2021. március 16. 06:10 | Csiki Gergely
Miközben a koronavírus-járvány elleni védekezés során a döntéshozók, így az operatív törzs rendszeresen használják a modellező csoport magyarok mozgássűrűségét mutató adatait, a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló magyarországi tudományos projekt rangos elismerésben részesült. Vasárnap ugyanis megjelent a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban a hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselőinek közös tanulmánya, amely az országos szintű népességmozgás monitorozását mutatja be a mobileszközökből származó adatok segítségével. A jelentős szakmai siker kapcsán megkerestük a tanulmány két szerzőjét, Szócska Miklóst, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánját és Martin McKee professzort, akik kérdéseinkre válaszolva mutatják be az ügy jelentőségét. Ennek lényege (ezt dolgozza fel a most megjelent publikáció is), hogy a kutatócsoport a három nagy mobilszolgáltatóval közösen dolgozta ki a lakosság mozgását, települési szinten monitorozó módszertant, amely pontos eszközt ad a kormány kezébe, amikor értékelni akarja, hogy az egyes korlátozó intézkedések milyen hatást értek el. Fontos leszögezni, hogy az ezáltal megvalósuló rendszer teljesen alkalmatlan a személyazonosításra, ezt több fontos tényező beiktatása is biztosítja. A kutatócsoport és a döntéshozók így a közelébe sem kerülnek olyan adatnak, hogy például egy bizonyos előfizető vagy a családtagjai hogyan mozognak az országban. Szócska Miklóstól, a járványmodellezési munkacsoport adathasznosítási, digitális egészségüggyel foglalkozó kutatócsoportjának vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az általuk kidolgozott mobilitási és otthonmaradási mutatók alapján a magyar lakosság hogyan reagált a márciusi korlátozó intézkedésekre.
