Izgalmas hét elé nézünk, hiszen a hét végi uniós csúcson talán eldőlhet végre a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap sorsa. Emellett jön az EKB idei utolsó kamatdöntése, ahol szinte biztosan további lazító lépéseket, illetve finomhangolást jelentenek majd be, hiszen azt már október végén előrevetítették. Itthon megjelenik a mezőgazdaság idei teljesítményére vonatkozó első becslés, és kivételesen szombatra is juthat egy makroadat.
Odafigyelünk a nyugdíjasokra a járvány idején is - üzeni a kormány a legutóbbi lépéseket sorolva. Ezek nagy része a 2021-es évet érinti, nem véletlenül, hiszen ez az utolsó teljes év a 2022-es parlamenti választások előtt. Ilyenkor fontos olyan döntéseket hozni, amelyek közvetlenül érintik az emberek pénztárcáját.
A következő évben a monetáris és fiskális politika alkalmazkodó marad Kelet-Közép-Európában, de további lazítás csak korlátozottan elképzelhető – írja elemzésében a Fitch Solutions. A devizaárfolyam-stabilitás és az inflációs környezet lehetővé teszi a jegybankok számára, hogy jövőre is lazák maradjanak, viszont további kamatemelések az intézet szerint leghamarabb 2022-ben várhatók. Új fiskális ösztönzés várható, de ez nem lesz összehasonlítható a 2020 első félévében bejelentett intézkedésekkel.
A bankok egyik első reakciója az volt most a válságra, hogy szerették volna megerősíteni ügyfélkapcsolataikat, támogatni meglévő ügyfeleiket, és ennek érdekében látványosan megmutatni hosszú távú elköteleződésüket – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Fülöpné Bogdán Krisztina, a Commerzbank vezérigazgató-helyettese, akit a vállalatok nehézségei és az aktuális hitelpiaci jelenségek mellett a makrogazdasági kilátásokról és a gyenge forint céges ügyfelekre gyakorolt hatásairól is kérdeztünk.
Egy különös oknál fogva az életünk során szembejövő számok jóval gyakrabban kezdődnek 1-essel, mint bármi mással. Nézzük csak meg a Portfolio.hu oldalát, vagy bármi más adatforrást és számoljuk meg az 1-essel kezdődő számokat, ha nem hisszük el. A jelenséget Benford-szabálynak keresztelték el, és azóta számos statisztikai, választási és gazdasági csalás feltárására vetették már be. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy pontosan mit is mond ez a szabály, milyen körülmények között érvényesül, és amit talán a legnehezebb átadni, hogy pontosan miért is működik.
Egyedi esetekből nem szabadna komoly következtetéseket levonni, csak átfogó és megbízható adatokból. Mégsem haszontalan a körbekérdezés, amikor gazdasági kilátásainkat vizsgáljuk. A gazdaságról és társadalomról közzétett összefoglaló adatokkal ugyanis a szokásosnál is több gond van.
Adóváltozások és adózási irányok 2021 címmel tartott szakmai rendezvényt az RSM Hungary, ahol a tanácsadó cég szakemberei és a Pénzügyminisztérium, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezető szakmai előadói mutatták be az aktuális adózási tudnivalókat, trendeket. Besesek Botond helyettes államtitkár prezentációjából kiolvasható volt, hogy mire készül a közeljövőben a kormány az adózás területén.
A „közgazdaságtant a szemlélet azonosítja, és nem a vizsgálati terület” - mondja Pete Péter egyetemi tanár. Az ELTE Közgazdaságtudományi Intézetének vezetője videósorozatunk nyitódarabjában arról beszél, hogy mi a közgazdaságtan, hogyan gondolkodnak a közgazdászok. Vizsgálódásaikban a mindennapjainkban megfigyelhető (nem feltétlenül csak a tisztán közgazdasági) jelenségeket megpróbálják visszavezetni a résztvevők célorientált viselkedésére. Ez a megközelítési mód segít abban, hogy a világban zajló folyamatokat ne a jók és a rosszak egysíkú küzdelmeként lássuk, hanem olyan rendszer részeként, amelyben megérthetők és leírhatók a szereplők döntéseik.
Az MNB várakozásai szerint idén a vállalati hitelállomány 6-9 százalékkal, a lakossági pedig 8-12 százalékkal emelkedhet úgy, hogy a törlesztési moratórium mindkettőt felfelé torzítja. A bankok jövőbeni jövedelmezőségét a moratóriumból kikerülő hitelekre képzett értékvesztés határozhatja meg: az MNB szerint a vállalati hitelek 15-20 és a háztartási hitelek 5-10 százaléka tekinthető sérülékenynek, de ez nem jelenti azt, hogy ekkora nem teljesítő hitelarányra számíthatnak a bankok. A tőkehelyzet és a likviditás szempontjából még egy durva gazdasági stresszel szemben is ellenálló a magyar bankrendszer - mutatja a jegybank imént bemutatott Pénzügyi stabilitási jelentése.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint most már reális kilátás, hogy hamarosan megkezdődik a koronavírus-járvány elleni oltóanyagok forgalmazása, és ez az eddig vártnál lényegesen gyorsabb növekedést eredményez a következő két évben az euróövezeti gazdaságban.
Az előttünk álló héten nem sok igazán fajsúlyos makroadat és esemény várható, lassan viszont jön az év végi utolsó nagy hajrá a jegybanki döntésekkel és fontos adatokkal. Azért most sem valószínű, hogy unatkoznánk, a listában szereplő adatok mellett továbbra is fél szemmel az uniós költségvetési vitát és a koronavírussal kapcsolatos híreket lesz érdemes figyelni.
Október második felében újabb nagy kínai beruházást jelentett be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: a Chevron Auto 17,5 milliárd forintos miskolci beruházásához minden negyedik forintot a magyar kormány adja. Október végén megtudhattuk a minisztertől azt is, hogy a dél-koreai Doosan második európai gyárát is Magyarországon, Tatabánya mellett építi fel. Az elektromos autóipari beszállító beruházásának értéke 75 milliárd forint, a kormány a beruházást itt is vissza nem térítendő támogatással segíti. Ha pedig nem csak az októberi, hanem korábbi bejelentésekből szemezgetünk, találhatunk közöttük indiai és egyéb feltörekvő országok vállalataihoz köthető beruházást is, melyhez a magyar kormány jellemzően jó par millió forinttal járul hozzá. De vajon mit akarhat egy kelet-közép-európai országban egy kínai, koreai, vagy épp egy indiai vállalat? Miért éri meg (megéri-e) nekik itt befektetni és milyen szempontok szerint választanak a régió országai közül: pusztán gazdasági szempontok vezérlik őket, vagy az intézményi, sőt, helyenként a politikai tényezők is szerepet játszanak? És miért éri meg (megéri-e) nekünk idecsalogatni e feltörekvő vállalatokat: az újonnan létrejövő munkahelyeken túl keletkeznek-e pl. e vállalatok működése révén új lokalizációs előnyök is?
Végrehajtotta eszközvásárlási programjának technikai felülvizsgálatát az MNB – derül ki a jegybank keddi közleményéből. A program 1000 milliárd forintos keretösszegét megduplázzák, ez is arra utal, hogy tartós jelenléttel számolnak a kötvénypiacon.
A fenti idézet első fele Goldman Sachs-tól származik. A másik fele meg mindannyiónktól a Covid alatt. Ügyfeleink jelentős része szeretne extra árkedvezményt, hosszabb fizetési határidőt kapni. Ez természetes. Az már kevésbé, hogy azok járnak élen, akik két mondattal korábban dagadó keblekkel elmondták, hogy a cégükre semmilyen hatással nincs a vírus, csodálatosan megy az üzlet. Mindössze ki akarják használni a szorult helyzetünket.
Nehéz megmondani, hol van az a pont, amikor egy folyamatosan romló vírushelyzetben végül már egyszerűen muszáj szigorú lezárásokat bevezetni. Szétnézve Európában, sajnos még mindig a gazdaságok közel teljes lezárása látszik az egyedüli olyan biztos eszköznek, amivel a vírus terjedését hatékonyan gátolni lehet. Ugyanakkor ez a gazdaság számára pokoli hatásokkal jár.
15,5%-ot nőtt a brit GDP a harmadik negyedévben a csütörtökön közölt friss adatok szerint. Ez majdnem pontosan annyi, mint amit az elemzők vártak. Éves szinten közel 10% a visszaesés.
Tegnap jelentette be a Pfizer és a BioNTech, hogy a 3. fázisú klinikai tesztek alapján a koronavírus vakcinájuk 90 százalék feletti hatékonysággal működik. A tőzsdék hatalmasat emelkedtek, az S&P 500 és a Dow Jones történelmi csúcsokon is járt. A koronavírus elleni vakcina kutatásában tegnap bejelentett áttörés gyengítheti egy újabb nagy amerikai fiskális csomag elfogadásának esélyét, de nagy elemzőházak szerint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára további segítségre van szükség.
Új rovattal jelentkezik a Portfolio! Novembertől ismert és elismert szakemberek, üzletemberek, elemzők, véleményvezérek jelentkeznek exkluzív cikkekkel, elemzésekkel, piaci, gazdaságpolitikai helyzetértékeléssel oldalunkon. Első kézből, csak a Portfolio olvasói számára.
A hét legfontosabb adata egyértelműan a harmadik negyedéves GDP-statisztika lesz pénteken, ebből kiderülhet, milyen gyors volt a magyar gazdaság felpattanása a második negyedéves mélypont után. Emellett más fontos adatok is jönnek, például az októberi infláció vagy a költségvetés legfrissebb helyzete.
