők a barnamezős területek a város aranytartalékainak, arról a 29. Országos Urbanisztikai Konferencia plenáris kerekasztal-beszélgetésén Ditróy Gergely, a Portfolio üzletfejlesztési igazgatója kérdezte a szakértőket.

Miért áramlik ennyi ember az agglomeráció felé?

Miért áramlik ennyi ember az agglomeráció felé?

Miért érkeznek új beköltözők tízezrei a budapesti agglomeráció egyre szélesebb gyűrűjébe – úgy Budapestről, mint az ország más részeiről, sőt határon túlról is? Miért nem Budapestre költöznek? Jó ez az agglomerációnak? Ezek összegyűjtésére tett kísérletet a kerekasztal-beszélgetés, amit június 7-én, a 29. Országos Urbanisztikai Konferencia felvezető rendezvényeként tartott a HÉTFA Kutatóintézet és a Magyar Urbanisztikai Társaság polgármesterek, főépítészek és más önkormányzati szakemberek közreműködésével.

Párizs betiltja a felhőkarcolókat

Párizs betiltja a felhőkarcolókat

Új szabályt fogadott el Párizs a magas épületekre, e szerint 37 méternél magasabbra nem lehet építeni a jövőben semmit sem a fővárosban – számol be a hírről az Euronews.

Nekimegy a tüzivíztározóknak álcázott medencéknek a kormány – Jöhet a balatoni főépítész és tervtanács

Nekimegy a tüzivíztározóknak álcázott medencéknek a kormány – Jöhet a balatoni főépítész és tervtanács

A Balaton nem csupán egy tó, nem csupán a belföldi turizmus legismertebb célpontja, hanem több tucatnyi kisebb és nagyobb településével, régiós központjaival, kulturális és társadalmi örökségével és jelenével az ország egyik legfontosabb gazdasági térsége, ökoszisztémája is egyben. Mivé kéne válnia a Balatonnak? Hogyan érheti el ezt? Hogyan lesz mindez fenntartható, fejlődőképes, jövedelmező a résztvevők és fogyasztók, felhasználók számára? A Balaton gazdasági térség jelenéről és jövőjéről a Portfolio Balaton Business Forum 2023 konferencián beszéltek a szakértők.

Zubreczki Dávid: Néhány ember rövid távú érdeke miatt gyakran feláldozzuk a közösség érdekeit

Zubreczki Dávid: Néhány ember rövid távú érdeke miatt gyakran feláldozzuk a közösség érdekeit

"Magyarországon szerintem nem nagyon érdemes komolyan venni a fejlesztési terveket meg a hozzájuk kötött határidőket. Ennek sok 100 éves hagyománya van. (...) Ha az együttműködést nézem, nem vagyok különösebben optimista. De ha azt nézem, hogy Budapest egy élhető város legyen, akkor egyáltalán nem állunk rosszul. (...) Az összes hiba abból adódik, hogy vannak ezek a hatalmas értékeink, építészeti, kulturális, természeti, de ezeket abszolút nem becsüljük semmire" - árulta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Zubreczki Dávid. Az Urbanista blog egykori alapítójával, íróval, építészeti mesemondóval Budapest építészeti örökségéről, a benne rejlő lehetőségekről, köztük a jövőbe mutató és az urbanisztikai szempontból problémásabb fejlesztésekről beszélgettünk. Dávid hamarosan előadást tart a Pénzcentrum és a Portfolio közös rendezvényén, a GEN Z FEST 2023-on. Gyere el, és hallagsd meg "Nem elég kényelmes a város? A jövő városa még kényelmetlenebb lesz” című előadását, és a többi neves előadónkat is.

Úttörő okosváros, vagy a szaúdi koronaherceg modern piramisa?

Úttörő okosváros, vagy a szaúdi koronaherceg modern piramisa?

Neom néven futurisztikus megaprojekt épül Szaúd-Arábiában, a Vörös-tenger északi partján. A 2017-ben bejelentett projekt részeként felépülne többek között egy félig vízen úszó kikötőváros, az Arab-félsziget első kültéri síkomplexuma, valamint a The Line néven elhíresült 170 kilométer hosszúra, és 200 méter szélesre tervezett okosváros is. A projekt kapcsán a modern városok létrejöttéről, tervezettségéről, valamint a bennük élő emberekre gyakorolt különböző hatásokról kérdeztük Balázs Bálint építészt, a Kortárs Építészeti Központ és a BME UFLab munkatársát. Az adásban az is szóba került, hogy egyáltalán miért akar valaki a sivatag közepén egy ilyen adottságokkal rendelkező várost felépíteni.

Alapjaiban kell átgondolni a nagyvárosok működését, hogy élhetőek maradjanak

Alapjaiban kell átgondolni a nagyvárosok működését, hogy élhetőek maradjanak

A városi életmódról aligha a fenntarthatóság jut elsőre eszünkbe, inkább légkondicionált áruházak, drága éttermek, autóktól bedugult, zajos utcák képe. De nem kell, hogy ez a közeljövőben így is maradjon, sőt, az elmúlt évtizedek is bizonyítják, hogy milyen gyorsan változni tud az ember környezete, amennyiben ehhez megvan a kellő akarat. A városok átalakulásáról érdekes részleteket ismerhet meg mindenki, aki ellátogat a november végi Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóra.

Ezeket kellene figyelembe venni az új budapesti hidak tervezésénél

Ezeket kellene figyelembe venni az új budapesti hidak tervezésénél

Hídra szüksége van Budapestnek, de nem mindegy, hogyan. Az új hidak legyenek városi hidak, amelyek hídfői nem nagy kiterjedésű közlekedési csomópontok, hanem – ahol csak lehetséges – valódi városi terek - osztotta meg gondolatait a Telexen Schneller István, építész-urbanista. A szakember szerint a meglévő hidak hídfő tereit is újra kellene gondolni.

Átalakul a város, évtizedes fejlesztési tervek készülnek

Átalakul a város, évtizedes fejlesztési tervek készülnek

A legnagyobb barnamezős területek nem a legdrágább területeken találhatók, ami tovább javíthatja a megfizethetőséget, főleg ha az állam nem hárítja át a terület költségét a majdani fejlesztőre. Soóki-Tóth Gábor, elemzési vezető, Otthon Centrum előadása a Portfolio Lakás 2020 konferencián.

Ezek a legfontosabb kérdések a kormány készülő giga lakásprogramjáról

Ezek a legfontosabb kérdések a kormány készülő giga lakásprogramjáról

Az 5 százalékos áfa kivezetésével durva ütést kapott a lakásfejlesztési piac, nem véletlenül volt rengeteg lobbi azért, hogy valamilyen formában mégis fennmaradjon. A legfőbb érv a támogatás megtartása mellett az volt, hogy enélkül drasztikus visszaesés következik be az új lakások számában, és így a megújuló állományban egyaránt. Pár hónappal ezelőtt végül egy olyan megoldást jelentett be a kormány, aminek értelmében a kedvezményes áfakulcsot, csak bizonyos, előre meghatározott területeken vehetnék igénybe a fejlesztők. Az úgynevezett rozsdaövezeti telkek újulhatnának meg nagyobb arányban ezáltal, ezek az ország azon területei, amihez eddig kevésbé nyúltak a fejlesztők a magasabb költségek, vagy a problémás tulajdonosi viszonyok, szabályozási problémák, infrastruktúra hiánya miatt. Mikorra várható a térkép és egyáltalán hogyan kell elképzelni egy ilyen lakásépítési programot? Kiknek adják majd bérbe a kedvezményes árú és bérleti díjú lakásokat? Lesz Magyarországon is igazi bérlakáspiac? Ezekről a kérdésekről lesz szó a szeptember 10-ei Lakás Konferencián.

Mi történne a lakhatással, ha egyszerűen megtiltanák az új területek beépítését?

Mi történne a lakhatással, ha egyszerűen megtiltanák az új területek beépítését?

Február 10-én a svájci lakosság egy népszavazáson szavazhat arról, hogy betiltsák-e az új területek építési övezetbe való bevonását, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy nem lehetne kibővíteni a most meghatározott építési terület határait. Az ország jelenlegi 232 ezer hektárnyi építési területének 80 százaléka már beépített, a fennmaradó 20 százalékon építkezhetnének ugyan, de ezen kívül nem lehetne a továbbiakban terjeszkedni - írja a The Local. Vajon mi fog történni a svájci ingatlanpiaccal, ha megszavazzák a jelenlegi építési zóna befagyasztását?

A Nagykörút lett az új bulinegyed - A város ütőere egy romhalmaz

Nem kell sokáig a Nagykörúton sétálni ahhoz, hogy saját szemünkkel lássuk, miként alakult át Budapest egyik legforgalmasabb útja a város új bulinegyedévé. Az egykori üzletek helyét egyre inkább a különböző stílusú és minőségű vendéglátóipari egységek veszik át annak pozitív és negatív hatásaival együtt. A körút ilyen formában a fővárosi közterületek egyik legszínesebb foltját adja, másrészt viszont régen elvesztette az egykori rendezett utcaképét. A fővárosnak már hosszú ideje szüksége lenne egy közös Nagykörút Stratégia kialakítására, aminek elősegítésére a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) július 25-én beszélgetésre hívta a nagykörúti szakaszt is magukba foglaló önkormányzatok munkatársait.

A francia Riviéra sztárjai - A világ legszédületesebb épületcsodái

Idén ünnepelte 25. születésnapját a világ legjelesebb ingatlanpiaci eseménye, a MIPIM (Marché International des Professionnels de l'Immobilier). A Cannes-ban, az Oscar-díjátadó helyszínén megrendezésre kerülő ingatlanpiaci kiállítás évről évre referenciapontként és piaci indikátorként szolgál az iparág számára, így márciusban minden ingatlanos legalább fél szemmel a francia Riviérára figyel. Az esemény fénypontja a MIPIM Awards díjátadás ceremóniája, ahol a világ legkiválóbb, legkülönlegesebb és legmodernebb ingatlanprojektjei vonulnak fel a vörös szőnyegen.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagyon gyorsan terjed egy régi-új fertőzés Magyarországon - Ezt kell tenni, hogy megelőzzük a halálos bajt!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.