Ali Hámenei iráni ajatollah beszédet mondott ma délután: azt mondta, hogy Irán nem fogja megadni magát és ha az Egyesült Államok beavatkozik a konfliktusba, „javíthatatlan károk” keletkeznek majd – írja a CNN.
Az alapvető élelmiszerekre kivetett árréskorlát valóban átmeneti segítséget nyújtott a legszegényebb háztartásoknak és ideiglenesen fékezte az inflációt, de hosszabb távon komoly károkat okozhat a gazdaságban – mondja Hannya Nimer, a GKI Gazdaságkutató Zrt. Igazgatósági elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. A kivezetésre minél hamarabb, de fokozatosan kell sort keríteni, különben visszaeshet a beruházási kedv, nőhet az importfüggés és csökkenhet a hazai élelmiszeripar kibocsátása is. Az is kiderül, mennyit segített valójában az intézkedés a fogyasztás élénkítésében, és miért nem lehet erre önmagában építeni a gazdaságpolitikai válaszokat.
Németország Izrael egyik leghatározottabb és legkitartóbb támogatója, a hosszúra nyúló gázai háború miatt azonban egyre több kritika érte a zsidó államot német politikusok részéről, végül maga Friedrich Merz kancellár is kénytelen volt megszólalni. Különösen kényessé vált az Izraelnek nyújtott német fegyverszállítások ügye, és már a kormányból is elhangzottak olyan hangok, hogy a gázai helyzet miatt fel kellene ezeket függeszteni. Úgy tűnik azonban, hogy az Iránnal kirobbant háború ismét megszilárdította Németország elkötelezettségét a zsidó állam felé.
A bruttó átlagkereset 9,8%-kal nőtt áprilisban az előző év azonos időszakához képet, ami érdemi ugrás az előző hónapban látott 8,5% után. A növekedési ütem gyorsulásának kedvező hatása lesz a gazdaságra is a szakértők szerint.
Pénteken megtámadta Izrael régi riválisát, Iránt, azzal a céllal, hogy leszerelje az ellenséges ország atomprogramját és nagy hatótávolságú fegyvereit. A hétvégén súlyosan eszkalálódott a konfliktus: ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre a perzsa állam, az izraeli légierő pedig jelen pillanatban is Teheránt bombázza. A konfliktus kirobbanására a piacok is reagálnak: az olajár nagyot ugrott, a dollár erősődött, a tőzsdék megremegtek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a napokban kirobbant Irán-Izrael háborúval kapcsolatosan.
Míg tavaly Magyarországon az egyik legnagyobb ütemben nőttek a munkaerőköltségek az EU-ban, idén az első negyedévben már csak a hatodik helyet foglalta el. A bizonytalan gazdasági helyzet, a stagnáló gazdaság és a minimálbér tavalyinál alacsonyabb növekedése mind hozzájárult ehhez.
Májusban tovább nőtt az ipari termelés Kínában, de hat hónapja a legkisebb mértékben, a kiskereskedelmi forgalom viszont 15 hónapja a legnagyobb növekedést érte el a pekingi nemzeti statisztikai hivatal hétfői jelentése alapján.
Péntek hajnalban bénító csapás érte Iránt az izraeli titkosszolgálatok jól előkészített akciója során: a katonai vezérkar és az atomtudósok zöme gyakorlatilag egy órás intervallumon belül szörnyet halt a Moszad dróntámadásai miatt. A légvédelmet hasonló módon semlegesítették, kicsivel ezután átfogó légicsapás érte Iránt, felcsaptak a lángok a repterek, rakétabázisok, nukleáris létesítmények körül. Bár az első órákban talán úgy tűnt, Izrael gyorsan térdre kényszerítheti riválisát, egyre inkább úgy fest, hogy el fog húzódni az Irán és Izrael közti, immár teljes körű háború. Nézzük meg, mi lehet a konfliktus kimenetele.
Az iparcikk jellegű vegyes üzletek piaca 2024-ben is növekedett Magyarországon. A három fő szereplő közül a Pepco kiemelkedő eredménynövekedést ért el, a KiK nyereségessége csökkent, míg a TEDi látványos fejlődést mutatott. A bérezésben a TEDi vezet a versenytársak előtt - írta meg a Pénzcentrum.
Bár Magyarországon a szokatlanul hűvös május miatt nehéz elhinni, a globálisan és hazánkban is rekordmeleg telet követően várhatóan újabb, rendkívül forró nyárra számíthatunk. A Spanyolországot és Portugáliát sújtó, április 28-i – korábban sosem látott léptékű – áramszünet arra figyelmeztet, hogy akkor is fontos végiggondolnunk energiarendszereink sérülékenységét, amikor épp vastag pulóverben ülünk. A klímaváltozás gyorsulásával egyre sürgetőbbé válik az hőségnek ellenálló épületek és a fenntartható hűtési stratégiák szerepének újragondolása az épített környezetben. E témában szervezett stratégiai ülést az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (Climate Action Network Europe), amelyen a Levegő Munkacsoport is részt vett.
A befektetői portfóliók két fő eszközosztályának, a részvényeknek és a kötvényeknek a hozama élesen elvált egymástól az elmúlt öt évben. A drámai teljesítménykülönbség pedig egyre jobban átitatja a befektetői hangulatot. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményekre, ám nagyon is jelen vannak az aktuális befektetői döntésekben. Éppen ezért nehéz olyan befektetőket találni, akik szeretnék most a hosszúkötvényeket.
Nem kizárt, hogy Izrael célja a rezsimváltás Iránban, lehetséges, hogy a katonai műveletek végkimenetele az ország politikai berendezkedésének gyökeres megváltoztatása lesz – mondták el a Fehér Házhoz köthető források a CNN-nek.
Június 13-án minden korábbinál súlyosabb támadás érte Iránt, mivel Izrael úgy ítélte meg, hogy Teherán már a közeljövőben képes lehet akár 15 darab nukleáris robbanófejet kifejleszteni, ez pedig súlyos biztonsági válságot hozhatna számukra. Régóta fenyegettek azzal, hogy meglépik a nagyszabású támadást, az elmúlt napokban különösen feszült lett a helyzet. De miért ragaszkodik ennyire Irán az atombomba kifejlesztéséhez, miért nem tudja elfogadni, hogy az Egyesült Államok és Izrael soha nem fog belenyugodni a programba, a többi riválisról nem is beszélve.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülései általában békés, felejthető eseményeknek számítanak. Idén azonban nem ez történt. Több központi bankár zsigeri rettegéssel tért haza. Mi ennek az oka? Megkísértette őket a GENIUS Act szelleme. Arról a stablecoinokról szóló törvényjavaslatról van szó, amelyet az amerikai kongresszus fogadhat el Donald Trump március 6-i, a stratégiai kriptodeviza-tartalékot létrehozó rendelete után.
Németország tavaly 94,6 százalékkal kevesebb értékű árut importált az Oroszországi Föderációból, mint az ukrajnai háború kitörése előtti évben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdán publikált jelentése alapján.
Az euró nemzetközi használata 2024-ben gyakorlatilag nem változott, miközben az Európai Központi Bank szerint nőhet a lehetőség a dollár dominanciájának megingatására – különösen Donald Trump elnökségének kiszámíthatatlansága miatt. Az adatok azonban rávilágítanak: az eurónak még hosszú út áll előtte, hogy valódi globális tartalékvalutává váljon.
Donald Trump kedden arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlási razziák elleni további tiltakozásokat "azonos vagy nagyobb erővel" fogják kezelni, mint amit a Los Angelesbe vezényelt 4000 nemzeti gárdista és 700 tengerészgyalogos jelent - számol be a Washington Post. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó (címlapképünkön) közben erős hangvételű beszédben hatalmi visszaéléssel vádolta az amerikai elnököt.