Mike Pence, Donald Trump egykori alelnöke hivatalosan benyújtotta jelöltségi nyilatkozatát a Szövetségi Választási Bizottsághoz a 2024-es republikánus előválasztásra – írja a Reuters.
Június másodikán napvilágot látott a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben fizetendő díjak mértéke (EPR díj). Ahogy az várható volt, az EPR-díjak az azonos és hasonló termékáramban korábban megállapított termékdíj tételekhez képest jelentősen magasabbak.
Újabb tehernövekedéssel néz szembe a kiskereskedelem, miután a kormány a rájuk vetett különadó emeléséről határozott. A lépés az ágazat már eddig is szenvedő szereplőit további veszteséges évekre kárhoztathatja, illetve újabb áremelési hullámot indíthat el. Bár az adóemelés mértéke nem tűnik jelentősnek, a teher kigazdálkodásához közel 1 százalékos általános drágításra lehet szükség, ami már az inflációban is jelentkezhet.
Csökkentik a kitermelésüket a világ vezető olajkitermelő országai, amivel az olajpiac stabilitását szeretnék elérni a világgazdasági növekedés lassulása mellett. A lépések hatására ma emelkedett az olaj ára.
A kezdeti sokkos állapot és lefagyás után a Magyarországon működő nemzetközi gyógyszercégek múlt héten már magukhoz tértek a szerdai váratlan különadóemelés után, és még egy kétségbeesett kísérletet tettek: levelet írtak a kormányfőnek és a kormány több érintett tagjának is. Az is körvonalazódni látszik, hogy most van itt az utolsó lehetőség a kabinettel való egyezkedésre, ha ugyanis nem találnak nyitottságra és partnerségre, akkor megtervezik, hogy a héten bejelentett igencsak váratlan kormányzati sarcolásra (amely már idén júliustól életbe léphet) hogyan reagáljanak. Az opciók nem túl szívderítőek a magyar gazdaság és betegek szempontjából, nem véletlenül, hiszen a kormány most azt várja el, hogy szinte féláron adják az érintett cégek a készítményeiket. Ez is egyfajta kötelező akció, csak azt nem kéne elfelejteni, hogy ezek a termékek több szempontból is speciálisak, ha másért nem, mert emberéleteket mentenek velük. Háttérbeszélgetéseink nyomán cikkünkből feltárul, hogy egy konkrét kormányzati intézkedés mit okoz mikro- és makroszinten.
Megkezdődött a jövő évi költségvetés elfogadása, ami a nyugdíjasok szempontjából sem mellékes terveket rögzít. A legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze röviden, így például azt is, hogy mekkora lesz 2024-ben a nyugdíjemelés mértéke, várható-e nyugdíjprémium, és mi lesz a 13. havi nyugdíjjal.
Az RTL oldalán jelent nemrég meg a hír, hogy fontos megállapodást köt a társaság és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), aminek értelmében a 2024/25-ös szezontól kezdődően a következő három szezonon át, története során először, az RTL Magyarország lesz az UEFA Bajnokok Ligája otthona. Az UEFA-tól megszerzett közvetítési jogok értelmében az RTL Magyarország választhat majd elsőként a keddi és a szerdai UEFA Bajnokok Ligája mérkőzései közül, olvasható a közleményben.
Az EU-pénzek elmaradása, a magas magyar kamatkörnyezet és az uniós költségvetési szigor visszatérése együtt oda vezetett, hogy rekordösszegű, 3,1 milliárd dollárnyi devizakötvény kibocsátást hajtottak végre az elmúlt hetekben a nagy állami hátterű magyar intézmények – hívja fel a figyelmet a Bloomberg a tegnapi MVM kötvénykibocsátás után pénteki anyagában. Ezzel több legyet is üt egy csapásra a kormány, hiszen ezen kibocsátások egyelőre nem növelik az állam költségvetési kiadásait és az adósságot, de közben tudnak haladni a szükséges projektek EU-pénzek hiányában is. Nyilván a nehezebb pénzügyi helyzetnek megvan az ára is, de azt majd később kell megfizetni, és a hírügynökség arra is emlékeztet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tegnapi háttérbeszélgetésen azt is mondta a nehéz költségvetési helyzetre utalva: jobb most, ha a nagy állami cégek inkább kimennek a nemzetközi tőkepiacokra eladósodni, nem pedig az államtól kérik a forrásokat, mivel utóbbi megdobná az államadósságot is.
Szerdán késő este jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadók módosítása, amely több szektort is érzékenyen érint, a bankok és pénzügyi vállalkozások extra terhelését a kormány a korábban tett vállalásokkal ellentétben továbbra is fenntartja, igaz, annak mértéke felére csökkenhet, a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs pedig emelkedik. A vállalatokat képviselő szövetségek már reagáltak a kormány bejelentéseire.
A romló makropályakilátások miatt a 2023. évi hiány jelentősen meghaladhatja a 3,9%-os célt, míg a 2024. évi 2,9%-os hiánycél eléréséhez mintegy 0,7%-pontos kiigazításra van szükség – írja gyorselemzésében az OTP.
A koronavírus-járvány első sokkját követő két év kiugró ütemű kilábalása után az idén meredeken lassulni kezdett a világkereskedelem növekedési üteme - áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett globális szektorelemzésében.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere kritikákat fogalmazott meg a kormány önkormányzatokat érintő lépéseivel kapcsolatban. A szolidaritási hozzájárulás, amit a gazdagabb önkormányzatoknak kell fizetniük szerinte nem jól kerül elköltésre.
Korábban sosem nem látott mértékű, 402 milliárd forintos veszteséggel zárt az MNB, mivel az elszálló kamatkiadásokat csak részben tudta ellensúlyozni a gyenge forint miatt megugró árfolyamváltásból keletkező eredmény. Az egekbe emelt irányadó kamat a második félévben tetemes veszteséget okozott, ezzel párhuzamosan viszont rekordmélységbe gyengült a forint és az energiaszámla kiegyenlítése miatt több devizát kellett váltani. Idén azonban várhatóan már az árfolyamon elkönyvelt nyereség sem menti meg az MNB-t, a jelenlegi szintek mellett ugyanis lassan a devizatartalék váltásán is vesztesége keletkezik, miközben a magas kamatok még jó ideig fennmaradhatnak. Ez pedig a kormány szempontjából is aggasztó, hiszen a 2024-es költségvetés tervezete nem számol a jegybanki veszteségtérítésével, márpedig erre szinte biztosan szükség lesz, akár több százmilliárdos lyukat is üthet az épp csak készülő büdzsén.
Szerda esti rendeletében meghosszabbította a távközlési pótadót a magyar kormány, amit 2024-re vonatkozóan is meg kell fizetnie a vállalatoknak. Ennek fényében a Magyar Telekom lefelé módosította a jövő évi célkitűzését.
A Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján Huba Eörs, az IFUA Horváth ügyvezető partnere a 2024 februárjában elstartoló Azonnali Fizetési Rendszer 2.0. adta üzleti lehetőségekről beszélt. Az előadásból kiderült, hogy az ARF 2.0 -val egy hatalmas piac nyílik meg a bankok előtt, a rendszer alapjaira pedig számos fizetési szolgáltatást lehet építeni.
Az Európai Unió felügyeleti szervei megállapították, hogy az EU-n belüli bankok, biztosítók és befektetési vállalkozások félrevezetik a befektetőket a fenntarthatóságukról szóló hamis állításaikkal.
A Portfolio Financial IT 2023 konferenciájának második szekciójában Fischer Bálint, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatója az Európai Unió MiCA szabályozása által teremtett üzleti lehetőségekről beszélt. A fő üzenet az volt, hogy a szabályozás már itt van, a szereplőknek pedig ideje megtalálni azokat a használati eseteket, amelyekből jelentős pénzügyi előnyre tehetnek szerint.
A tegnap esti Magyar Közlönyből kiderült, hogy hogyan feleződhet le a bankok extraprofitadója 2024-ben. A lényeg: ez nem egy automatizmus, a pénzintézetek akkor tudják érdemben csökkenteni az extra terhelésüket, hogy ha cserébe nagy mennyiségben vásárolnak magyar állampapírokat. Az OTP árfolyama mérsékelten esett a hírre.
A képviselőház elfogadta a Joe Biden elnök és Kevin McCarthy republikánus házelnök által javasolt adósságkorlátozási törvényt, amelynek célja a kormányzati kiadások ellenőrzése a 2024-es választásokig, és az USA esetleges fizetésképtelenségének elkerülése. Ezzel az USA hivatalosan is megúszta a fizetésképtelenséget.