Figyelem, átalakulnak a tűzvédelmi szabályok, még nagyobb a felelősség a beruházókon!

Január 1-től módosult egy jogszabály, amely szerint a nagy épületberuházásokkor nem kell előzetesen építési engedélyt kérni a tűzvédelmi rendszerekre, csupán bejelentési kötelezettsége van a fejlesztőknek. Milyen hatást gyakorol ez a változás a tűzvédelmi iparágra?

Az iparágunkat alapvetően az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), illetve az ezt operatív szinten értelmező Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TVMI) határozzák meg. Az OTSZ idén január 1-től több ponton is változott, például ezután a tűzvédelmi berendezések időszakos üzemeltetési, felülvizsgálati és karbantartási időszakai hosszabbra, akár egy évre is nyúlhatnak. A különböző tűzvédelmi rendszerek telepítéséhez nem kell előzetes engedélyt kérni, hanem elég a bejelentési kötelezettségnek eleget tenni, de természetesen a Katasztrófavédelem ezután is bármikor, szúrópróbaszerűen ellenőrizheti a létesítményeket.

Összességében az elmúlt években a jogszabálymódosítások az egyszerűsítés, a bürokráciacsökkentés szempontjait követték.

Úgy gondolom, hogy ezek a változások összességében a beruházók és üzemeltetők kezébe adnak nagyobb felelősséget. Bízom benne, hogy a tűzvédelem általános beágyazottsága nem fog csökkenni. Ugyanakkor a tapasztalataink azt mutatják, hogy irodaházak, ipari létesítmények, szállodák esetében eddig is nagyon komolyan vették a beruházók a tűzvédelmet, hiszen elemi érdekük, hogy a bérlők biztonságban érezzék magukat.

A megfelelő rendszerek például biztosítási szempontból is rendkívül fontosak.

Milyen megfontolások, célok vezérlik a tűzvédelmi rendszerek kiépítését, milyen irányba mutatnak a fejlesztések a területen?

A tűzvédelemnek alapvetően két célja van: életvédelem és vagyonvédelem. Az első jelentőségét úgy gondolom nem kell magyaráznom, a vagyonvédelem viszont bizonyos szempontból felértékelődött az elmúlt évtizedekben, már csak azért is, mert a gyárak automatizációjával, kis túlzással, vannak olyan üzemek, ahol ember már alig dolgozik, ugyanakkor többmilliárd forintnyi berendezés működik, amiket értelemszerűen ugyanúgy védeni kell.

A fejlesztési célok közül az elsődleges szempont a minél pontosabb detektálás és a minél gyorsabb reakcióidő elérése. Létezik Európában egy úgynevezett EN54 szabvány, amely a tűzjelző rendszerekre (központok, kiegészítők és perifériák) tartalmaz előírásokat és alkalmazási irányelveket.

A központoktól kezdve egészen a perifériákig és a hangjelzőkig mindig azokat az egyedi paramétereket követeli meg, hogy milyen tartományban kell működniük. Természetesen minden eszközünk megfelel a szabványnak, de ezen túlmenően számos fejlesztést hajtunk végre, amelyek a pontos detektálást, gyors reakciót, a megfelelő mennyiségű környezetbarát oltóanyag kijuttatását biztosítják, ezzel is biztosítva a hatékony oltást, a fenntarthatóságot és az ökológiai lábnyom csökkentését.

A szoftveres környezetben is jelentős előrelépéseket értünk el, mindig ökoszisztémát építünk.

Ez azt jelenti, hogy nem független rendszerekben gondolkodunk, hanem az egyes fizikai alrendszereket, mint például a tűzvédelem, a vagyonvédelem, ezen belül például a beléptető-, riasztórendszerek, egy Building X épületmenedzsment szoftverrel felügyeljük és irányítjuk, akár távoli hozzáféréssel együtt.  

Technológiasemleges megoldásokat kínál a vállalat? Elképzelhető, hogy a jól működő 15-20 éves hardveres perifériákat is be lehet integrálni a Building X épületmenedzsment szoftverbe?

A szoftveres megoldásaink egy része technológiasemleges, minden olyan gyártó termékével tud kommunikálni a rendszerünk, amely különböző szabványoknak, protokolloknak megfelel. Ennek ellenére nem célszerű azért 10-15 éves eszközöket integrálni, sokkal hatékonyabb például egy energetikai korszerűsítés során az egészet kicserélni. Ez azért fontos, mert

a mostani eszközök sokkal szofisztikáltabban tudnak működni, egy tűzjelző rendszerben sokkal hamarabb tudnak reagálni bizonyos hatásokra.

Az elsődleges cél például a tűzjelző rendszereknél, hogy a legkorábbi fázisban megbízhatóan detektáljuk a keletkező tüzet, és hogy minél hamarabb kijussanak az emberek a létesítményből. Ennek egyébként az egyik letéteményese a vészhangosítási rendszer, amelyeknél például fontos, hogy egy tűz- vagy bombariadó esetén történő evakuációnál visszhangmentes legyen a tájékoztatás. De léteznek technológiák a kiürítés ellenőrzésére is, hogy információt kapjanak arról, valóban mindenki elhagyta-e az épületet.

Mitől függ az, hogy például egy modern tűzjelző „jobb”, mint egy régi? Milyen paraméterek mentén lehet ezt meghatározni?

A tűzvédelemben megpróbálunk minden hatást érzékelni, ami a tűzzel kapcsolatos. A legmodernebb érzékelőkben van egy úgynevezett paraméterkészlet. A rendszert programozó szakember meg tudja határozni, hogy a környezetéhez mérten hogyan viselkedjen az, mert például egy intenzív osztályt nehezebb és lassabb kiüríteni, mint egy boltot. Ugyanakkor egy intenzív osztályon kevesebb zavaró tényezővel kell számolni, mint mondjuk egy bevásárlóközpontban, ahol több tízezer ember fordul meg naponta.

Egyszóval ezek a mindenhol látható érzékelők már inkább kisebbfajta számítógépnek tekinthetők.

Az érzékelő képes mérni a füst mennyiségét és hőjét, a füst szemcsék nagyságát, illetve azt, hogy milyen időbeli lefolyása van a füstáramlásnak. Egy tűz keletkezésekor jellemzően hosszabb ideig, és egyre több, egyre melegebb füst keletkezik, míg egy dohányfüst kifújásánál pont ennek az ellenkezője történik. Ez a példa jól mutatja, hogy egy szofisztikált érzékelő mivel tud többet, mint egy régebbi, egyszerű berendezés.

Nem muszáj egy teljes épületet vízzel eláztatni egy szabálytalanul dohányzó szállodai vendég miatt.

Egy ipari környezetben különleges környezeti hatások érthetik a tűzvédelmi rendszereket, és ezzel összefüggésben egyedi elvásárok merülhetnek fel az üzemeltetők részéről. Milyen speciális igényekkel találkozik a vállalat, és hogyan tud megfelelni ezeknek?

Az ipari létesítmények esetében az életvédelmen kívül a vagyonvédelemnek is kiemelkedő szerepe van, ráadásul különösen ügyelni kell arra, hogy akár a tűzeset, akár az oltás során ne jusson ki a környezetbe olyan vegyi anyag, ami ártalmas lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Éppen ezért egyedi megoldásokat kell alkalmazni szinte minden ipari létesítmény esetében. Hadd emeljek ki két példát: az ország egyik legnagyobb vegyi üzemében is Siemens technológia működik, de egy jelentős autógyárhoz is mi szolgáltatjuk a tűzvédelmi berendezéseket.

Külön érdemes említeni az akkumulátorokat előállító vagy tároló létesítményeket.

A lítium-ion akkumulátorok rendkívül gyorsan és magas hővel égnek, ráadásul az égés során káros vegyi anyagok is kijuthatnak a légkörbe. Éppen ezért a lehető leggyorsabban reagáló rendszereket kell kiépíteni, és olyan berendezéseket telepíteni, amelyek azonnal, nagy hatásfokkal tudják megkezdeni a tűz hűtését és oltását. A már említett TVMI-be is bekerült az elektromos autókra vonatkozó rendelet, mint speciális oltási és érzékelési feltételeket igénylő jármű. Csak, hogy szemléltessem az akkumulátorok okozta különleges kihívást: Németországban az autópályamérnökség olyan külön hűtőmedencékkel rendelkezik, amelyekbe 24 órára lesüllyesztik az elektromos autókat, hogy azok biztosan kihűljenek, és ne lobbanjanak újra lángra.

A Siemens tűzvédelmi fejlesztései Svájcban történnek, rendkívül érdekes kísérleteket folytatnak az ottani laborjainkban. Konkrétan tesztelték, hogy egy parkolóházban, ha kigyullad egy elektromos autó, akkor például mennyi idő múlva terjed át a tűz a mellette lévő autóra, és ezt elkerülendő, milyen kapacitású berendezéseket kell telepíteni.

Környezetvédelmi megfontolások miatt a kémiai alapú oltógázok használatát fokozatosan kivezeti az EU. Ezt a Siemens saját intézkedései megelőzik, a 2025-ös évben befejeződik az ilyen készülékek forgalmazása, és már csak természetes oltógázokat használó berendezéseket értékesítünk.

A tűzvédelmi berendezések minősége meghatározhatja például egy ingatlan biztosításának a díját? Az élet- és vagyonvédelmen túl monetizálható a rendszerek jelentősége?

Mindenféleképpen, a közelmúltban egy ügyfelünk például azért kért tőlünk egy speciális tanúsítványt, mert, amennyiben ezzel rendelkezik, akkor a biztosítás díja jóval kedvezőbben alakul. Ez logikus is, hiszen a biztosítótársaságok érthető módon nem egyedül akarják a felelősséget vállalni egy-egy ingatlanért, hanem elvárják, hogy a biztosított is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy elkerülje a káreseteket.

Milyen új technológiai szemlélet nevezhető uralkodónak a tűzvédelemben? Vannak olyan diszciplínák, amelyek megerősödtek az elmúlt években?

Úgy gondolom, hogy a rendszerszemlélet, ami megerősödött, és a fejlesztések is ebbe az irányba mutatnak. Az épületenergetikának, biztonságtechnikának, tűzvédelemnek egy platformon belül kell működnie, mert ez teszi lehetővé a leggyorsabb reagálási időket, a hatékony és biztonságos üzemeltetést. Természetesen hardveroldalon is nagy fejlesztések vannak, elsősorban a kamerarendszerek tekintetében. Hogy egy példát említsek: egy korszerűtlen tűzvédelmi rendszer esetében a mélygarázsban az egyik tűzjelző aktiválódik, és jelez az épület karbantartójának. Mi történik? Vagy beindul az egész épületben a tűzvédelem, mindenkinek el kell hagynia a munkahelyét vagy szobáját, extrém esetben a vízzel oltó rendszer is aktiválódik. Vagy az is történhet, hogy a karbantartó odasiet a megfelelő helyre és ellenőrzi, hogy mi történt.

Látható, hogy mindkét szcenárió hatékonysága rendkívül alacsony, sőt akár veszélyes is lehet.

A tűzvédelmet kamerarendszerekkel kiegészítve viszont már sokkal hatékonyabban lehet a tüzeket detektálni, egy központi platformon azonnal rá lehet nézni az adott területre, hogy pontosan mi is történik. Még jobb, ha ez nem is feltétlenül az épületen belül történik, hanem egy szolgáltató központban, ahol a nap 24 órájában a megfelelő végzettségű emberek felügyelik a rendszereket. A kamerarendszerek képalkotó berendezések jelentősége nagyon felértékelődött, és természetesen a biztonságtechnikában is kiemelt jelentősége van.

Mely pontokon kapcsolódik össze a biztonságtechnika és a tűzvédelem? Lehetnek olyan hardverek vagy szoftverek, amelyek mindkét célt közösen szolgálják?

Speciális biztonságtechnikai rendszerekkel is rendelkezünk, itt elsősorban a szoftveres környezetre fókuszálunk. Hardverszinten például a kamerarendszerek multifunkciósak, tehát tűzvédelemre és biztonságtechnikára egyaránt használhatók. Olyan megoldásaink vannak, amellyel akár biometrikus azonosítással lehet az épületekbe belépni, a dolgozókat vagy látogatókat tag-ek alapján és kamerás arcfelismeréssel lehet követni az épületben. Ha vannak olyan helyiségek, ahol különösen érzékeny információkat tárolnak, ott a rendszer automatikusan le tudja választani a dolgozók telefonját a hálózatról.

Rengeteg különleges megoldásunk van, például múzeumok számára üvegtörés-, rezgés- és fúrásérzékelőket is szállítunk, de van olyan múzeum is, ahol a képeket súlyérzékelő akasztókkal védik az eszközeink. A bécsi repülőtér biztonságtechnikáját is segítjük. Ha szükséges, arcfelismeréssel bárki az egész épületben real-time nyomon követhető, a szoftverünk lehetővé teszi, hogy ne kelljen a különböző kamerák képét végigkattintani, mert kvázi egy filmmé összehúzza nekünk. De azt is kiszúrja a rendszer, ha valaki hátrahagy egy gyanús csomagot, esetleg olyan viselkedést tanúsít, ami nem logikus az adott környezetben.

A parkolókban már gyakran használnak úgynevezett „lődörgésfigyelő” technológiát, így azonosítják, ha valaki gyanúsan viselkedik.

A sor szinte végtelen, de ez esetben is a rendszerszemlélet, ami lehetővé teszi a hatékony és biztonságos megoldásokat, éppen ezért külön biztonsági modul van beépítve a Building X épületmenedzsment platformunkba is.

A cikk megjelenését a Siemens Zrt. támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Mónus Márton

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ