A fővárosi agglomeráció is robbanásszerű növekedésen ment keresztül az elmúlt évtizedben, és bár a hivatalos, budapesti agglomeráció területrendezési terve 80 községet, város nevez meg, ma már akár a Velencei-tó környéke sőt Székesfehérvár is a városból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. Ez meglátszik az ingatlanárakon is, az elővárosok közül például Budakeszi átlagos négyzetméterárai verik több fővárosi kerületét,
legolcsóbban Budapesttől keletre lehet még olcsóbb ingatlanhoz jutni.
A keresletnövekedéssel párhuzamos dinamikus áremelkedés azonban az MNB adatai szerint megállni látszik, Pest megye lakóingatlanpiacán az év első felében 6,5 százalékkal csökkentek a családi házak árai, amely egyfajta korrekcióként is értelmezhető. Óhatatlannak tűnik, hogy akár törvényi szabályozással, akár spontán visszafordulni vagy legalábbis lassulni kezdjen az agglomeráció népességnövekedése.
Ezzel párhuzamosan a főváros állandó lakossága csökken, a tavalyi népszámlálási adatok szerint 1,7 millió alá esett a lélekszám Budapesten. Az ellentmondásos helyzet mögött egyértelműen a megfizethető, jó minőségű ingatlanok iránti kereslet és a szűkös, magas árszinten mozgó kínálat okolható, igaz, a különböző családtámogatások, például a falusi CSOK is a kistelepülések irányába orientálta a vásárlókat.
Hely pedig lenne az ingatlanfejlesztésre Budapesten, azonban a beruházók a megemelkedett költségek miatt kivárnak, a többszáz lakásos társasházi projektek gyakorlatilag megálltak.
A rozsdaövezeti barnamezős beruházások ugyan kedvezőbb feltételekkel valósulhatnak meg, de az új építésű lakóparkok átlagosan közel 1,5 millió forintos négyzetméterárai sokakat elriasztanak. A kisebb, akár sorházas vagy 10-15 lakásos zöldövezeti társasházi projektek azonban jó alternatívát nyújthatnának az agglomerációs terjeszkedésre.
Az elmúlt évek-évtizedek legnagyobb nyertesei a megújult lakásállomány szempontjából egyértelműen a 11. és 13. kerületek voltak, ahol számos használaton kívüli ipari terület változott pezsgő lakónegyeddé, azonban több olyan kerület is akad, ahol a nagyobb ívű ingatlanberuházások nagy számban még nem jelentek meg.
Ezek közé tartozik Budapest 18. kerülete, Pestszentlőrinc – Pestszentimre is, amely egyben a főváros dél-keleti határát is kijelöli.
A két, korábban önálló települést, több másik peremterülettel együtt 1950-ben csatolták Budapesthez, ezért jelentős részben a mai napig megőrizte családi házas, zöldövezeti kertvárosias jellegét. Ugyan a 70-es 80-as évek lakótelep építései a kerületet sem kerülték el, többek között itt épült meg a korábban rosszhírű, mára a beruházásoknak köszönhetően egyre inkább dzsentrifikálódott Havanna-lakótelep is, de
a városarculat összességében mégsem változott.
A lakosság – az adatok alapján – kedveli a kerületet, a rendszerváltás óta változatlanul körülbelül 100 ezer ember lakja, amely így az 5. legnépesebb kerületté teszi a városban, szellősségét azonban jól mutatja, hogy népsűrűsége csak körülbelül 2500-2600 fő/km2, amellyel bőven a rangsor második felébe tartozik.
A számokat figyelembe véve – egy a területet nem ismerő idegen számára is – egy lazán beépített, nagy területű, jó infrastruktúrával rendelkező, kedvelt terület képe rajzolódik ki,
amely ráadásul Pest egyik legnagyobb és legkevésbé felfedezett, ezáltal rengeteg természeti élményt adó zöldfelületét, a közel 250 hektáros Péterhalmi-erdőt is magáénak tudhatja.
Hol vannak innen az ingatlanbefektetők? – Segít az önkormányzat
A kerület vezetése aktívan keresi a beruházókat, amelyek a településfejlesztési koncepcióval egyetértésben új, modern városi csomópontokat, lakónegyedeket építenek a vásárlók számára.
Az önkormányzat hosszútávú területfejlesztési tervének részeként több területet is kijelölt a beruházók számára, amelyek remek lokációval és infrastruktúrával rendelkeznek. Ezek tökéletesen alkalmasak a sorházas beépítésre vagy 2-3 szintes lakóépületegyüttesek felhúzására, de kisebb irodaházak és szolgáltatóipari központok is épülhetnek.
„Városfejlesztési koncepciónk központi eleme, hogy még modernebb és egyben élhetőbb városrészt alakítsunk ki Budapest 18. kerületében, amelyben a szolgáltató- és lakóingatlanfejlesztések mellett a zöldfelületek megőrzése, sőt a növelése is hangsúlyos szerepet kap. Fejlesztéseinkkel ügyelünk arra, hogy az urbanizáció́ mellett megmaradjon a kisvárosi jelleg. Az útfelújítás, a biztonságos gyalogátkelők létesítése, a zöld homlokzatok, a vasúti kereszteződések átalakítása vagy a bicikli- villamos útvonalak növelése határozzák meg munkánkat” – mondta a Portfolionak Szaniszló Sándor, a kerület polgármestere.
Most az önkormányzat összesen több, mint 3 tucat fejlesztési területet kínál az ingatlanfejlesztőknek a kerületi központi területein, illetve a kerület egyik ütőere, a külső Üllői út mentén.
A koncepcióban közel 6,5 hektár rehabilitációjára és beépítésére nyílik lehetőség 10 hektárnyi Pestszentlőrinc városközpontban, és számos kisebb lakásprojekt megvalósítására külsőbb területeken. A beruházónak 2 éven belül kell elkezdeni és 4 éven belül kell befejezni a projekteket, amihez az önkormányzat projektmenedzsment támogatással járul hozzá.
A központban több mint 200 ezer bruttó m2 lakás, iroda, kereskedelemi és szolgáltatási egység állhat majd rendelkezésre, amit közel 50 ezer bruttó m2 új, fedett parkolóterület szolgálhat ki.
Modern lakó- és üzleti központtá válhat a terület, ahol megannyi beépíthető ingatlan várja a befektetőket. Alapvető cél, hogy megmaradjon a kisvárosi jellegű kerületkép, egyedi színfoltokkal, pezsgő teraszokkal, a zöldebb jövőért folyó tudatos fejlesztésekkel. A legfeljebb 12,5 méter homlokzatmagasságú épületek jól illeszkedhetnek a kertvárosokkal körülvett terület organikus képébe, ahová a tervezők a zöld környezethez illeszkedő zöld homlokzatokat is kialakíthatnak.
A fejlesztések végére a 18. kerület Budapest elválaszthatatlan, modern részévé válhat.
A gyorsabb és biztonságosabb közlekedésnek, az élhető zöldfelületeknek, a kerékpárutaknak köszönhetően a főváros legújabb felkapott környéke lehet mind az új lakók, mind pedig az üzletek, irodák és szolgáltatások számára.
Fotók: Városrehabilitáció18 Nonprofit Zrt.
Cikk megjelenését a Városrehabilitáció18 Nonprofit Zrt. támogatta.
Címlapkép forrása: Misc
